Rábafüzes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rábafüzes
Rábafüzes03.jpg
Közigazgatás
Település Szentgotthárd
Városhoz csatolás 1983
Irányítószám 9955
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
Távolság a központtól4 km
Elhelyezkedése
Rábafüzes (Magyarország)
Rábafüzes
Rábafüzes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 54″, k. h. 16° 17′ 22″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 54″, k. h. 16° 17′ 22″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rábafüzes témájú médiaállományokat.

Rábafüzes (németül Raab-Fidisch, szlovénül Fizeš) egykor önálló község, 1983 óta Szentgotthárd városrésze.[1]

Fekvése[szerkesztés]

Szentgotthárd városközpontjától 4 km-re északra fekszik a magyar-osztrák határ mellett. Itt van a 8-as főút vége, ez a nyugati határszakasz egyik legfontosabb határátkelője.

Története[szerkesztés]

Utcarészlet az egykori evangélikus imaházzal

A falu területe már a római korban lakott volt, ezt bizonyítják a határában 1932-ben talált római sírok. A mai települést 1150-ben Fides, majd Fizes alakban említik először. 1183-ban a Rába vidékét III. Béla király a ciszterci rendnek adományozta, akik Szentgotthárdon építették fel kolostorukat. Rábafüzes is az ő birtokuk lett.

1283-ban Fyzes néven tűnik fel. 1427-ben és 1428-ban szintén Fyzes alakban szerepel, Németújvár várának tartozéka volt.[2] A 16. században a Batthyányak németújvári uradalmához tartozott.

Vályi András szerint „Raba Fűzes. Elegyes német falu Vas Vármegyében, 702földes Ura Gróf Battyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Gothárdtól fél mértföldnyire. Határbéli földgye termékeny, legelője elég, fája tűzre, és épűletre, réttye jó nemű, ámbár néha az áradások elöntik, szőlő hegye, és gyümöltsös kertyei is vagynak, Stájer Országhoz nem meszsze fekszik, a’ hol keresetre jó módgyok van, malma helyben, első Osztálybéli.”[3]

Fényes Elek szerint „Rába-Füzes, német falu, Vas vmegyében, Szentgothárdhoz fél óra, 474 kath., 246 evang. lak. Gazdag határ. Sok bor, gyümölcs, dohány. F. u. gr. Batthyáni, s a n. ujvári uradalomhoz tartozik.”[4]

Vas vármegye monográfiájában „Rába-Füzes, a gráczi vasútvonal mentén fekvő község, 219 házzal és 1402 németajkú lakossal. Postája helyben van, távírója Szt.-Gotthárd. A körjegyzőség székhelye. Birtokosok a Batthyány -család és a szent-gotthárdi apátság.”[5]

1910-ben 1434, túlnyomóan német lakosa volt. Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. 1946-ban lakosságának 80%-át kitelepítették. 1983 óta Szentgotthárd része.

Nevezetességei[szerkesztés]

A katolikus templom

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szentgotthárd 1983-ban kapott városi rangot.
  2. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.

Külső hivatkozások[szerkesztés]