Bakonyszentkirály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bakonyszentkirály
Church Bakonyszentkiraly.JPG
Bakonyszentkirály címere
Bakonyszentkirály címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Zirci
Jogállás község
Polgármester Csillag Zoltán (független)[1]
Irányítószám 8430
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 839 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 29,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 27,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bakonyszentkirály (Magyarország)
Bakonyszentkirály
Bakonyszentkirály
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 21′ 55″, k. h. 17° 52′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 55″, k. h. 17° 52′ 48″
Bakonyszentkirály (Veszprém megye)
Bakonyszentkirály
Bakonyszentkirály
Pozíció Veszprém megye térképén
Bakonyszentkirály weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonyszentkirály témájú médiaállományokat.

Bakonyszentkirály (németül Deutschkönigsdorf) község Veszprém megyében, a Zirci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Bakony északi részén Zirctől 12 km-re Északra, a Dudar- és az Aranyos-patak mentén terül el.

Története[szerkesztés]

A környék már az őskorban is lakott volt. A közeli Zöröghegyen két őskori földvármaradvány található. A rómaiak és az avarok is lakták a területet. Fontos hadiutak keresztezték itt egymást: egy É-D és egy Ny-K irányú. A közelben római útmaradványokat találtak.

Bakonyszentkirály két község egyesítéséből keletkezett 1926-ban. Addig Magyarszentkirályt és Németszentkirályt önálló községekként tartották számon. Magyarszentkirály - 1392-ben Zenthkyral, 1787-ben Magyarszentkirály, 1900-ban Bakonymagyar-szentkirály - Csesznektől északra, a vár szomszédságába települt. Nevének „Magyar" megkülönböztető jelzőjét a 18. század második felében kapta, amikor határában felépült Németszentkirály.

A község védőszentjéről, Szent István királytól kapta a nevét, akit a középkorban Szent Király néven is tiszteltek. Árpád-kori első templomának romjai ma is láthatóak a református parókia kertjében. Területe az Árpád-korban királyi várföld, majd évszázadokon át a cseszneki uradalom tartozéka. A cseszneki vár tartozékaként eredetileg a gróf Cseszneky család volt a vidék ura, majd a Garai, Szapolyai, enyingi Török s galánthai Esterházy családok következtek. Portáinak 15 százalékán élt adófizető paraszt 1531-ben.

Magyarszentkirály lakossága korán a református hitre tért. Csesznekkel együtt alkottak egy egyházközséget. A török időkben többször néptelenedett el a falu. Csak 1690 után - Csesznek végvár jellegének megszűntével - telepedett le néhány család.

Németszentkirály 1769-ben keletkezett Magyarszentkirály határában. 1890-ben Bakonynémetszentkirály. Római katolikus vallású német lakosságát Esterházy Gábor földesúr telepítette le. Valamennyien zsellérek voltak, akik urasági házakban laktak és ezek után cenzust fizettek. 1828-ban 33 házas, kilenc hazátlan zsellér és kilencvenhárom 18-60 év közötti adózó élt itt. Az alig 162 holdas terméketlen határból nem tudott megélni lakossága. Közigazgatásilag a községhez tartozik a hajdan szebb napokat látott Hajmás-puszta. Az itt élő családok a Kisbéri Állami Gazdaságban dolgoztak 1968-ban. A híres kisbéri ménest 1964-ben számolták fel. Üszőtelep és juhászat működött a pusztán. Ma már egyik sem létezik.

A háború előtt özvegy Niczky Pálné és Esterházy Pál birtokolta a határ 1200 holdját. A II. világháborút követően az egykori cselédek és kisbirtokosok között osztották fel a földbirtokosok földjét. A volt cselédek korábban tanyákon éltek. Faggyúzsírt égettek lámpa és gyertya helyett. Egy-egy cselédlakásban négy család is szorongott, 1945 után a tanyák népe beszállingózott a környék falvaiba.

Közös körjegyzőségben működő községei Bakonyoszlop és Csesznek. A község határában a Dudar- és az Aranyos-patakok folydogálnak. Nagy vegyes erdők koszorúzzák a falut. Bakonyszentkirálynak 1025 lakosa volt 1989-ben. Külterületi helyei: Hajmás-puszta, Sövénykút.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Millenniumi emlékkő
  • Szabó Sándor-emléktábla
  • Szent István-szobor
  • Református templom

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bakonyszentkirály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

Források[szerkesztés]

  • Története szakasz: Turai Lajos: Hűség a Bakonyhoz

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonyszentkirály témájú médiaállományokat.