14-es főút (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
14-es főút
14-es út a vámosszabadi hídnál
14-es út a vámosszabadi hídnál
14 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
14 főút - térkép.png
Tabliczka E575.svg
Úttípus Másodrendű főút
Építkezés 1940-es évek
Hossza
elkészült12,5 km
épül0 km
tervezett0 km
Ország Magyarország
Tartományok Győr-Moson-Sopron megye
Mérnökségek Magyar Közút Kht.
Az út eleje Győr
Az út vége Vámosszabadi (Győrzámoly)
Időzóna közép-európai idő
A Wikimédia Commons tartalmaz 14-es főút témájú médiaállományokat.
A Duna hídja a szlovákiai Medve és Vámosszabadi (Győrzámoly) között

A 14-es főút Győrt köti össze a szlovák országhatárral. Az útvonal szerves folytatása a 81-es főútnak. Szlovák oldalon az 586-os főútban folytatódik Nagymegyerig. Az út része az E575-ös útvonalnak.

Győrnek sosem volt számottevő vonzása a Duna főágától északra fekvő Csallóközre, még a történelmi Magyarországon sem. Ennek oka, hogy a Dunán csak drágán és körülményesen lehetett átkelni. A Győrhöz közeli medvei hidat, csak a második világháború után építették meg, amikor a többi, már régóta nem Magyarországhoz tartozó területek összekötötték a Szigetköz keleti csücskét illetve a magyarországi Kisalföldet.

Fekvése[szerkesztés]

Az útvonal Győr-Moson-Sopron megye északkeleti részén található. A Kisalföldnek azon a részén helyezkedik el, amely a Rába győri torkolatától északnyugatra, az országhatárig terjed. Ez a Mosoni-síkság, és a Mosoni-Duna, valamint az Öreg Duna által közrezárt Szigetköz. A Rajkától Gönyűig tartó folyószakaszon a folyó esése csökken, ezért hordalékának nagy részét ma is itt rakja le. A mederágya folyamatosan emelkedik. Régebben emiatt nagy volt az árvízveszély. Napjainkban gátakkal védik a környék falvait, közöttük Vámosszabadit is.

Települések az út mentén[szerkesztés]

Győrött a másodikként 2006-ban létrehozott körgeometriás csomópont az egyik végpontja a 81-es főútnak. A közelben lévő teherpályaudvar felett átívelő hídról, melyen az 1-es főút forgalmát vezetik át, a felüljáró alatt a körgeometriás kereszteződéshez lehet eljutni. S nem utolsó szempont, hogy a 14-es számú főút kiindulópontját is innen számítják, és itt ér véget a Székesfehérvárról jövő 81-es főút is.

Az út kétszer két sávosként kezdődik, majd fél kilométerre, a Mosoni-Dunán kecsesen átívelő hídon keresztülhaladva két sávosra szűkül. Hamarosan elérjük az 1401-es számú, a Szigetköz mintegy kétharmadán végighúzódó gerincút elágazását, amely Héderváron és Halászin át Mosonmagyaróvárra vezet. Az elágazás után a hétvégi kertek, családi házas övezetén keresztül, gondozott, sík mezőgazdasági területek mellett haladunk el.

Hamarosan Vámosszabadi külterületére érünk. A falut kikerülve, 2 kilométeres út megtétele után érünk az országhatárhoz; az út utolsó szakasza győrzámolyi közigazgatási területen húzódik. Itt elárvult útlevél-ellenőrző pont és vámvizsgáló épület fogad. Az Európai Unióba lépés óta egyszerűen folytatva utunkat, ráléphetünk a tényleges államhatárt átszelő hídra.

Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak[szerkesztés]

Csomópontok, pihenőhelyek és hidak


Körforgalom 0 Győr 81 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Völgyhíd 2 Széchenyi híd (Mosoni-Duna híd)
Üdvözöljük! 9 Vámosszabadi
Üdvözöljük! 12,3 Szúnyogháza
Országhatár 12,5 Országhatár Vámosszabadi-Medve
Völgyhíd 12,7 Medvei Duna-híd  Szlovákia

Mai helyzete[szerkesztés]

A medvei híd átadásával, a helyi és a szomszédos régiók sok évszázados óhaja teljesültével az 1980-as évek végéig, a megépített közút és az országhatáron túlnyúló híd teljesítette, a közúti közlekedés szükségleteit. A 90-es évek elején azonban fokozatosan megnőttek a nemzetközi szállítási igények. Egyik oka, hogy a közelben csak a komáromi híd állt rendelkezésre, - annak áteresztőképessége maximumáig - elkerülő lehetőségként, csak ez a híd szolgált. Az 1990-es évek végére, a komáromi Erzsébet híd romló állapota miatt, nagyobb arányú felújítása vált szükségessé. A kilencvenes években megnőtt Csehszlovákia, Lengyelország és Olaszország közötti élőállatszállítások volumene. Győr csomóponti szerepe is jelentősebbé vált. A nemzetközi turizmus megindulásával (bevásárló turizmus), a kishatárforgalom létesítésével a személyforgalom is jelentősen megnövekedett. A belföldi helyközi forgalom is jelentős volt a győri ingázás miatt.

Győr város területén átmenő, kiinduló és beérkező főutak forgalma. 1-es számú főút forgalma mely nagy mértékben a Szent István utat terheli átlagban 18.627, a 14-es számú főút (Széchenyi híd, Galántai út) 19.764, 81-es számú főút (Fehérvári út) 20.735, 82-es számú főút (Szent Imre út) 9.431, 83-as számú főút (Nagy Imre út) 19.894, míg a 82-83-as számú főutak közös bevezető szakaszának forgalma 19.323 jármű/nap. Természetesen ezen adatokhoz hozzáadódik még az M19-es autópályáról, a 85-ös főútról, és más másodrendű útról érkező napi járműfogalom, és Győr város lakói által naponta használt járművek száma[1]

A forgalom növekedés további oka, hogy Nyugat-Szlovákiában az autógyártás kezd meghonosodni, illetve az ezzel kapcsolatos beszállítói munkavégzés. Ez a Vág-völgyét, Nagyszombatot és Pozsonyt jelenti és ezen meglévő illetve épülő gyáraknak az Adriához való eljutás létérdeke. Nagyon könnyű összehasonlítani a problémát, hisz a kamionforgalom adatai majdnem elérik a Hegyeshalomnál belépő számokat.

A sokszor elviselhetetlenné vált forgalom miatt a viszonylag keskeny szélességű közút állapota is leromlott. Ezt tetézte még a hét végén bevezetett kamionstop is. Az út forgalma kilométerekre egysávossá vált, mert a határátléptetésre várakozó kamionok, - parkolási lehetőségek hiányában - elfoglalták azt. Ezért vált sürgetővé ennek a főútvonalnak a korszerűsítésére. Kormányszintű ígéretek évek óta vannak, de azok megvalósulására, főleg pénzhiány miatt, még éveket kell várni.

Jövőbeni tervek[szerkesztés]

„A 81. számú. és a 14. számú fõút tengely kiemelt fejlesztésével, valamint a Győr-Gönyű kikötő közúti kapcsolatainak javításával, mint fejlesztési célok nagyon fontosak. A hosszútávú (2034) tervekben a SzékesfehérvárGyőrVámosszabadi vonal kiemelt főútként, azaz 2x2 sávos, településeket elkerülő útként szerepel. Ezen az útvonalon már az előkészítés alatt álló hosszú távú (2020) program alapján is jelentős fejlesztéseket terveznek megvalósítani. Így a Székesfehérvár – Kisbér szakasz négy sávra bővítését, a kisbéri elkerülő szakasz megépítését. A regionális egyeztetésének eredményeként került a program-tervezetbe az M19-es autópálya és a 14. számú főutak összeköttetését biztosító útszakasz a Mosoni-Duna-híddal (győri északi elkerülő út I. ütem) együtt ’’.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd, 1998) 140 o.- 146, o, és a 867. o. ISBN 9639089 07 9

Külső hivatkozások[szerkesztés]