Zirci járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zirci járás
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Megye Veszprém megye
Járási székhely Zirc
Települések száma 15
városok 1
Népesség
Teljes népesség 19 516 fő (2013. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 331,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
A Zirci járás elhelyezkedése Magyarországon
A Zirci járás elhelyezkedése Magyarországon

A Zirci járás Veszprém megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Zirc. Területe 331,02 km², népessége 19 516 fő, népsűrűsége pedig 59 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én egy város (Zirc) és 14 község tartozott hozzá.

A Zirci járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, 1970-ig, és székhelye az állandó járási székhelyek kijelölésétől (1886) kezdve mindvégig Zirc volt.

Települései[szerkesztés]

Település Rang
(2013. július 15.)
Közös hivatal Kistérség
(2013. január 1.)
Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Zirc járásszékhely város Zirc Zirci
7 106
37,40
Bakonybél község Bakonybél Zirci
1 264
24,36
Bakonynána község Bakonyszentkirály Zirci
1 067
14,93
Bakonyoszlop község Bakonyszentkirály Zirci
441
14,20
Bakonyszentkirály község Bakonyszentkirály Zirci
867
27,90
Borzavár község Zirc Zirci
723
13,00
Csesznek község Bakonyszentkirály Zirci
563
24,21
Csetény község Csetény Zirci
1 922
18,37
Dudar község Dudar Zirci
1 643
24,58
Lókút község Zirc Zirci
411
18,11
Nagyesztergár község Dudar Zirci
1 196
18,29
Olaszfalu község Bakonybél Zirci
1 061
42,80
Pénzesgyőr község Bakonybél Zirci
332
17,65
Porva község Bakonyszentkirály Zirci
435
28,13
Szápár község Csetény Zirci
485
7,09

Fekvése[szerkesztés]

A Zirci járás Veszprém megye északkeleti részén található. A megyén belül szomszédos a Pápai, a Várpalotai és a Veszprémi járással, továbbá Fejér megye Móri, Győr-Moson-Sopron megye Pannonhalmi és Komárom-Esztergom megye Kisbéri járásával.

Ez a vidék különösen gazdag a természeti szépségekben. A környék gyönyörű, műemlékekben gazdag települései, erdei, természet- és tájvédelmi területei, és arborétumai fogadják egész évben az idelátogatókat.

A Bakony hegyeit a földtörténeti harmad- és negyedidőszak hozta felszínre a Pannon-medencében. A táj kialakulásában nagy szerepet játszott a tenger. Többször is megjelent, egyszer mély volt és sós vizű, máskor sekélyebb és édesvizű vagy éppen mocsártenger. Erre a múltra utalnak az ásványok.

Ezért a környék bővelkedik karsztjelenségekben: a csapadékvíz, a folyóvizek hatására víznyelők, sziklatornyok alakultak ki – több mint száz barlangot hozva létre. A vizet a hegységet alkotó mészkő és dolomit a mélybe vezeti, a hegység lábánál pedig bővizű karsztforrások formájában engedi ismét útjára.

Az Északi-Bakony mintegy 300 méteres platóján kupolaszerűen ülnek a hegyek, közülük a legmagasabb a Kőris-hegy (709 m.). Mellette több, 600 méter fölötti hegy sorakozik, így méltán hívhatjuk az Északi-Bakonyt a Dunántúl tetejének.

A Magas-Bakony csapadékossága a sűrűbb, magasabbra növő faállományon meg is mutatkozik. A Bakony legmagasabb területein a zárt lombkoronájú bükkösök a jellemzőek, alacsonyabb részein a gyertyános–tölgyesek, a korai juhar, a magas kőris, a hegyi juhar és a hegyi szil. A kiszélesedő völgyek patakjait, az állandó és időszakos vízfolyásokat égerligetek, fűz-, nyár-; ligeterdők kísérik.

Ennek a változatos és gyönyörű tájnak a megismerésében nyújt nagy segítséget az idelátogatóknak a számos kiépített tanösvény. A terület élővilága pedig rendkívül gazdag, megannyi állatfajnak ad otthont e táj így ne csodálkozzunk rajta, ha utunk során néhány őzzel, erdei nyúllal vagy mókussal találkozunk.

Története[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország 2013-as közigazgatási helynévkönyve

Források[szerkesztés]