Devecser

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Devecser
Devecser címere
Devecser címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Devecseri
Jogállás város
Polgármester Ferenczi Gábor (Jobbik)[1]
Irányítószám 8460
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 4378 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 72,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 64,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Devecser (Magyarország)
Devecser
Devecser
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 06′ 23″, k. h. 17° 26′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 23″, k. h. 17° 26′ 14″
Devecser (Veszprém megye)
Devecser
Devecser
Pozíció Veszprém megye térképén
Devecser weboldala

Devecser város Veszprém megyében, a Devecseri járás és kistérség székhelye, korábban az Ajkai kistérség hez tartozott.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bakony nyugati szélén, a Torna-patak mellett.

Megközelíthető a 8-as számú fő közlekedési úton, vagy a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Devecser.JPG

A város mai területén öt középkori falu volt: Devecser, Kisdevecser, Szék, Meggyes és Patony. Devecser régi magyar személynév volt, de tulajdonosa ismeretlen. Később birtokosai már a faluról nevezték el magukat. Ezek a falvak már valószínűleg álltak a 12. század folyamán. Egy 1274. július 22-én kelt okmány említi először a falu nevét, mint családnevet Kun László király Devecseri Márton ispánnak adományozza a területet.

A 14. század második felében Devecseri János a "Csóron" ragadványnevet kapta, Ettől kezdve a család ezt a nevet használta. A 15. század végére a Csóronok meggazdagodtak, övék lett az egész környék. Csóron Márton az 1470-1490-es években kibővítette a Torna-patak árterületén emelkedő kis dombon épített udvarházát. Ekkortájt lett a helység a devecseri járás központja is. Később a birtokot a családtól elvették, majd a Dózsa-felkelés leverésében tanúsított érdemeiért visszakapták.

A török háborúkban a törökök sokszor próbálták elfoglalni a megerősített várat, de ez csak 1552-ben sikerült, ám 1566-ban a magyarok ismét visszafoglalták. 1584-ben kihalt a Csóron család férfiága, így a birtokot az egyik leány örökölte, az ő révén került a Nádasdy család birtokába. Az Esterházy család tulajdonába, pedig, 1625-ben jutott a vár és környéke.

1872. október 3-án megindult a forgalom a település vasútállomásán, ami a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal mentén létesült.

1882. szeptember 5-étől 1884. január 20-áig itt volt segédtanító Gárdonyi Géza. Ez idő tájt jelentek meg első írásai a különböző dunántúli lapokban.

Devecservidéki Gazdakör[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Devecservidéki Gazdakört hosszú szervező munka után, Dr. Magyar Károly ügyvéd alapította meg 1907. április 28-án. A Gazdakör elnöke dr. Magyar Károly volt, aki az azonos című, negyedévenként megjelenő lapnak is felelős szerkesztője. A devecseri járás kisgazdáinak nagyrészt, a Devecservidéki Gazdakör keretében sok előnyt harcolt ki: vető, növényápoló gépek, községi mérlegek beszerzésében, tenyészállat-kiállítások és díjazások úttörő megrendezésével.[3]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Devecseri vár más néven Esterházy-kastély
  • Makovecz Imre által tervezett Újjászületés Ökomenikus Kápolna. A Magyar Fejlesztési Bank gesztorságával 22 erdészeti Zrt. egyenlő részben osztozott a mintegy 30 millió forintos kivitelezési költségeken. Az építéssel kapcsolatos teendőket, a kápolna folyamatos karbantartását pedig a Bakonyerdő Zrt. vállalta, helyszínt a város biztosította. A kápolnabejárattal szembeni falon Kun Éva képzőművész táblaképe látható. Avatására és felszentelésére 2012. október 4-én került sor.[4]
  • Magyar lakótelep: A vörösiszap katasztrófát követő újjáépítés során 2010. októbere és 2011. júliusa között Kós Károly Egyesülés keretében Turi Attila és Zsigmond László építészek tervei alapján épült. A lakótelephez orvosi rendelő és Máltai kert, sport és játszótér is kapcsolódik.[5]
  • Szentkút, másnéven Kolontári Szentkút, amely Devecser területén található. Egy 1805-as feljegyzés szerint már az 1700-as években is rendszeresen jártak ide zarándokok, és hittek a kút vizének gyógyerejében. A 20. század első felében élénk vallási élet folyt itt. Anna-napkor tartották a búcsút, amelyre sok helyről érkeztek a hívek. A század második felében, a szocialista időben csoportosan nem látogathatták e helyet a zarándokok. A rendszerváltás után a kis kápolnát felújították, és az 1990-es évek közepétől ismét megindultak a szervezett zarándoklatok. 2003-tól minden év szeptember utolsó vasárnapján tartják a szentmisével egybekötött szentkúti búcsút. A vörös iszap katasztrófa a kutat körülvette, de el nem árasztotta, így a szentkút körüli hit megerősödött. Azóta eltelt időben a búcsúi zarándokok száma az előző évekhez képest megháromszorozódott.[6]
  • Devecseri lomis piac.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010. október 4-én, a déli órákban átszakadt az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tározójának gátja. Rövid idő alatt kb. 700 ezer köbméter lúgos iszap árasztotta el először a közeli Kolontár község egy részét, majd onnan a Torna-patak völgyében továbbhaladva Devecser területének egyharmadát is. A vörösiszap-áradat a vízfolyás medrét követve Somlóvásárhely felé haladt tovább, ott és még további településeken is károkat okozva.[7] 2011-ben fejeződött be a a vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítés. [8]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Devecser témájú médiaállományokat.