451-es főút (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
451-es főút
A 451-es főút nyomvonalának változásai
A 451-es főút nyomvonalának változásai
Úttípus Másodrendű főút
Építkezés 1981–2010
Hossza
elkészült42,3 km
épül0 km
tervezett0 km
Ország Magyarország
Mérnökségek Magyar Közút Kht.
Az út eleje Kiskunfélegyháza,
Az út vége Szentes,
A Wikimédia Commons tartalmaz 451-es főút témájú médiaállományokat.
A 451-es út Tisza-hídja

A 451-es számú főút Szentestől Kiskunfélegyházáig tart, hossza mintegy 40 kilométer. Már az 1930-as évek dereka óta másodrendű főútnak számít, évtizedeken át a Kiskunfélegyháza és Hódmezővásárhely között húzódó 42-es főút része volt. Az 1970-es évek kezdetétől fokozatosan építették ki, hogy javítsa Csongrád megye északi részének közúti kapcsolatait. A rendszerváltozást megelőzően épült meg a Csongrád és Szentes közötti Tisza-híd, az 1990-es évek végétől pedig az út által érintett középvárosok elkerülő szakaszait valósították meg. Napjainkra az út már csak Gátéren érint belterületeket.

Az utat a következő években valószínűleg felújítják. A beruházás során burkolatmegerősítés, valamint kerékpárút kiépítése várható.

Vonalvezetése[szerkesztés]

Kiskunfélegyházától délre ágazik ki az 5-ös főútból, majd áthalad Gátéron és délről elkerüli Csongrádot. 1981 óta különálló közúti híddal szeli át a Tiszát, majd nyugatról és délről elkerüli Szentes városát is. A 45-ös főútba csatlakozva ér véget.

Története[szerkesztés]

1934-ben a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 70 846/1934. számú rendelete lényegében a mai teljes hosszában másodrendű főúttá nyilvánította, a Kiskunfélegyháza-Orosháza közti 42-es főút részeként. Az akkori nyomvonal lényegében annyiban különbözött csak a jelenkoritól, hogy átvezetett Kiskunfélegyháza, Csongrád és Szentes központján is, illetve egy másik, a vasúttal közös hídon szelte át a Tisza folyását.[1] Ugyanazt a nyomvonalat követte és ugyanazt a 42-es útszámozást viselte az 1960-as években is.[2]

Eredeti hossza 36,5 kilométer volt, ám ez a hossz a később épített elkerülő szakaszokkal fokozatosan növekedett. Mai útszámozását 1970-ben vagy az azt megelőző években kaphatta (egy 1970-es kiadású autóstérképen már 451-es útszámozással szerepelt) és 1981-ben készült el a Csongrád és Szentes közötti új, immár különálló Tisza-hídja. Sokáig inkább csak a környékbeli városok közötti forgalmat bonyolította, így magasabb szintű kiépítését az illetékes döntéshozók nem látták szükségesnek. Csak kis számú kiépített csomópontja épült, és a vasútvonalakat (1998-ig) kizárólag szintben keresztezte.

  • 1981-ben készült el a közúti Tisza-híd Szentes és Csongrád között. Addig a vasúti hídon folyt a közúti forgalom is.
  • 1998 decemberében készült el a Szentest elkerülő 8 km hosszú szakasza. A szakasz egy felüljárót is tartalmaz a 130-as számú Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonal és a Szentes-Szegvár közt húzódó 4521-es út fölött.[3]
  • 2003-ban készült el a Kiskunfélegyházát dél felől elkerülő útszakasz.[4][5][6]
  • 2009-ben kezdődött a főút Csongrádot elkerülő szakaszának kivitelezése.[7] Az útszakaszt 2010. december 20-án adták át.[8]
  • 2011 decemberében a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közbeszerzési pályázatot írt ki a főút korszerűsítési (11,5 tonnás burkolat-megerősítés, párhuzamos kerékpárút építése, csomópontok és műtárgyak felülvizsgálata) terveinek elkészítésére.[9] A beruházáshoz szükséges megvalósíthatósági tanulmányt, az engedélyezési és kiviteli terveket a közbeszerzési eljárás nyertese, a RODEN Mérnöki Iroda Kft. készíti el. A tervezési feladatok várhatóan 2013 végére készülnek el.[10]

Nyomvonal[szerkesztés]

Csomópontok, pihenőhelyek és hidak
Körforgalom 0 Szeged, Kiskunfélegyháza
2,0
Útkereszteződés illetve útelágazás 3,5 Szolnok, Tiszakécske 4625
Lakott terület kezdete 8,8 Gátér
9,1
Útkereszteződés illetve útelágazás 9,4 Pálmonostora 4518
Útkereszteződés illetve útelágazás 9,8 Gátér vasútállomás 45 306
Folyóhíd Gátéri-csatorna
9,9
Folyóhíd Vidre-ér
Vándor Tanya
12
Folyóhíd 12,3 Csukás-éri-főcsatorna
Útkereszteződés illetve útelágazás 14 Kettőshalom megállóhely 45 117
Útkereszteződés illetve útelágazás 20,7 Tiszaalpár, Bokros 4502
Körforgalom 22,2 Csongrád
23,1
Körforgalom 24 Kettőshalom, Csongrád-belváros 4517 4513
Körforgalom 26 Szeged 4519
Körforgalom 27 Csongrád-belváros
Folyóhíd 30,9 Tisza
Folyóhíd 33,6 Kurca
Útkereszteződés illetve útelágazás 34 Tisza-part 45 319
Körforgalom 34,5 Szentes-belváros
Folyóhíd 38,7 Kurca
41,5
Útkereszteződés illetve útelágazás 42 Hódmezővásárhely 4521
Útkereszteződés illetve útelágazás 42,5 Kunszentmárton, Hódmezővásárhely

További információk[szerkesztés]

  1. Magyarország közlekedési térképe, 1937
  2. Sándor, Radó, Barsi Zoltán, Szendrő Lipótné, Dudar Tibor, Tallián Ferenc. Magyarország Autóatlasza, 3 (magyar nyelven), Budapest: Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Kartográfiai Vállalata [1963. május 1.] (1963) 
  3. L. J.: Kamionstop a város útjain (magyar nyelven). Szentesi Élet. (Hozzáférés: 2009. augusztus 24.)
  4. TÁJÉKOZTATÓ a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlésáprilisi ülésére (magyar nyelven) (doc) pp. 14. Bács-Kiskun Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)
  5. Anyaországi hírmondó - Útátadás (magyar nyelven) pp. 2. Nyugati Jelen. (Hozzáférés: 2009. augusztus 24.)[halott link]
  6. Elkerülő út Kiskunfélegyházánál (magyar nyelven). Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2009. augusztus 24.)[halott link]
  7. 451. sz. főút Csongrád várost elkerülő út (magyar nyelven). Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. [2009. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 25.)
  8. Megnyitották a csongrádi elkerülőt Archiválva 2010. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben delmagyar.hu
  9. Több mint 34 km hosszban újul meg a 451-es út (magyar nyelven). Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (Hozzáférés: 2011. december 14.)[halott link]
  10. Korszerű 451-es út épülhet kerékpárúttal (magyar nyelven). Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (Hozzáférés: 2013. március 26.)[halott link]