77-es főút (Magyarország)

77-es főút
Úttípus	Másodrendű főút
Építkezés	2013. július 1.
Hossza
elkészült	54,121 km
épül	0 km
tervezett	0 km
Ország	Magyarország
Tartományok	Veszprém vármegye
Mérnökségek	Magyar Közút Kht.
Az út eleje	Veszprém
Az út vége	Lesencetomaj
A Wikimédia Commons tartalmaz 77-es főút témájú médiaállományokat.

A 77-es főút vége Lesencetomajnál, háttérben a Szent György-hegy

A 77-es számú főútvonal Veszprém területén a 8-as főúttól indul és a Káli-medencét északról érintve, majd nyugatra haladva a Tapolcai-medencén át éri el Tapolcát, majd onnan délnyugatra fordulva – Lesencetomajt elkerülve – a 84-es főutat.

Fekvése

A főút a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét képező Káli-medencét és Tapolcai-medencét érintve halad a Balatontól északra. A nyomvonala mentén számos tanúhegy mellett halad el, így a Szent György-hegy mellett is.

Története

A főút kialakítását a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény irányozta elő. 2013. július 1-jén nevezték ki főútnak, amikor is életbe lépett a főúthálózatot is magába foglaló díjfizetéses rendszer. Korábban a főút a 7301. jelű Veszprém-Tapolca-Lesencetomaj összekötő út jelölést viselte és mellékútnak minősült, bár a KRESZ szerint főútvonalnak számított. Még korábban, 1963 előtt az útvonal a 74-es számot viselte.

A Balaton-törvény alapján a főutat Tapolcától északra, a várost elkerülve, új nyomvonalon tervezik kiépíteni.

Települések az út mentén

• Veszprém
• Nemesvámos
• Tótvázsony
• Nagyvázsony
• Pula
• Vigántpetend
• Kapolcs
• Monostorapáti
• Diszel
• Tapolca
• Lesencetomaj

A dőlt betűvel jelölt települések lakott területét nem érinti az út.

Mai helyzete

A korábbi mellékútból beavatkozás nélkül került a főút kialakításra, új főutat jelölő táblák elhelyezésével.

Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak

Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak

Hídjai

Öt jelentősebb hídja van, ezek az alábbiak:

• a vigántpetendi Eger-víz-híd a 24+497 kilométerszelvényében, amely 1962-ben épült;
• a Vigántpetend-Pula közötti Eger-víz-híd a 27 + 404 kilométerszelvényében, amely az előbbivel egykorú;
• a kapolcsi Raskó-patak-híd a 29+158 kilométerszelvényében, amelyet 1960-ban adtak át a forgalomnak;
• Monostorapáti területén az Eger-víz egy újabb hídja a 36+413 kilométerszelvényében, amely valamikor 1944 és 1950 között épülhetett;
• és a diszeli Eger-víz-híd a 40+372 kilométerszelvényében, amely 1981-ben épült.

További információk

• Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.