Devecser

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Devecser
Devecser - Palace.jpg
Devecser címere
Devecser címere
Devecser zászlaja
Devecser zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásDevecseri
Jogállás város
Polgármester Ferenczi Gábor (független)[1]
Irányítószám 8460
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség4196 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség66,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület64,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Devecser (Magyarország)
Devecser
Devecser
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 06′ 23″, k. h. 17° 26′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 23″, k. h. 17° 26′ 14″
Devecser (Veszprém megye)
Devecser
Devecser
Pozíció Veszprém megye térképén
Devecser weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Devecser témájú médiaállományokat.

Devecser város Veszprém megyében, a Devecseri járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

A Bakony nyugati szélén található, a Torna-patak mellett. Közúton a legkönnyebben a 8-as főúton közelíthető meg, amely a város északi szélén húzódik végig, nagyjából kelet-nyugati irányban. A belvárost a Nyirádon át Tapolcáig vezető 7317-es, a Somlóvásárhelyig húzódó 7322-es, a Sümegre induló 7324-es és az Ajkától Kolontáron át idáig húzódó 7339-es utak érintik.

Elhalad a településen a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal is, az itteni vasútállomás közúti megközelítését a 7324-es út kezdeti szakaszából nyugat felé kiágazó, szűk 400 méteres hosszúságú, 73 315-ös számú mellékút (települési nevén Vas utca) biztosítja.

Története[szerkesztés]

Devecser.JPG

A város mai területén öt középkori falu volt: Devecser, Kisdevecser, Szék, Meggyes és Patony. Devecser régi magyar személynév volt, de tulajdonosa ismeretlen. Később birtokosai már a faluról nevezték el magukat. Ezek a falvak már valószínűleg álltak a 12. század folyamán. Egy 1274. július 22-én kelt okmány említi először a falu nevét, mint családnevet Kun László király Devecseri Márton ispánnak adományozza a területet.

A 14. század második felében Devecseri János a Csóron ragadványnevet kapta, Ettől kezdve a család ezt a nevet használta. A 15. század végére a Csóronok meggazdagodtak, övék lett az egész környék. Csóron Márton az 1470-1490-es években kibővítette a Torna-patak árterületén emelkedő kis dombon épített udvarházát. Ekkortájt lett a helység a Devecseri járás központja is. Később elvették a birtokot a családtól, ám a Dózsa György-féle parasztfelkelés leverésében tanúsított érdemeikért visszakapták azt.

A török háborúkban a törökök sokszor próbálták elfoglalni a megerősített devecseri várat, de ez csak 1552-ben sikerült, ám 1566-ban a magyarok ismét visszafoglalták. 1584-ben kihalt a Csóron család férfiága, így a birtokot az egyik leány örökölte, az ő révén került a Nádasdy család birtokába. Az Esterházy család tulajdonába pedig 1625-ben jutott a vár és környéke.

1872. október 3-án megindult a forgalom a település vasútállomásán, ami a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal mentén létesült.

1882. szeptember 5-étől 1884. január 20-áig itt volt segédtanító Gárdonyi Géza. Ez idő tájt jelentek meg első írásai a különböző dunántúli lapokban.

1971-ig a Devecseri járás székhelye volt, akkor a járási székhely átkerült a szocialista iparosítás keretében mesterségesen felfejlesztett szomszédos Ajkára.

2010-es vörösiszap-katasztrófa[szerkesztés]

A 2010. évi vörösiszap-katasztrófa Devecsert is nagy mértékben érintette. 2010. október 4-én, a déli órákban átszakadt az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tározójának gátja. Rövid idő alatt kb. 700 ezer köbméter lúgos iszap árasztotta el először a közeli Kolontár község egy nagy részét, majd onnan a Torna-patak völgyében továbbhaladva Devecser területének egyharmadát is. A vörösiszap-áradat a vízfolyás medrét követve Somlóvásárhely felé haladt tovább, ott és még további településeken is károkat okozva.[3] A vörösiszap a Tornán, a Marcalon, a Rábán és a Mosoni-Dunán keresztül a Dunáig eljutott. 2011-ben fejeződött be a vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítés.[4]

Devecservidéki Gazdakör[szerkesztés]

A Devecservidéki Gazdakört hosszú szervező munka után, Dr. Magyar Károly ügyvéd alapította meg 1907. április 28-án. A Gazdakör elnöke dr. Magyar Károly volt, aki az azonos című, negyedévenként megjelenő lapnak is felelős szerkesztője. A devecseri járás kisgazdáinak a Devecservidéki Gazdakör keretében sok előnyt harcolt ki: vető-, növényápoló gépek, községi mérlegek beszerzésében, tenyészállat-kiállítások és díjazások úttörő megrendezésével.[5]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

A településen 2017. október 15-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és hat jelölt közül csaknem 70 %-ot elérő eredménnyel meg is erősítette pozícióját.[13]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 91,8%-a magyarnak, 0,7% németnek, 12,4% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,7%, református 2,8%, evangélikus 1,9%, felekezeten kívüli 8,5% (18,6% nem nyilatkozott).[15]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Devecseri vár, más néven Esterházy-kastély
  • Makovecz Imre által tervezett Újjászületés Ökumenikus Kápolna. A Magyar Fejlesztési Bank gesztorságával 22 erdészeti Zrt. egyenlő részben osztozott a mintegy 30 millió forintos kivitelezési költségeken. Az építéssel kapcsolatos teendőket, a kápolna folyamatos karbantartását pedig a Bakonyerdő Zrt. vállalta, helyszínt a város biztosította. A kápolnabejárattal szembeni falon Kun Éva képzőművész táblaképe látható. Avatására és felszentelésére 2012. október 4-én került sor.[16]
  • Magyar lakótelep: A vörösiszap katasztrófát követő újjáépítés során 2010 októbere és 2011 júliusa között Kós Károly Egyesülés keretében Turi Attila és Zsigmond László építészek tervei alapján épült. A lakótelephez orvosi rendelő és Máltai kert, sport és játszótér is kapcsolódik.[17]
  • Szentkút, más néven Kolontári Szentkút, amely Devecser területén található. Egy 1805-ös feljegyzés szerint már az 1700-as években is rendszeresen jártak ide zarándokok, és hittek a kút vizének gyógyerejében. A 20. század első felében élénk vallási élet folyt itt. Anna-napkor tartották a búcsút, amelyre sok helyről érkeztek a hívek. A század második felében, a szocialista időben csoportosan nem látogathatták e helyet a zarándokok. A rendszerváltás után a kis kápolnát felújították, és az 1990-es évek közepétől ismét megindultak a szervezett zarándoklatok. 2003-tól minden év szeptember utolsó vasárnapján tartják a szentmisével egybekötött szentkúti búcsút. A 2010-es katasztrófa során a vörösiszap a kutat körülvette, de el nem árasztotta, így a szentkút körüli hit megerősödött. Azóta eltelt időben a búcsúi zarándokok száma az előző évekhez képest megháromszorozódott.[18]
  • Devecseri lomis piac.

Híres emberek[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Devecser települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Katasztrófa! Ömlik az iszap Devecsernél - két halott, rengeteg sérült - fotók[halott link]
  4. Befejeződött Devecser és Kolontár új lakónegyedeinek építése
  5. Őrffy László, 1974©
  6. Devecser települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Devecser települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  8. Devecser települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  9. Devecser települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  10. Devecser települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  11. Devecser települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  12. Devecser települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  13. a b Devecser települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. október 15. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  14. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  15. Devecser Helységnévtár
  16. A lelki gyógyulást segíti az Újjászületés Kápolnája Devecserben
  17. Isten hozott, kis sziget... Devecserben, Kolontáron
  18. Emlékmű a kolontári Szentkútnál

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Devecser
A Wikimédia Commons tartalmaz Devecser témájú médiaállományokat.