82-es főút (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
82-es főút
A falun átvezető 82 út Veszprémvarsányban
A falun átvezető 82 út Veszprémvarsányban
82 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
82 főút - térkép.png
Úttípus Másodrendű főút
Hossza
elkészült80 km
Ország Magyarország
Tartományok
Mérnökségek Magyar Közút Kht.
Az út eleje Veszprém 8 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Az út vége Győr 1 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Időzóna közép-európai idő
A Wikimédia Commons tartalmaz 82-es főút témájú médiaállományokat.

A 82-es számú főút Veszprémből északi irányba Győrbe vezet.

Fekvése[szerkesztés]

Az Észak-Dunántúlon, Veszprém megye székhelyét Győr Moson-Sopron megye székhelyével köti össze. Az útvonal a Bakony hegységen keresztül haladva éri el a Kisalföldet. A Bakonyt a Devecser és Várpalota között húzódó, nyugat–keleti irányú törésvonal (amelyben a 8. számú fő közlekedési út halad) két részre osztja: az Északi-Bakonyra és a Déli-Bakonyra. Az Északi-Bakony tájegység három további részre tagolható:

Győrtől délkeletre a Győri-medence és a Bakony között helyezkedik el a Sokorói-dombság vagy Pannonhalmi-dombság, Magyarország egyik kistája. Magyarország legújabb tájbeosztása szerint a Dunántúli-középhegység nagytájhoz (makrorégió) tartozik. Régebben a Kisalföld peremvidékéhez sorolták. Ez is mutatja, hogy a táj átmeneti terület a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység között.

Települések az útvonal mentén[szerkesztés]

Veszprém belvárosának úthálózata középkori eredetű; a Veszprémből kivezető utak többségének mai helye a 18. század végére alakult ki. A legnagyobb, nyugat-keleti irányú forgalom évszázadokon át a vár alatti Hosszú-völgyben (a mai Jókai Mór utcán) haladt. Ez az 1930-as években, a 8-as számú állami közút megépítésével változott meg: az új főút számára a Palotai út (ma Budapest utca)–Kossuth utca–Óvári Ferenc utca–Jeruzsálemhegy–Temetőhegy vonalat jelölték ki.

Autóbusz-állomás Zircen
A 82-es út Zircen az Apátság mellett
Körforgalom Győrben

A Jeruzsálemhegy és a Temetőhegy között húzódó Séd-völgy fölé 193637-ben épült meg a veszprémiek által csak Viaduktként emlegetett Szent István völgyhíd. Veszprém vezetői már az 1940-es évek második felében felismerték, hogy az országos főútvonalnak a városon történő átvezetése nem volt helyes döntés. A kicsi Szabadság tér forgalma az 1970-es évek végére országosan a harmadik helyet „érte el” (a budapesti Nyugati tér és a miskolci belvárosi kereszteződés után). A megoldást körgyűrű több szakaszban történt megépülése jelentette a 70-es és 80-as évek fordulóján (Veszprém volt az első magyarországi város, amely köré teljes útgyűrű épült); azóta a 8-as út a város legszélén halad el, így a belváros forgalma lényegesen csökkent.

A Budapest utca végén kétsávos körforgalom található. Ez az egyik kiindulópontja a várost megkerülő körgyűrűnek, ahonnan a 72-es főút a Balaton északi partján haladó 71-es utat köti össze a 8-as úttal. Ezen kívül ez a kiindulópontja a 73-as főútnak és a 82-es főútnak is. Nagyon rövid szakasz után ismét körforgalomhoz érve azon a 82-es főút irányába kilépve, kezdjük meg az utunkat.

Pár kilométer viszonylag egyenes úton közlekedve elhagyjuk az első magánkivitelezésű börtönt, majd Kádárta magasságában, egy derékszögű kanyarral északra fordulunk.Itt 4-5 kilométer megtétele után Gyulafirátótra érünk be. Ma mindkét - előbb említett település - Veszprémhez tartozik.

A Zirci-medence és a Veszprémi-fennsík közötti geológiai törésvonalban a Cuha-patak forrása közelében található Eplény. Ebben a völgyben halad a 82-es számú főút, amely már a középkorban is fontos átkelőhely volt a Bakony eme részén. Vele párhuzamosan vezet keresztül a 19. század végén létesített, napjainkban viszonylag kis forgalmú, de a Cuha völgyében kirándulók által kedvelt Győr–Veszprém-vasútvonal, ami kettészeli a községet.[1] A Bakonyon áthaladó főút Eplénynél éri el első vízválasztóját, kb. 430 méter magasan, innentől továbbhaladva elérjük Zirc városát. A kisváros a Bakony hegység központi részén, a Zirci-medencében helyezkedik el. Zircnek egyedi értéke a nemzetközileg ismert és elismert természetvédelmi terület, a Zirci Arborétum. ([2]). A ciszterciek által alapított 20 hektáros területen a kiváló klímán különleges faállomány él. Ezen a területen emelkednek a Bakony legmagasabb csúcsai. A várost elhagyva kezdődik az emelkedő a Bakony magasabb pontjai felé. A vízválasztó (kb. 470 méter tengerszint feletti magasságon) közelében autós pihenőt találunk, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a cseszneki várra. Innen szerpentinen ereszkedünk le a hegyről, az ajánlott sebesség 60 km/óra, s az előzéseket is nagyon meg kell gondolni. A szerpentin végétől enyhén ereszkedő útvonalon érjük el Bakonyszentkirályt, aminek a csücskét, épphogy érintjük. Innen Győr-Moson-Sopron megyében folytatjuk utunkat. A környék legfontosabb települése Veszprémvarsány, ami egyben közlekedési csomópont is. A faluba beérve a távoli dombon megjelenik a Pannonhalmi Bencés Főapátság. A község a Magas-Bakony keleti lejtőjére épült. A község lenyúlik a Sokorói-dombságot és a Bakony hegységet elválasztó síkságra, ahol megterem a gabona. Az északi lejtő szőlőtermesztésre alkalmas. A falut elhagyva keresztezzük a Tatabánya–Pápa-vasútvonalat, valamint a Pápát- Tatabányával összekötő közutat. Egy utolsó lejtőt leküzdve érünk el Bakonypéterdre, ahol az út megkerüli a települést. Itt a vendéglőnél lévő autóbusz-megállóban lehet a Bakonyszentlászlóra menő járatokra átszállni, amelyek a környező községek lakosságát is szállítják.

Bakonypéterdre a közlekedés java része, a 82-es főúton autóbusszal bonyolódik le a Volánbusz járataival. A település határában jelenleg is forgalomszámláló hely található. A falu Románd felől egy 2 km-es aszfaltos, önkormányzati tulajdonú úton is megközelíthető. Innen a Kisalföldön vezet tovább z utunk. Győrtől délkeletre a Győri-medence és a Bakony között helyezkedik el a Sokorói-dombság vagy más néven a Pannonhalmi-dombság, Magyarország egyik kistája. Magyarország legújabb tájbeosztása szerint a Dunántúli-középhegység nagytájhoz (makrorégió) tartozik. Régebben a Kisalföld peremvidékéhez sorolták. Ez is mutatja, hogy a táj átmeneti terület a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység között.

A három dombsorból (Pannonhalma, Ravazd-Csanaki vonulat, Sokoró) és két fő völgyből (Pannonhalmi völgy, Tényői völgy) álló kistájból a Ravazd-Csanaki vonulat mentén folytatjuk utunkat. A Ravazd és Écs közötti úton létesítettek egy autóspihenőt. Itt megállva Pannonhalmát illetve a Pannonhalmi Bencés Főapátság látványában lehet gyönyörködni. A parkolóval szemben a városba bevezető úton, üzemanyagtöltő állomáson lehet tankolni.

Az alig 2 kilométerre lévő Écsen a 82-es út szélében - az elmúlt években, restaurált - kis kápolnára bukkanunk. A település mellett lévő, majdnem egymásba épült Nyúl községet az út kettészeli. Az M1-es autópályának Győrt elkerülő szakasza a község határában, a község északi szélétől 5 km-re húzódik. Ezt, a Győr előtti utolsó települést elhagyva 5–6 km-en keresztül, nyílegyenes út alkotja.A végén kis S kanyarral keresztezzük a Győr–Veszprém-vasútvonalat. A kanyar után láthatjuk a győri csata emlékére emelt emlékművet Kismegyeren.[3]

Győrben a három folyó által tagolt és a vasútvonallal kettévágott városszerkezetében a forgalomszervezés leghatékonyabb eszköze a körforgalom szervezése. Jelenleg a városban 21 helyen van ilyen forgalmi rend. Az úton az elsőt, bevallottan forgalom lassítás céljából (lásd a képet) helyezték üzembe, a Győrság felé vezető mellékút csatlakozásában. Ezután egy két kilométeres távolságban még két körforgalmon kell keresztül menni. A következő a József Attila utcai. Ez az utca régebben, egyetlen lehetőségként hozott létre kapcsolatot a 81-es főúttal. A másik körforgalom a 83-as főútról vezeti le a forgalom egy részét, párhuzamosan a Győr–Veszprém-vasútvonallal. Ebből kilépve, a két évvel ezelőtt megépített út osztja meg a 81-es út felé tartó forgalmat.

Mi a körforgalmat balra hagyjuk el, kb. 200 méter távolságon belül ismét körforgalomba jutva, észak felé kilépve, jutunk a 82-es és 83-as főutak közös bevezető útjára. Ezen végighaladva érjük el a Baross-hidat, mely átépítésre szorul, annak ellenére, hogy 10 éve újították fel. A hídon áthaladva jobbra vagy balra elkanyarodva, jutunk utunk végcéljához, majd az 1-es főútba torkollik.

Csomópontok, pihenőhelyek és hidak[szerkesztés]

Csomópontok, pihenőhelyek és hidak
Útkereszteződés illetve útelágazás 0 Veszprém 8 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Hungary road sign F-007.svg 4 Kádártai parkoló
AB-AS-grün.svg 6 Kádárta
Lakott terület kezdete 8 Gyulafirátót
Lakott terület kezdete 14 Eplény
Útkereszteződés illetve útelágazás Olaszfalu 82 109
Hungary road sign F-016.svgHungary road sign F-006.svg 25 Zirc
Útkereszteződés illetve útelágazás Bakonybél-Nagygyimót 8301
Útkereszteződés illetve útelágazás Porva 83 106
Útkereszteződés illetve útelágazás Mór 8216
Hungary road sign E-046.svgHungary road sign F-007.svg 30 Cseszneki parkoló
Útkereszteződés illetve útelágazás 34,9 Dudar 8219
Útkereszteződés illetve útelágazás 34,9 Románd 83 107
Lakott terület kezdete 35 Bakonyszentkirály
Útkereszteződés illetve útelágazás 36,6 Réde 8217
Hungary road sign F-016.svgHungary road sign F-006.svg 41 Veszprémvarsány
Útkereszteződés illetve útelágazás 45,5 Pápa / Kisbér 832 8218
Hungary road sign F-006.svg 51 Bakonypéterd
Útkereszteződés illetve útelágazás 53,7 Tarjánpuszta / Győrasszonyfa 8226
Hungary road sign F-006.svg 54 Ravazd
Útkereszteződés illetve útelágazás 54,7 Pannonhalma 8225
Hungary road sign E-046.svg 57,8 Pannonhalmi parkoló 8224
Hungary road sign F-006.svg 60 Écs
Útkereszteződés illetve útelágazás 60 Pannonhalma 82 122
Hungary road sign F-006.svg 63 Nyúl
Útkereszteződés illetve útelágazás 63,6 Győrújbarát-Ménfőcsanak 8311
Útkereszteződés illetve útelágazás 69,5 Győr
Körforgalom 72 Tápszentmiklós / Bakonybánk 8222
Útkereszteződés illetve útelágazás 76,5 Győr

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A múlt század elején és közepén jelentős bauxit kitermelés is folyt.
  2. Az arborétum szó a latin arbor – élő fa szóból származik, azaz az arborétum = fás kert, fás park
  3. Sajnos nem régiben, (2009. áprilisa) az emlékmű színesfém anyagát ellopták és feldarabolták.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]