Devecser
Devecser | |||
![]() |
|||
|
|||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() |
||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Megye | Veszprém | ||
Járás | Devecseri | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Ferenczi Gábor (Jobbik)[1] | ||
Irányítószám | 8460 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4266 fő (2017. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 66,23 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 64,11 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 06′ 23″, k. h. 17° 26′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 23″, k. h. 17° 26′ 14″ | |||
Devecser weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Devecser témájú médiaállományokat.
|
Devecser város Veszprém megyében, a Devecseri járás és kistérség székhelye, korábban az Ajkai kistérséghez tartozott.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Bakony nyugati szélén, a Torna-patak mellett.
Megközelíthető a 8-as számú fő közlekedési úton, vagy a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonalon.
Története[szerkesztés]
A város mai területén öt középkori falu volt: Devecser, Kisdevecser, Szék, Meggyes és Patony. Devecser régi magyar személynév volt, de tulajdonosa ismeretlen. Később birtokosai már a faluról nevezték el magukat. Ezek a falvak már valószínűleg álltak a 12. század folyamán. Egy 1274. július 22-én kelt okmány említi először a falu nevét, mint családnevet Kun László király Devecseri Márton ispánnak adományozza a területet.
A 14. század második felében Devecseri János a Csóron ragadványnevet kapta, Ettől kezdve a család ezt a nevet használta. A 15. század végére a Csóronok meggazdagodtak, övék lett az egész környék. Csóron Márton az 1470-1490-es években kibővítette a Torna-patak árterületén emelkedő kis dombon épített udvarházát. Ekkortájt lett a helység a Devecseri járás központja is. Később a birtokot a családtól elvették, majd a Dózsa György-féle parasztfelkelés leverésében tanúsított érdemeiért visszakapták.
A török háborúkban a törökök sokszor próbálták elfoglalni a megerősített devecseri várat, de ez csak 1552-ben sikerült, ám 1566-ban a magyarok ismét visszafoglalták. 1584-ben kihalt a Csóron család férfiága, így a birtokot az egyik leány örökölte, az ő révén került a Nádasdy család birtokába. Az Esterházy család tulajdonába, pedig, 1625-ben jutott a vár és környéke.
1872. október 3-án megindult a forgalom a település vasútállomásán, ami a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal mentén létesült.
1882. szeptember 5-étől 1884. január 20-áig itt volt segédtanító Gárdonyi Géza. Ez idő tájt jelentek meg első írásai a különböző dunántúli lapokban.
Devecservidéki Gazdakör[szerkesztés]
A Devecservidéki Gazdakört hosszú szervező munka után, Dr. Magyar Károly ügyvéd alapította meg 1907. április 28-án. A Gazdakör elnöke dr. Magyar Károly volt, aki az azonos című, negyedévenként megjelenő lapnak is felelős szerkesztője. A devecseri járás kisgazdáinak nagyrészt, a Devecservidéki Gazdakör keretében sok előnyt harcolt ki: vető, növényápoló gépek, községi mérlegek beszerzésében, tenyészállat-kiállítások és díjazások úttörő megrendezésével.[3]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 91,8%-a magyarnak, 0,7% németnek, 12,4% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,7%, református 2,8%, evangélikus 1,9%, felekezeten kívüli 8,5% (18,6% nem nyilatkozott).[4]
Látnivalók[szerkesztés]
- Devecseri vár más néven Esterházy-kastély
- Makovecz Imre által tervezett Újjászületés Ökumenikus Kápolna. A Magyar Fejlesztési Bank gesztorságával 22 erdészeti Zrt. egyenlő részben osztozott a mintegy 30 millió forintos kivitelezési költségeken. Az építéssel kapcsolatos teendőket, a kápolna folyamatos karbantartását pedig a Bakonyerdő Zrt. vállalta, helyszínt a város biztosította. A kápolnabejárattal szembeni falon Kun Éva képzőművész táblaképe látható. Avatására és felszentelésére 2012. október 4-én került sor.[5]
- Magyar lakótelep: A vörösiszap katasztrófát követő újjáépítés során 2010. októbere és 2011. júliusa között Kós Károly Egyesülés keretében Turi Attila és Zsigmond László építészek tervei alapján épült. A lakótelephez orvosi rendelő és Máltai kert, sport és játszótér is kapcsolódik.[6]
- Szentkút, más néven Kolontári Szentkút, amely Devecser területén található. Egy 1805-ös feljegyzés szerint már az 1700-as években is rendszeresen jártak ide zarándokok, és hittek a kút vizének gyógyerejében. A 20. század első felében élénk vallási élet folyt itt. Anna-napkor tartották a búcsút, amelyre sok helyről érkeztek a hívek. A század második felében, a szocialista időben csoportosan nem látogathatták e helyet a zarándokok. A rendszerváltás után a kis kápolnát felújították, és az 1990-es évek közepétől ismét megindultak a szervezett zarándoklatok. 2003-tól minden év szeptember utolsó vasárnapján tartják a szentmisével egybekötött szentkúti búcsút. A vörös iszap katasztrófa a kutat körülvette, de el nem árasztotta, így a szentkút körüli hit megerősödött. Azóta eltelt időben a búcsúi zarándokok száma az előző évekhez képest megháromszorozódott.[7]
- Devecseri lomis piac.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt születtek:
- 1841. május 21-én Devecseri Ignác író, újságíró.
- 1864. május 14-én Balogh Jenő igazságügy-miniszter.
- 1880. április 18-án Antal Márk pedagógus, matematikai szakíró, művelődéspolitikus.
- 1905. szeptember 28-án Darányi József atléta.
- 1936. augusztus 31-én Szíjj Miklós filmrendező.
- 1954. július 21-én Boda Balázs festőművész.
- 1971. szeptember 1-jén Beck Zoltán zenész, énekes.
Testvérvárosai[szerkesztés]
Egyéb[szerkesztés]
2010. október 4-én, a déli órákban átszakadt az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tározójának gátja. Rövid idő alatt kb. 700 ezer köbméter lúgos iszap árasztotta el először a közeli Kolontár község egy részét, majd onnan a Torna-patak völgyében továbbhaladva Devecser területének egyharmadát is. A vörösiszap-áradat a vízfolyás medrét követve Somlóvásárhely felé haladt tovább, ott és még további településeken is károkat okozva.[8] 2011-ben fejeződött be a vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítés.[9]
Galéria[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Devecser települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
- ↑ Őrffy László, 1974©
- ↑ Devecser Helységnévtár
- ↑ A lelki gyógyulást segíti az Újjászületés Kápolnája Devecserben
- ↑ Isten hozott, kis sziget... Devecserben, Kolontáron
- ↑ Emlékmű a kolontári Szentkútnál
- ↑ Katasztrófa! Ömlik az iszap Devecsernél - két halott, rengeteg sérült - fotók
- ↑ Befejeződött Devecser és Kolontár új lakónegyedeinek építése
További információk[szerkesztés]
- Devecser Önkormányzatának honlapja
- a Napló devecseri hírei
- A Devecseri Városi Könyvtár honlapja
- A Devecseri Gárdonyi Géza Közös Fenntartású Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola weboldala
- Az Általános Iskola HEFOP programjának honlapja
- Devecser.lap.hu
- Légifotók a városról
- Térkép Kalauz – Devecser
- Légifotók a tározóról
- Légifotók a repedésről
|