8-as főút (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
8-as főút
8 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
A 8-as főút nyomvonala
A 8-as főút nyomvonala
Tabliczka E66.svg
Úttípus Elsőrendű főút
Építkezés 1920-as évektől
Hossza 190 km
Ország  Magyarország
Megyék Fejér megye, Veszprém megye, Vas megye
Mérnökségek Magyar Közút Kht.
Az út eleje Székesfehérvár M7 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg
Az út vége Rábafüzes
A főút Márkót elkerülő szakasza, a tervek szerint a majdani M8-as autópálya része lesz.

A 8-as számú főút Magyarország 8 egyszámjegyű főútvonalának egyike. Kiindulópontja Fejér megye székhelye, Székesfehérvár, végpontja az osztrák határ a Vas megyei Szentgotthárdnál. A körülbelül 190 km hosszú út az egyetlen egyszámjegyű és az első főútvonal Magyarországon, mely nem a fővárosból indul ki. A 8-as út emellett a Fortezza és Székesfehérvár közötti E66-os európai út része, mely a magyar-osztrák határtól mintegy 80 km-re éri el Grazot, Ausztria második legnagyobb városát.

Fekvése[szerkesztés]

Kelet-nyugati irányban szeli át a Dunántúl középső részét. Az alábbi településeket érinti: Székesfehérvár, Csór, Inota, Várpalota, Öskü, Hajmáskér, Sóly, Veszprém, Márkó, Bánd, Herend, Városlőd, Kislőd, Ajka-Bakonygyepes, Devecser, Borszörcsök, Somlóvásárhely, Somlójenő, Tüskevár, Apácatorna, Kisberzseny, Karakó, Jánosháza, Duka, Vashosszúfalu, Bögöte, Hosszúpereszteg, Szemenye, Kám, Alsóújlak, Vasvár, Rábahídvég, Egyházashollós, Molnaszecsőd, Magyarszecsőd, Körmend, Kemestaródfa, Csákánydoroszló, Gasztony, Rátót, Vasszentmihály, Rönök, Szentgotthárd (Rábafüzes).

Története[szerkesztés]

A második világháború kitöréséig a hazai úthálózat fejlesztésének keretében utolsóként készült el – Vasszentmihály és Rábafüzes közötti szakaszának kivételével új nyomvonalon – a Székesfehérvártól a 7-es főútból kiinduló 8. sz., VeszprémJánosházaKörmendSzentgotthárdon át Grác felé, az országhatárig vezető főútvonal. Vásárhelyi Boldizsár felügyelte 1936-ban a 8-as főút építését.[1] Rátót község területén 1937-ben megépült vasúti felüljáró 2014-ig eredeti formájában állt, a hajdani kialakítása miatt 60 km/h-s sebességkorlátozás mellett. A felüljáró átépítése és szélesítése 2014-ben megkezdődött.[2]

A tervek szerint 2016 végéig korszerűsítik a Székesfehérvár és Herend közötti 42 kilométeres szakaszt 2x2 sávosra, fizikai elválasztással.[3] 2015. október 2-án átadták a Márkó-Herend közötti 5,3 km hosszú 2x2 sávos szakaszt. A beruházás során 2 külön szintű csomópont épült Bánd-Herend, valamint Szentgál-Herend között és egy gyalogos aluljáró Bándnál. Átépült a Bándi patak és a Séd patak feletti híd, Herend közelében pedig egy kétoldali műszaki leállóhely létesült buszmegállóval. Bánd és Herend lakott területeinek zajvédelme érdekében 2,5 km hosszan zajárnyékoló falat alakítottak ki.[4]

Fejér megyei és Veszprém megyei szakasz[szerkesztés]

A 8-as főút első szakasza az M7-es autópályától indul, a 110+650 km szelvényig, Veszprém megye és Vas megye határáig tart. A mintegy 111 km hosszúságú útszakasz hegy-, illetve dombvidéki terepen halad, vonalvezetése és keresztmetszeti kialakítása változatos. A főút jellemzően 2 x 1 forgalmi sávos, számos szakaszát 2 x 2 forgalmi sávossá fejlesztették. Főleg a Bakony hegységet átszelő szakaszán alakítottak ki kapaszkodósávokat, összesen mintegy 15,5 km hosszban. Egyedül Várpalotán halad lakott területen.

A főút műszaki paraméterei külterületen 80 és 110 km/h közötti sebességet tesz lehetővé. A burkolat szélessége a 2 x 1 sávos szakaszokon 7,5-8,0 m, a koronaszélesség általában 11,0-12,0 m. A keresztmetszeti kialakítás mintegy 33 km hosszban azonban kedvezőtlenebb, ezeken a helyeken a burkolat szélessége 7,0 m, a koronaszélesség 9,0-10,0 m körül alakul.

A főút Várpalota és Székesfehérvár közötti szakaszán több útfejlesztés folyik jelenleg is. A főút Várpalotától Veszprémig tartó szakasza a legterheltebb forgalmi szempontból, így itt található a legtöbb 2 x 2 sávos szakasz. A főút Várpalota és 72-es főút közötti szakasza jelenleg autóútként üzemel, itt tilos a gyalogosforgalom.

A Veszprém körüli körgyűrűnek és a városba érő 8-as főút keleti bejáratának csomópontja különszintűen épült. Az eddig közel nyugati irányba haladó főút dél felé fordul, míg észak felé kiágazik a Győrbe vezető 82-es főút, és félkörben kerüli el Veszprém városát. Az 1980-as években épült elkerülő szakasz tehermentesítette Veszprém belvárosát, valamint a veszprémi viaduktot. Az átvezető szakasz egyébként (amelyhez a viadukt is tartozik) a 831-es számot viselné. Az elkerülő szakaszon három jelzőlámpás csomópont található. Egy a Balatonalmádi felől érkező 7217-es jelű útnál, egy a Csopak felől csatlakozó 73-as főútnál és egy a Tapolca felé kiágazó 77-es főútnál is.

Veszprémet elhagyva a főút újra nyugati irányba halad a megyehatárig. A főút Veszprém megyei részében csak két településen, Bakonygyepesen és Tüskeváron találhatóak rövid átkelési szakaszok, a többi települést a főút elkerüli. Néhány esetben, például Herend és Devecser esetében a főút beépített terület szélén halad el. A 2007-2009 között épült Márkót elkerülő szakasz és egy 278 m hosszú völgyhíd átadásával újabb 4088 méterrel nőtt a 2 x 2 sávos útszakaszok hossza. A Márkót elkerülő szakasz feltehetően a majdani M8-as autópályához fog tartozni. Városlődöt ugyancsak elkerüli, itt a 83-as út ágazik ki belőle Pápa-Győr felé.

Vas megyei szakasz[szerkesztés]

A 8-as főút egykori 120 km köve, ma Sárváron áll az iparterületen a 8446 jelű összekötő út mellett
A főút Csehimindszent közelében
A főút rátóti felüljárója, eredeti szerkezetében, átépítés előtt 1937-ből

A 8-as főút Vas megyei szakasza megközelítőleg 80 km hosszú, a 110+605 km szelvénytől, Veszprém megye határától a 190+583 km szelvényig, az országhatárig tart. A főút második szakasza alapvetően kelet-nyugati irányú, a Rába folyóig dombvidéki tájon halad, majd a folyó völgyében fut. A főút jellemzően 2 x 1 forgalmi sávú, kapaszkodósáv Kám és Szemenye, valamint Hosszúpereszteg közelében épült. Körmenden, illetve Gasztony térségében egy-egy rövid szakaszt fejlesztettek 2 x 2 forgalmi sávossá. Kámon ágazik ki belőle Kőszeg felé a 87-es út.

A főút Vasvár és Körmend mellett számos kisebb település belterületét is keresztülszeli. A főút második, 80 km hosszú szakaszán összesen 13 átkelési szakasz van, illetve négy település határát érinti. Vasváron a főút nem érinti közvetlenül a belvárost, hanem a Nagykanizsára vezető 74-es úton lehet bejutni, a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalat külön szinten keresztezve a vasútállomás előtt halad el. Körmenden a főút 4–5 km hosszban közvetlenül a belvároson halad át a 86-os főúttól a határ felé 2 x 2 sávos kiépítéssel. A kisebb települések átkelési szakaszai általában szűkek, a beépítettség sűrű, így gyakran baleseti gócpontok.

Az út paraméterei külterületen 80 és 110 km/h sebességet tesz lehetővé. A burkolat szélessége a 2 x 1 sávos szakaszokon 7,0-8,0 m, a koronaszélesség általában 11,0-12,0 m.

A főút második szakaszán más főutak és alsóbbrendű utak csomópontjai szintbeniek.. A számos körforgalmú csomópontok, például a 84-es és 86-os főútak körforgalmai mellett, Körmend belterületén több helyütt, Rábafüzesen egy helyen jelzőlámpás csomópont található.

A főút három esetben keresztez vasútvonalat, egyedül a Jánosháza térségében található keresztezés szintbeni kialakítású. A kisebb vízfolyások műtárgyai mellett, egy jelentősebb műtárgy van a szakaszon, a Rába folyó hídja Rábahídvégen.[5]

Források[szerkesztés]