Sümegi járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sümegi járás
Közigazgatás
Ország Magyarország
MegyeVeszprém megye
Járási székhely Sümeg
Települések száma 21
városok 1
Népesség
Teljes népesség15 390 fő (2013. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség50 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület306,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
A Sümegi járás elhelyezkedése Magyarországon
A Sümegi járás elhelyezkedése Magyarországon
Dr. boldogfai Farkas István (18751921), jogász, a sümegi járás főszolgabírája.

A Sümegi járás Veszprém megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Sümeg. Területe 306,48 km², népessége 15 390 fő, népsűrűsége pedig 50 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én egy város (Sümeg) és 20 község tartozott hozzá.

A Sümegi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett. A sümegi járást 1849-ben hozták létre a Szabadságharc után. A sümegi járás első főszolgabírója várbogyai és nagymádi Bogyay József (18061872) lett, aki 1849. októberében foglalta el a hivatalt császári és királyi főbíróként, és 1854. április 28.-áig töltötte be. 1849 előtt, Sümeg és a hozzá tartzozó községei a Szántói járás része voltak, amelyet 1853-ban végleg szüntették meg.[2] Jeles említésre méltó sümegi főszolgabíró dr. boldogfai Farkas István (18751921), aki a város korszerűsítés érdekében az ő kezdeményezésére kezdték tervezni 1911. elején a sümegi villanyvilágítást, illetve, az ottani telefonhálózat is kezdték tervezni;[3] amikor 1911-ben súlyos vérhasjárvány robbant ki a településen, boldogfai Farkas István, dr. Lukonich Gábor járásorvos, és dr. miskei és monostori Thassy Gábor vármegyei főorvos gondoskodott a helyzetről.[4] 1912. február 1-jén Farkas István főszolgabíró szervezte a nagyon várt Csány szobor bált, amelyen pénzt gyűjtöttek a Csány László 1848-as szabadságharcos mártír zalaegerszegi szobra készítésére. 1916 szeptemberében a sümegi járáson a boldogfai Farkas István főszolgabíró a fuvardíjakat megállapította; ez a szabályozás, az első volt a vármegyében és nagy mértékben hozzájárult az alapanyagok és egyéb termékek könnyebb szállításához.[5] Az első világháború alatt kialakult élelmiszerhiány, nagy krízist okozott, amelyben visszaéltek a kereskedők Sümegen. 1917 decemberében Farkas István "erélyes fellépése vetett gátat a már-már elviselhetetlen gaz uzsorának és árdrágításnak".

A járásban 1945. január 1.-én 3 nagyközség és 29 kisközség, összesen 32 község volt. A kisközségek 10 körjegyzőséget alkottak. Az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott; a minisztertanács 1950. március 16.-i hatállyal a járást Zala megyétől Veszprém megyéhez csatolta. A NET 1966. március 31.-i hatállyal a járást megszüntette. Csabrendek, Gyepükaján, Hosztót, Káptalanfa, Szentimrefalva, Zalagalsa, Zalaszegvár önálló tanácsú községeket és Nemeshany (Bodorfa) közös tanácsú községeket a devecseri járáshoz, Bazsi, Kisgörbő, Óhíd, Sümegcsehi, Vindornyaszőlős önálló tanácsú községeket és Nagygörbő (Döbröce) közös tanácsú községeket a keszthelyi járáshoz, Gógánfa, Sümeg, Sümegprága, Zalagyömörő önálló tanácsú községeket, Dabronc (Hetyefő, Zalaerdőd), Mihályfa (Kisvásárhely, Szalapa), Rigács (Zalameggyes), Ukk (Megyer) közös tanácsú községeket a tapolcai járáshoz csatolta.[6]

Települései[szerkesztés]

Település Rang
(2013. július 15.)
Közös hivatal Kistérség
(2013. január 1.)
Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Sümeg járásszékhely város Sümeg Sümegi
6 357
64,13
Bazsi község Gógánfa Sümegi
388
9,10
Bodorfa község Sümeg Sümegi
100
2,22
Csabrendek község Csabrendek Sümegi
3 113
44,94
Dabronc község Gógánfa Sümegi
425
20,28
Gógánfa község Gógánfa Sümegi
796
13,17
Gyepükaján község Sümeg Sümegi
323
9,11
Hetyefő község Gógánfa Sümegi
73
4,11
Hosztót község Csabrendek Sümegi
61
7,27
Káptalanfa község Sümeg Sümegi
840
33,78
Megyer község Gógánfa Sümegi
23
4,26
Nemeshany község Sümeg Sümegi
409
10,50
Rigács község Gógánfa Sümegi
194
6,17
Sümegprága község Gógánfa Sümegi
613
5,79
Szentimrefalva község Csabrendek Sümegi
202
10,87
Ukk község Gógánfa Sümegi
322
13,87
Veszprémgalsa község Csabrendek Sümegi
279
8,71
Zalaerdőd község Gógánfa Sümegi
250
17,69
Zalagyömörő község Gógánfa Sümegi
445
11,11
Zalameggyes község Gógánfa Sümegi
43
2,56
Zalaszegvár község Csabrendek Sümegi
134
6,84

Története[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27.
  2. Molnár András. Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000) Zala megye tisztikara 1872-1950
  3. Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 1-26. szám)1911-02-05 / 6. szám
  4. Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám) • 1911-08-31 35. szám
  5. Magyar Paizs, 1916 (17. évfolyam, 1-43. szám)1916-11-26 / 40. szám
  6. Fejes Imre: Veszprém megye közigazgatási beosztásai és tanácsi vezetői (1945-) 1950-1982 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 2. (Veszprém, 1982)IV. fejezetTapolcai járás