Devecser

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Devecser
Devecser - Palace.jpg
Devecser címere
Devecser címere
Devecser zászlaja
Devecser zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásDevecseri
Jogállás város
Polgármester Ferenczi Gábor (független)[1]
Irányítószám 8460
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség4196 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség66,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület64,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Devecser (Magyarország)
Devecser
Devecser
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 06′ 23″, k. h. 17° 26′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 23″, k. h. 17° 26′ 14″
Devecser (Veszprém megye)
Devecser
Devecser
Pozíció Veszprém megye térképén
Devecser weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Devecser témájú médiaállományokat.

Devecser város Veszprém megyében, a Devecseri járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

A Bakony nyugati szélén található, a Torna-patak mellett. Közúton a legkönnyebben a 8-as főúton közelíthető meg, amely a város északi szélén húzódik végig, nagyjából kelet-nyugati irányban. A belvárost a Nyirádon át Tapolcáig vezető 7317-es, a Somlóvásárhelyig húzódó 7322-es, a Sümegre induló 7324-es és az Ajkától Kolontáron át idáig húzódó 7339-es utak érintik. A 7324-essel azonos pontban ágazik ki a 8-as főút itteni szakaszából a 8402-es út, amely Pápa városával köti össze; szintén a 8-asból ágazik ki, északnyugati határszéle közelében a 84 103-as számú mellékút, amely a zsáktelepülésnek tekinthető Borszörcsökre vezet. Devecser közigazgatási területét érinti még – lakott területeitől messze északkeletre – a 8401-es út is.

Elhalad a településen a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal is, az itteni vasútállomás közúti megközelítését a 7324-es út kezdeti szakaszából nyugat felé kiágazó, szűk 400 méteres hosszúságú, 73 315-ös számú mellékút (települési nevén Vas utca) biztosítja.

Története[szerkesztés]

Devecser.JPG

A város mai területén öt középkori falu volt: Devecser, Kisdevecser, Szék, Meggyes és Patony. Devecser régi magyar személynév volt, de tulajdonosa ismeretlen. Később birtokosai már a faluról nevezték el magukat. Ezek a falvak már valószínűleg álltak a 12. század folyamán. Egy 1274. július 22-én kelt okmány említi először a falu nevét, mint családnevet Kun László király Devecseri Márton ispánnak adományozza a területet.

A 14. század második felében Devecseri János a Csóron ragadványnevet kapta, Ettől kezdve a család ezt a nevet használta. A 15. század végére a Csóronok meggazdagodtak, övék lett az egész környék. Csóron Márton az 1470-1490-es években kibővítette a Torna-patak árterületén emelkedő kis dombon épített udvarházát. Ekkortájt lett a helység a Devecseri járás központja is. Később elvették a birtokot a családtól, ám a Dózsa György-féle parasztfelkelés leverésében tanúsított érdemeikért visszakapták azt.

A török háborúkban a törökök sokszor próbálták elfoglalni a megerősített devecseri várat, de ez csak 1552-ben sikerült, ám 1566-ban a magyarok ismét visszafoglalták. 1584-ben kihalt a Csóron család férfiága, így a birtokot az egyik leány örökölte, az ő révén került a Nádasdy család birtokába. Az Esterházy család tulajdonába pedig 1625-ben jutott a vár és környéke.

1872. október 3-án megindult a forgalom a település vasútállomásán, ami a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal mentén létesült.

1882. szeptember 5-étől 1884. január 20-áig itt volt segédtanító Gárdonyi Géza. Ez idő tájt jelentek meg első írásai a különböző dunántúli lapokban.

1971-ig a Devecseri járás székhelye volt, akkor a járási székhely átkerült a szocialista iparosítás keretében mesterségesen felfejlesztett szomszédos Ajkára.

2010-es vörösiszap-katasztrófa[szerkesztés]

A 2010. évi vörösiszap-katasztrófa Devecsert is nagy mértékben érintette. 2010. október 4-én, a déli órákban átszakadt az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tározójának gátja. Rövid idő alatt kb. 700 ezer köbméter lúgos iszap árasztotta el először a közeli Kolontár község egy nagy részét, majd onnan a Torna-patak völgyében továbbhaladva Devecser területének egyharmadát is. A vörösiszap-áradat a vízfolyás medrét követve Somlóvásárhely felé haladt tovább, ott és még további településeken is károkat okozva.[3] A vörösiszap a Tornán, a Marcalon, a Rábán és a Mosoni-Dunán keresztül a Dunáig eljutott. 2011-ben fejeződött be a vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítés.[4]

Devecservidéki Gazdakör[szerkesztés]

A Devecservidéki Gazdakört hosszú szervező munka után, Dr. Magyar Károly ügyvéd alapította meg 1907. április 28-án. A Gazdakör elnöke dr. Magyar Károly volt, aki az azonos című, negyedévenként megjelenő lapnak is felelős szerkesztője. A devecseri járás kisgazdáinak a Devecservidéki Gazdakör keretében sok előnyt harcolt ki: vető-, növényápoló gépek, községi mérlegek beszerzésében, tenyészállat-kiállítások és díjazások úttörő megrendezésével.[5]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

A településen 2017. október 15-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és hat jelölt közül csaknem 70 %-ot elérő eredménnyel meg is erősítette pozícióját.[13]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 91,8%-a magyarnak, 0,7% németnek, 12,4% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,7%, református 2,8%, evangélikus 1,9%, felekezeten kívüli 8,5% (18,6% nem nyilatkozott).[15]

Látnivalók[szerkesztés]

Itt működik az ország egyik legszebb kastélykönyvtára, melyhez kiállítóterem kapcsolódik.

  • Devecseri emlékpark

Az iszapömlés egyéves évfordulóján, 2011. október 4-én avatták fel Devecserben a 8 hektáros emlékparkot, amely a vörösiszap által elöntött, más célra nem hasznosítható területen létesült. A parkban három, egyenként fél¬hektáros vízfelületű látványtavat alakítottak ki, amelyeket a Malom-árok forrásai és a Torna-patak táplálnak. A tavakat egymással összekötő árkok, csatornák felett kőből, fából készült hidak ívelnek át. A vízfelületek környékét díszfák, cserjék díszítik. A kavicsos sétautakkal szabdalt, füves területekben bővelkedő parkban kültéri padok és kerékpáros pihenőhely marasztalják a látogatót.

Az Emlékparkban számos különleges kültéri alkotás, emlékmű található.

A Pápai út felől a városba érkezve már messziről szembetűnik a

  • Turulmadaras I.-II. világháborús emlékmű.

A 2016-ban felállított monumentális alkotás - melyben a fa, a fém, és a kő egyesül, tetején karddal a karmai közt, kiterjesztett szárnyakkal felszállásra készülő turulmadárral 7 méternél is magasabb. Igazi kuriózium, hiszen kovácsoltvasból még sohasem készült köztéri turulszobor. Alkotói Németh Péter kovácsmester valamint fiai, Szabolcs, Balázs, Róbert, ifj. Kozma György fafaragó és asztalosmester, valamint Járóka Attila műkőkészítő mester.

A parkban a középső tó partján talalható a szintén 2016-ban kialakított

  • Devecseri Trianon Emlékhely. Az emlékmű központi eleme a kettőskereszt, mely az elcsatolt országrészekből származó földből képzett hármas halomból magasodik.


  • Rotary ház. Az Emlékpark közvetlen szomszédságában, az Árpád utca 7. szám alatt mementóként fennmaradt egykori postaépület ad otthont annak a különleges kiállításnak, mely a 2010-es vörösiszap-katasztrófa tragikus eseményeinek, az áldozatoknak és a mentésben, valamint az újjáépítésben résztvevőknek állít emléket.

Az épület előtt a múltnak tiszteleg a régi kőkereszt.

  • Az iszapkatasztrófa kopjafája

A Rotary háztól egy kőhídon át az Emlékparkba érkezve találjuk az ipari katasztrófában megsemmisült 18 utcára emlékeztető 2016-ban felállított kopjafát, ifj. Kozma György és Magyar Károly alkotását.

  • Az egykori Devecseri Járási Berta Kórház

Az intézményt 1910. szeptember 18-án adták át. Egészen 1996. decemberében történő végleges bezárásáig fontos szerepet játszott a település és környéke egészségügyi ellátásában. A főépület felújítása 2020-ban fejeződött be. A megújult ingatlan, melynek átadására 2020. szeptember 18-án, az egykori kórház megnyitásának 110. évfordulóján került sor, a város szociális intézményeinek, 2021. január 1-től pedig azok egy intézményben történő egyesítésével a Devecseri Szociális Alapszolgáltatási Központnak biztosít helyet.

  • Berta park. A Berta park az egykori Devecseri Járási Berta Kórház épületegyüttesének 1 hektáros területét foglalja magába. Főbejárata a Miskei utca 47. szám alatt található.

Nevét az egykori kórház megépítésének legnagyobb támogatója, gróf Esterházy Ferenc özvegyéről, gróf Esterházy Ferencné Lobkowitz Berta hercegnőről kapta 2020-ban. Az egykori kórház felújított főépület-együttesének környezetében Ferenczi Gábor polgármester kezdeményezésére és tervei alapján tematikus botanikus kert létrehozását kezdte el az önkormányzat. A számos tervezett kertrészlet közül a park központi eleme, a japánkert már kialakításra került. A park hétköznapokon 8.00 és 16.00 óra között szabadon látogatható.

  • Makovecz Imre által tervezett Újjászületés Ökumenikus Kápolna. A Magyar Fejlesztési Bank gesztorságával 22 erdészeti Zrt. egyenlő részben osztozott a mintegy 30 millió forintos kivitelezési költségeken. Az építéssel kapcsolatos teendőket, a kápolna folyamatos karbantartását pedig a Bakonyerdő Zrt. vállalta, helyszínt a város biztosította. A kápolnabejárattal szembeni falon Kun Éva képzőművész táblaképe látható. Avatására és felszentelésére 2012. október 4-én került sor.[16]
  • Makovecz Imre-lakópark: A vörösiszap katasztrófát követő újjáépítés során 2010 októbere és 2011 júliusa között Kós Károly Egyesülés keretében Turi Attila és Zsigmond László építészek tervei alapján épült. A lakótelephez orvosi rendelő és Máltai kert, sportpálya és játszótér is kapcsolódik.[17]
  • Szentkút, más néven Kolontári Szentkút, amely Devecser területén található. Egy 1805-ös feljegyzés szerint már az 1700-as években is rendszeresen jártak ide zarándokok, és hittek a kút vizének gyógyerejében. A 20. század első felében élénk vallási élet folyt itt. Anna-napkor tartották a búcsút, amelyre sok helyről érkeztek a hívek. A század második felében, a szocialista időben csoportosan nem látogathatták e helyet a zarándokok. A rendszerváltás után a kis kápolnát felújították, és az 1990-es évek közepétől ismét megindultak a szervezett zarándoklatok. 2003-tól minden év szeptember utolsó vasárnapján tartják a szentmisével egybekötött szentkúti búcsút. A 2010-es katasztrófa során a vörösiszap a kutat körülvette, de el nem árasztotta, így a szentkút körüli hit megerősödött. Azóta eltelt időben a búcsúi zarándokok száma az előző évekhez képest megháromszorozódott.[18]
  • Devecseri lomis piac. Az ország egyik legnagyobb használtcikkpiaca Meggyeserdőn, a városból Sümegre vezető út jobb oldalán található, az egykori laktanya területén.

Híres emberek[szerkesztés]

Testvértelepülései[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Devecser települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Katasztrófa! Ömlik az iszap Devecsernél - két halott, rengeteg sérült - fotók[halott link]
  4. Befejeződött Devecser és Kolontár új lakónegyedeinek építése
  5. Őrffy László, 1974©
  6. Devecser települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Devecser települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  8. Devecser települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  9. Devecser települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  10. Devecser települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  11. Devecser települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  12. Devecser települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  13. a b Devecser települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. október 15. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  14. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  15. Devecser Helységnévtár
  16. A lelki gyógyulást segíti az Újjászületés Kápolnája Devecserben
  17. Isten hozott, kis sziget... Devecserben, Kolontáron
  18. Emlékmű a kolontári Szentkútnál

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Devecser
A Wikimédia Commons tartalmaz Devecser témájú médiaállományokat.