Mosoni-Duna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mosoni-Duna
A Mosoni Duna Mosonmagyaróvárnál, 2013
A Mosoni Duna Mosonmagyaróvárnál, 2013
Közigazgatás
Országok  Szlovákia,  Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz 121,5 km
Forrás Duna
Torkolat Duna
é. sz. 47° 44′ 22″, k. h. 17° 47′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 22″, k. h. 17° 47′ 31″

A Mosoni-Duna a Duna folyó déli fattyúága. A szlovákiai Oroszvár (szlovákul Rusovce) és Dunacsún (Čunovo) között ágazik ki a Dunából. Végigkanyarog a Szigetköz déli oldalán és 125 km megtétele után Véneknél ömlik vissza a Dunába. Magyarországi szakasza 121,5 km. Győrnél ömlik bele a Rábca és a Rába.

A Mosoni-Duna Győr legjelentősebb folyója. A középkorban a vár védelmében volt szerepe, ma a városrészeket választja el egymástól.

Története[szerkesztés]

A Kisalföld egész területén három millió évvel ezelőtt még a Pannon-tenger hullámzott. A nyugatról ebbe torkollt folyók hordalékának köszönhetően a terület félsós deltavidékké alakult, majd végleg szárazulattá vált. A pliocén kor végére az Ős-Duna Kárpát-medencébe való betörési pontja megváltozott folyásiránya, a korábbi déliről kelet felé fordult, így kialakult a mai vízrendszer ősi formája.

A Mosoni-Duna vízrendszere a Lajta folyó, a Lajta bal parti csatorna és a Lajta jobb parti csatorna dombvidéki vízgyűjtőjét, valamint a Rábca vízgyűjtőjét foglalja magába. A Lajta magyarországi vízgyűjtő területe 71,2 km². Ezen területen a folyó alsó-szakasz jellegű, kis esésű. A Lajta-menti területek talaja erősen vízvezető, általában vékony fedőréteggel, ezért árvízkor nagy mennyiségű fakadóvíz keletkezik. A Rábca teljes vízgyűjtő területe 4 886 km². A Fertő tó és a Répce árapasztó hatása miatt a redukált vízgyűjtőterület a Hanság-főcsatorna torkolatáig 2 000 km². A csatorna belvizeken kívül külvizeket is befogad. Befogadója a Mosoni-Duna. A vízfolyás része az Ikva-Hanság-Rábca levezetőrendszernek. Felső szakasza a belvizek levezetésén kívül öntözésre szolgál a Nyirkai, a Királytói és a Kisrábatoroki duzzasztók segítségével.

A szabályozás előtt a Duna árhullámai szabadon folytak a medrében, ezért tekintélyes nagyságú meder alakult ki, mely nagyobbnak látszik, mint amit a folyó mai vízhozama kialakíthat. Szélessége 100-120 méter, mélysége 3-4 méter. Szabályozás előtti vizei gyakran pusztítottak Győr környékén. Ezért a Mosoni-Duna alsó szakaszán a győri oldalon Vénektől Mecsérig, a szigetközi oldalon a torkolattól Dunaszentpálig árvízvédelmi töltéseket építettek. A szabályozáshoz tartozó munka volt az Iparcsatorna megépítése is.

Az 1980-as években Győrnél elvégezték a „püspökerdei átmetszést”, amely a Szúnyog-sziget keleti végétől indulva, délkeleti irányban nyílegyenesen vezet a Rábca torkolatához. Az „új” meder hossza 2200 méter, ami 4250 méter hosszú szakaszt rövidített le. A töltések magassága 115,9 méter. A fenékszélessége 75 méter, a tetőszélessége 120 méter. A töltések tengelytávolsága 250 méter. Az új folyószakasz 2,5-3 méter mély. Az új egyenes szakasz vize lassú folyású, így remek csónakpályává alakítható. Nemzetközi versenyek megrendezésére alkalmas.

A régi medret az új kiágazásánál és a torkolatánál egy-egy zsilippel lezárták. Itt egy igen lassú folyású mesterséges morotva alakult ki, amely fürdésre kitűnően alkalmas, és a győriek Aranypartnak nevezik.

A Mosoni-Duna partján lévő települések[szerkesztés]

Dunakiliti - FeketeerdőMosonmagyaróvár[1]HalásziMáriakálnokKimleDarnózseliHédervárDunaszentpálDunaszegGyőrladamérGyőrzámolyGyőrújfaluGyőr[1]Vének

Dunacsún (Cunovo) – RajkaBezenyeMosonmagyaróvár[1]Kimle - MecsérKunszigetGyőr.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d Több település a Mosoni-Dunának mindkét partján van. Így kétszer lettek feltüntetve.

Külső hivatkozások[szerkesztés]