Devecser

Nem tévesztendő össze a következőkkel: Demecser és Pécsdevecser.

Devecser

Devecser címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Járás

Jogállás

Polgármester

Ferenczi Gábor (Jobbik)^[1]

Irányítószám

8460

Körzethívószám

88

Népesség

Teljes népesség

4378 fő (2014. jan. 1.)^[2]

Népsűrűség

72,39 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

64,11 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Devecser

Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 06′ 23″, k. h. 17° 26′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 23″, k. h. 17° 26′ 14″

Devecser

Pozíció Veszprém megye térképén

Devecser weboldala

Devecser város Veszprém megyében, a Devecseri járás és kistérség székhelye, korábban az Ajkai kistérség hez tartozott.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bakony nyugati szélén, a Torna-patak mellett.

Megközelíthető a 8-as számú fő közlekedési úton, vagy a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város mai területén öt középkori falu volt: Devecser, Kisdevecser, Szék, Meggyes és Patony. Devecser régi magyar személynév volt, de tulajdonosa ismeretlen. Később birtokosai már a faluról nevezték el magukat. Ezek a falvak már valószínűleg álltak a 12. század folyamán. Egy 1274. július 22-én kelt okmány említi először a falu nevét, mint családnevet Kun László király Devecseri Márton ispánnak adományozza a területet.

A 14. század második felében Devecseri János a "Csóron" ragadványnevet kapta, Ettől kezdve a család ezt a nevet használta. A 15. század végére a Csóronok meggazdagodtak, övék lett az egész környék. Csóron Márton az 1470-1490-es években kibővítette a Torna-patak árterületén emelkedő kis dombon épített udvarházát. Ekkortájt lett a helység a devecseri járás központja is. Később a birtokot a családtól elvették, majd a Dózsa-felkelés leverésében tanúsított érdemeiért visszakapták.

A török háborúkban a törökök sokszor próbálták elfoglalni a megerősített várat, de ez csak 1552-ben sikerült, ám 1566-ban a magyarok ismét visszafoglalták. 1584-ben kihalt a Csóron család férfiága, így a birtokot az egyik leány örökölte, az ő révén került a Nádasdy család birtokába. Az Esterházy család tulajdonába, pedig, 1625-ben jutott a vár és környéke.

1882. szeptember 5-étől 1884. január 20-áig itt volt segédtanító Gárdonyi Géza. Ez idő tájt jelentek meg első írásai a különböző dunántúli lapokban.

Devecservidéki Gazdakör[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Devecservidéki Gazdakört hosszú szervező munka után, Dr. Magyar Károly ügyvéd alapította meg 1907. április 28-án. A Gazdakör elnöke dr. Magyar Károly volt, aki az azonos című, negyedévenként megjelenő lapnak is felelős szerkesztője. A devecseri járás kisgazdáinak nagyrészt, a Devecservidéki Gazdakör keretében sok előnyt harcolt ki: vető, növényápoló gépek, községi mérlegek beszerzésében, tenyészállat-kiállítások és díjazások úttörő megrendezésével.^[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Devecseri vár más néven Esterházy-kastély

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt születtek:
- 1841. május 21-én Devecseri Ignác író, újságíró.
- 1864. május 14-én Balogh Jenő igazságügy-miniszter.
- 1880. április 18-án Antal Márk pedagógus, matematikai szakíró, művelődéspolitikus.
- 1905. szeptember 28-án Darányi József atléta.
- 1936. augusztus 31-én Szíjj Miklós filmrendező.
- 1954. július 21-én Boda Balázs festőművész.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bővebben: Ajkai vörösiszap-katasztrófa

2010. október 4-én, a déli órákban átszakadt az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tározójának gátja. Rövid idő alatt kb. 700 ezer köbméter lúgos iszap árasztotta el először a közeli Kolontár község egy részét, majd onnan a Torna-patak völgyében továbbhaladva Devecser területének egyharmadát is. A vörösiszap-áradat a vízfolyás medrét követve Somlóvásárhely felé haladt tovább, ott és még további településeken is károkat okozva.^[4] 2011-ben fejeződött be a a vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítés. ^[5]