Homokbödöge

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Homokbödöge
Homokbödöge címere
Homokbödöge címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásPápai
Jogállás község
Polgármester Farkas Árpád (független)[1]
Irányítószám 8563
Körzethívószám 89
Népesség
Teljes népesség703 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség42,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,15 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Homokbödöge (Magyarország)
Homokbödöge
Homokbödöge
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 18′ 16″, k. h. 17° 35′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 16″, k. h. 17° 35′ 19″
Homokbödöge (Veszprém megye)
Homokbödöge
Homokbödöge
Pozíció Veszprém megye térképén
Homokbödöge weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Homokbödöge témájú médiaállományokat.

Homokbödöge község Veszprém megyében, a Pápai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Bakonyalján fekszik, Pápától 15 km-re. A környék kiváló túrázási lehetőségeket nyújt (Homokbödöge – Nagytevel – Király-kapu – Bakonybél).

Nevének eredete[szerkesztés]

Bödöge a szláv Budigaj személynévből származik. Feltételezések szerint a honfoglalók szláv népeket találtak a környéken, akik később beolvadtak a magyarságba.

Története[szerkesztés]

Első említése 1243-ból származik, Bödöge néven. A 14. században két részre szakadt, Egyházasbedeghére és Homokbödögére. A település lakói 1543-ban elmenekültek a törökök elől; ekkor 1610-ig elnéptelenedett. Ezután többször cserélt gazdát. A falu lakóiból 1848-ban 82-en jelentkeztek a nemzetőrségbe, majd később 19 újoncot soroztak be a honvédseregbe. A 19. század végén Homok-Bödöge néven kisközség volt Veszprém vármegye pápai járásában, 1209 magyar lakossal. A település lakói közül az első világháborúban 44-en, a második világháborúban 28-an estek el. 1956-ban sokan menekültek el külföldre, hiszen féltek a szovjetektől. Az oroszok a szomszéd faluban éltek (Nagytevelen, Ruszkilaktanyán).

Homokbödöge lakossága az elmúlt években csökkent. A 19. századhoz viszonyítva a falu lakossága mindössze fele az akkorinak. Homokbödöge szinte teljesen magyarlakta település, néhány német és cigány család kivétel.

Szeghalmy Gyula így ír a településről az 1937-ben kiadott Dunántúli vármegyék című könyvében: „Nagyközség a pápai járásban. A határ egyik része dombos, másik része sík. A régi község valószínűleg Pusztabödöge nevű dűlőben feküdt. A török időben elpusztul. Új lakósai a szomszéd községből származtak, német ajkúak, de lassan elmagyarosodtak. Homokbödöge nevét valószínűleg homokos talajáról kapta. 1828-ban 1169, 1836-ban 1310, 1851-ben 1250 lakósa volt. Ma a lélekszám 1154, a házak száma 268. Lakói 3 német kivételével mind magyarok, kik közül 444 a r. kath., 2 a g. kath., 231 a ref., 462 az ág. ev., 15 az izr. egyházak hívei. Területe 2690 k. hold. Az összes gazdaságok száma 495, melyek közül a két legnagyobb 50-100 holdas birtok. Foglalkozás szerint 986 lakósa őstermelő, 83 iparos. A többi foglalkozási ág igen kevés számmal van képviselve.”

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterek[szerkesztés]

  • 1990–1994: Némethi Kálmán (független)[3]
  • 1994–1998: Némethi Kálmán (független)[4]
  • 1998–2002: Némethi Kálmán (független)[5]
  • 2002–2006: Némethi Kálmán (független)[6]
  • 2006–2010: Némethi Kálmán (független)[7]
  • 2010–2014: Farkas Árpád Pál (független)[8]
  • 2014–2019: Áldozó Péter (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Farkas Árpád (független)[1]

Alpolgármesterek[szerkesztés]

  • 1990–2010: Ható Károly (független)
  • 2010-2014: Némethi Kálmán (független)
  • 2014-2019: Lukács Katalin (független)

Országgyűlési választások[szerkesztés]

2014[szerkesztés]

A 2014. április 12-én megtartott országgyűlési választásokon a Fidesz-KDNP pártszövetség a településen 183, míg a Jobbik 108 szavazatot szerzett.

Egyéb érdekességek[szerkesztés]

  • 2010-ben Homokbödöge megnyert egy pályázatot és egy játszótérrel lett gazdagabb. Jelenleg két játszótér van Homokbödögén.
  • 2010-ben Homokbödöge adott otthont az I. cserkészkerület 5 évente megrendezésre kerülő nagy táborának és a csatlakozó belga cserkészeknek.
  • 2015-től minden évben megrendezésre kerül a Komédiák Fesztivál, ami egy összművészeti karnevál színházzal, néptánccal, könnyű- és komolyzenei koncertekkel.
  • 2016-ban Homokbödöge adott otthont a X. cserkészkerület 5 évente megrendezésre kerülő nagy táborának.
  • 2014 májusában székely–magyar rovásírásos településnévtáblát avattak a falu határában.[10]
  • Homokbödögén található az ország egyik legjobb épített pályája, rádió távirányítású (RC) off-road autó modellek számára. Minden évben több magyar bajnoki futamot és klub versenyt rendeznek a pályán.[forrás?]

Művészeti és sportfoglalkoztatások[szerkesztés]

  • Néptánc
  • Művészeti oktatások
  • Labdarúgás, kézilabda
  • íjászat
  • lovaglás
  • vadászat (a sok erdőnek köszönhetően)

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,6%-a magyarnak, 1,4% németnek, 1,6% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,5%, református 22,4%, evangélikus 16,6%, felekezeten kívüli 7,5% (12,6% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus templom – épült 1779 és 1781 között
  • Református templom – épült 1784-ben
  • Római katolikus templom – épült 1837-ben
  • Dózsa György utcai szoborpark
  • Téglagyár, és a téglagyári tó
  • Az iskolaudvar fala minden évben újabb festést kap, általában graffitit festenek rá

Turizmus[szerkesztés]

Homokbödöge a vadászok számára maga a paradicsom, ezért sok vadász látogatja meg mindig a települést. Ezt a sok erdő teszi lehetővé. Homokbödöge turizmusát az is segíti, hogy több panzió is van a településen. Néhányan csak a pihenést keresik a kis településen és általában meg is találják.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Czimber Gyula - egyetemi tanár, agrármérnök, biológus itt született 1936. január 2-án.
  • Homokbödögén élt, s lakott Takács Imre író. Egy könyvet is írt Titkos Fogadalom címmel. Ebben leírja Homokbödögét, s az itt szerzett tapasztalatokat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Homokbödöge települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Homokbödöge települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Homokbödöge települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. Homokbödöge települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  6. Homokbödöge települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  7. Homokbödöge települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  8. Homokbödöge települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  9. Homokbödöge települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  10. Veszprém megye – rovástáblák. rovas.info. [2014. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 22.)
  11. Homokbödöge Helységnévtár

További információk[szerkesztés]