444-es főút (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
444-es főút
444 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Úttípus Másodrendű főút
Hossza
elkészült12,5 km
épül0 km
tervezett0 km
Ország  Magyarország
Tartományok Békés megye
Mérnökségek Magyar Közút Zrt.
Az út eleje Békéscsaba, Gyulai út 446
Az út vége Békéscsaba, 44-es főút 44 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg


A 444-es főút egy 12,5 km hosszú, három számjegyű országos közút Békés megye székhelyén, Békéscsaba területén. A belvárostól délre húzódik, a 44-es főút régi, a belterületeken végighúzódó nyomvonalát (a mai 446-os főutat) köti össze egyrészt Békéscsaba vasútállomás térségével, a Szabadkígyós és Csanádapáca felé vezető mellékutakkal, illetve a 47-es főúttal és a 44-es főúttal, valamint az ezekhez kapcsolódó ipari területekkel.

Nyomvonala[szerkesztés]

A 446-os főútból ágazik ki, annak 5,250-es kilométerszelvényénél, délnyugati irányban, még a várost övező körgáton kívül, Bajza utca néven. A körgátat bő 200 méter után keresztezi, nem sokkal utána kicsit nyugatabbra fordul, de korábbi nevét ezután is megőrzi. Keresztezi az Élővíz-csatornát, majd a Penza-lakótelepen halad keresztül immár Bánszki utcaként. A Szabadság tér – Dózsa György út csomópontja után érinti a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság központi objektumait is, immár Bartók Béla út néven.

Majdnem pontosan a 2. kilométerénél beletorkollik a 4457-es út, észak-északnyugati irányból, itt az út már egészen délnyugati irányt követ. 2,7 kilométer után egy újabb nagy kereszteződése jön: délkelet felé a 44 153-as út indul innen a várostól délre fekvő iparterülete és a Kenderföldek felé, északnyugatnak pedig a 44 338-as út ágazik ki, Békéscsaba vasútállomás irányába.

A 444-es út innentől az Erzsébet híd nevet veszi fel, így halad át a békéscsabai vasútállomás nagy számú, túlnyomórészt teherforgalmi vágánya fölött. A nyugati hídfőn túljutva az Orosházi út nevet veszi fel, majd beletorkollik abba a körforgalmú csomópontba, amelyből délkeleti irányba pedig a 4433-as út folytatódik ugyanonnan, Kétegyháza felé.

Az út a körforgalom után Orosházi útként folytatódik, Erzsébethely városrészen keresztül, majd ennek elhagyása után északi részén a Fürjesikertek elnevezésű kertesházas-tanyás terület, az út déli oldala mentén az egykori Dugovics Titusz katonai laktanya, illetve az annak helyén létesült szolgáltatói övezet helyezkedik el. Ezt követően a város iparterületén vezet az út, tőle délre egy már beépített, aktív iparterület kap helyet, tőle északra pedig a város egy 2020-ban kialakított, még üresen álló, de a szükséges alapinfrastruktúrával rendelkező iparterülete található. Ezeket követően továbbra is a Fürjesi, illetve a Kereki tanyák peremén halad, előbbi terület az út északi, utóbbi a déli oldalára esik.

A felüljáró utáni körforgalomtól számítva c. 3,8 km után az út újabb körforgalmú csomópontba érkezik, innen ágazik ki belőle nyugati irányba a 4432-es közút, Csanádapáca és Makó felé. A 444-es főút itt északi irányba indul, a Fürjesi tanyák területén át. A körforgalomtól c. 2,8 kilométerre szintbeni csomóponttal keresztezi a Szeged–Békéscsaba-vasútvonalat, annak megállóhelye, a Fürjes megállóhely mellett is elhaladva. Ezután nem sokkal újabb körforgalmú csomópontba érkezik, a 47-es főút keresztezi. Ettől a körforgalomtól továbbra is északra halad, immár a Felsőnyomás elnevezésű tanyasi területen át. 1,8 km megtétele után az út a 44-es főútba csatlakozik körforgalmú csomóponttal.

Települések az út mentén[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • kira.gov.hu, lekérdezés időpontja: 2020. július 17.
  • kira.gov.hu, lekérdezés időpontja: 2022. április 2.

Jegyzetek[szerkesztés]