Lovas (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lovas
Lovas központja a két templommal
Lovas központja a két templommal
Lovas címere
Lovas címere
Lovas zászlaja
Lovas zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásBalatonfüredi
Jogállás község
Polgármester Ferenczy Gáborné (független)[1]
Irányítószám 8228
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség442 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség76,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lovas (Magyarország)
Lovas
Lovas
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 59′ 33″, k. h. 17° 57′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 33″, k. h. 17° 57′ 33″
Lovas (Veszprém megye)
Lovas
Lovas
Pozíció Veszprém megye térképén
Lovas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lovas témájú médiaállományokat.

Lovas község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kopjafa (részlete) a Lovasi-Séd közelében

Lovas a Balaton északi partján, a Királykút völgyének kapujában fekszik. Közvetlen szomszédai Paloznak, Felsőörs és Alsóörs. Nyugaton az Öreghegy és a Kishegy szőlőskertjei övezik. A két hegy között folyik a Lovasi-Séd, amelynek vize évszázadokon keresztül több malomnak nyújtott energiát. Ezt a részt ma is Malomvölgynek nevezik. A falun római eredetű útvonal húzódik keresztül, amely jelenleg a 7221-es számozást viseli.

Története[szerkesztés]

Lovas Magyarország nyugati felén, a Balatontól északkeletre fekvő, alig 400 lelkes község, amely a Balatonfüred-csopaki borvidékhez tartozik. A település 1951-ben vált világszerte ismertté: ekkor fedezték fel a község határában a Kr. e. 30-40 ezer évvel ezelőtt működött festékbányát. Az őskori telepen mintegy 100 csonteszközt, s több kőeszközt találtak. Az ősember a kultikus célra használt vörös festékkel kiterjedt kereskedést folytathatott.

Az őskortól lakott vidékre 900 után telepedtek le a magyarok, akiknek itteni élete az első okleveles említésig (1290) a régészeti leletekből ismerhető meg. A szőlőműveléssel, halászattal, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó lakosok a 13. században kőtemplomot építettek, amelyet 1754-ben barokk stílusban átépítettek. A község életét a 13. század végétől az 1945-ig, a nagybirtokok felszámolásáig a veszprémi káptalan határozta meg. A jobbágyok 1848-ban felszabadultak a földesúri függés alól, s földtulajdonosokká váltak.

A község népe a 17. században a református hitre tért át. A 18. században a káptalan egy részüket visszatérítette a katolikus hitre, s 1753-ban nekik adta a templomot és a parókiát. A lovasi katolikus egyház a paloznaki plébánia filiája lett.

Pillanatkép a lovasi falunapokról (2013)

A reformátusok 1858-ban iskolát, 1910-ben templomot építettek maguknak. 1945-ig a református gazdák irányították a község és a hegyközség (promontorium) életét.

Lovas hagyományos paraszttársadalma 1945 után felbomlott. Az egyéni gazdálkodást 1951-től a termelőszövetkezeti gazdálkodás váltotta fel. A 20. század második felében a községben városias infrastruktúrát építettek ki, a lakosság többsége az iparban, kereskedelemben és szolgáltatási szférában helyezkedett el.

Napjainkra a falusi turizmus jelentősége is megnőtt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Bácsi Imre (független)[3]
  • 1994–1998: Bácsi Imre (független)[4]
  • 1998–2002: Kemenes Dénes (független)[5]
  • 2002–2004: Sümegi József (független)[6]
  • 2004–2006: Kemenes Dénes (független)[7]
  • 2006–2010: Kemenes Dénes László (független)[8]
  • 2010–2014: Ferenczy Gáborné (független)[9]
  • 2014–2019: Ferenczy Gáborné (független)[10]
  • 2019-től: Ferenczy Gáborné (független)[1]

A településen 2004. április 25-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[7] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 3,3% németnek mondta magát (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,3%, református 21,2%, evangélikus 3,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,8% (14,6% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

A község területén murvabányászat közben a régészek őskori festékbányát találtak, amelyet ez emberiség történetének egyik legősibb festékbányájának tartanak.

A település másik nevezetessége a 13. századi, Szűz Mária Szent Neve tiszteletére emelt Árpád-kori templom. A templombelsőben középkori falfestmények voltak, amiknek csekély maradványai a mai napig láthatóak. Felújításkor a belső vakolatleverés során, az északi hajófalon ép állapotú elszedett kőkeretes, csúcsíves ajtót láthatunk, amely bizonyította a 14. századi északi kápolna létezését. A román kori templom mai formáját alapjában véve a 18. századi barokk átépítés, majd az 1911-es és 1990-es újjáépítések, restaurálások során nyerte el. 1990 októbere óta műemlék, mely építészeti múltunk ritka és pótolhatatlan tárgyi bizonyítéka.

Szakirodalom[szerkesztés]

  • Vértes László: Őskori bányák Veszprém megyében (Lovas, a legősibb bánya, A sümegi ősbánya) - Veszprém, 1969. - Athenaeum Ny. Bp. 69.0415

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Lovas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Lovas települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Lovas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  5. Lovas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  6. Lovas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  7. a b Lovas települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. április 25. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  8. Lovas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  9. Lovas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  10. Lovas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  11. Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  12. Lovas Helységnévtár

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]