77-es főút (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
77-es főút
ÚttípusMásodrendű főút
Építkezés2013. július 1.
Hossza
elkészült54,121 km
épül0 km
tervezett0 km
OrszágMagyarország
TartományokVeszprém vármegye
MérnökségekMagyar Közút Kht.
Az út elejeVeszprém  
Az út végeLesencetomaj
A Wikimédia Commons tartalmaz 77-es főút témájú médiaállományokat.
A 77-es főút vége Lesencetomajnál, háttérben a Szent György-hegy

A 77-es számú főútvonal Veszprém területén a 8-as főúttól indul és a Káli-medencét északról érintve, majd nyugatra haladva a Tapolcai-medencén át éri el Tapolcát, majd onnan délnyugatra fordulva – Lesencetomajt elkerülve – a 84-es főutat.

Fekvése[szerkesztés]

A főút a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét képező Káli-medencét és Tapolcai-medencét érintve halad a Balatontól északra. A nyomvonala mentén számos tanúhegy mellett halad el, így a Szent György-hegy mellett is.

Története[szerkesztés]

A főút kialakítását a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény irányozta elő. 2013. július 1-jén nevezték ki főútnak, amikor is életbe lépett a főúthálózatot is magába foglaló díjfizetéses rendszer. Korábban a főút a 7301. jelű Veszprém-Tapolca-Lesencetomaj összekötő út jelölést viselte és mellékútnak minősült, bár a KRESZ szerint főútvonalnak számított. Még korábban, 1963 előtt az útvonal a 74-es számot viselte.

A Balaton-törvény alapján a főutat Tapolcától északra, a várost elkerülve, új nyomvonalon tervezik kiépíteni.

Települések az út mentén[szerkesztés]

A dőlt betűvel jelölt települések lakott területét nem érinti az út.

Mai helyzete[szerkesztés]

A korábbi mellékútból beavatkozás nélkül került a főút kialakításra, új főutat jelölő táblák elhelyezésével.

Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak[szerkesztés]

Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak

Hídjai[szerkesztés]

Öt jelentősebb hídja van, ezek az alábbiak:

  • a vigántpetendi Eger-víz-híd a 24+497 kilométerszelvényében, amely 1962-ben épült;
  • a Vigántpetend-Pula közötti Eger-víz-híd a 27 + 404 kilométerszelvényében, amely az előbbivel egykorú;
  • a kapolcsi Raskó-patak-híd a 29+158 kilométerszelvényében, amelyet 1960-ban adtak át a forgalomnak;
  • Monostorapáti területén az Eger-víz egy újabb hídja a 36+413 kilométerszelvényében, amely valamikor 1944 és 1950 között épülhetett;
  • és a diszeli Eger-víz-híd a 40+372 kilométerszelvényében, amely 1981-ben épült.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dr. Tóth Ernő (szerk.): Hidak Veszprém megyében. Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, 2008. ISBN 978-963-06-5843-0

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]