Gönyű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gönyű
Postakocsi-fogadó
Postakocsi-fogadó
Gönyű címere
Gönyű címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásGyőri
Jogállás község
Polgármester Major Gábor József (független)[1]
Irányítószám 9071
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség3049 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség140,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gönyű (Magyarország)
Gönyű
Gönyű
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 60″, k. h. 17° 49′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 60″, k. h. 17° 49′ 60″
Gönyű (Győr-Moson-Sopron megye)
Gönyű
Gönyű
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Gönyű weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gönyű témájú médiaállományokat.

Gönyű község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban. Jelentős kikötőtelepülés.

Fekvése[szerkesztés]

Magyarország északnyugati részén, a Duna mellett, Győrtől 16 km-re keletre helyezkedik el.

Története[szerkesztés]

Gönyű csodálatos természeti környezetben helyezkedik el. Északról a Duna határolja, délről pedig természetvédelmi területnek nyilvánított erdő. Mindenki ismeri a Bakonyban eredő Cuha patakot, de vajon hányan tudják, hogy megszelídülve, vékony érként érkezik meg ide, ahol aztán a Dunába torkollik Bakony-ér néven.

A Római Birodalom idején, a Limes részeként útállomás létesült itt, mely az utazók és lovaik számára kínált lehetőséget a megpihenésre. Ugyanilyen céllal épült Fellner Jakab tervei alapján a ma is látható postakocsi fogadó Mária Terézia korában. Valószínűleg ebben a fogadóban töltött el egy éjszakát I. Ferenc császár a XIX. század elején Napóleon elől menekülve.

A Duna minden korszakban központi szerepet töltött be a falu életében. A halászok olykor 300 kg-nál is súlyosabb „fia czápákat”, azaz vizákat emeltek ki itt a vízből, melyeket szekéren szállítottak be a Pannonhalmi Apátságba adó gyanánt. Az 1850-es években a gőzhajók megjelenése a falu fellendülését hozta magával, Gönyű Győr elő-kikötőjévé vált. Írásos nyoma van, hogy Kazinczy Ferenc költőnk Pannonhalmára igyekezve egy alkalommal itt szállt ki a gőzhajóról. Virágzott a kereskedelem, mozgalmasak voltak a hétköznapok. Naponta 50 hajó és uszály is kikötött itt, hogy élelmet és szenet vegyen fel. A lakosság nagy része a hajós mesterséget választotta, a tudás apáról fiúra szállt.

Az I. világháború után a Dunán megindult a nemzetközi hajózás, és rohamosan nőtt a motoros hajók száma. Ezeknek már nem kellett Gönyűn üzemanyagért megállniuk, csak a kalauzok és kormányosok ki- és beszállása miatt kötöttek ki a hajók. Az itt tartózkodás ideje lerövidült, ami a boltok forgalmára és a település fejlődésére is hatással volt. A hajósok száma azonban továbbra is nőtt, a település férfi lakosságának fele a hajókon kereste a kenyerét. A kalauzok és kormányosok egy-egy Dunaszakasz specialistájává váltak.

A II. világháború alatt a hadiszállítások miatt sok jól képzett hajósra volt szükség, akik ismerték a Gönyű-Regensburg szakasz sajátosságait.  Természetesen köztük is sok gönyűit találunk. A hajósokat nem hívták be katonának, de a Dunába szórt aknák állandó veszélyt jelentettek a hajózokra nézve. A világháború alatt sok hajó aknára futott, ezek áldozatai között is voltak településünkről származó hajósok. A háború végén a hajózás összeomlott, a határokat lezárták, a folyó tele volt elsüllyedt hajóroncsokkal. A gönyűi hajósok munka és megélhetés nélkül maradtak.

Sok gönyűi segített a roncsok kiemelésében, kockáztatva ezzel az életét is. Többen elpártoltak a hajózásról, mások különböző vállalatoknál találtak munkát, igyekezve a víz közelében maradni.

Az 1950-es években a hajóállomást Komáromba helyzeték át, ezzel a falu központi szerepe megszűnt. Ugyanakkor egyre több gönyűi vett részt szakmai képzéseken, tette le a kapitányi vizsgát, mivel a technika fejlődése a tisztek tudásának bővülését kívánta.

A gönyűi hajósmúlt hírneve nem múlt el. 1980-ban avatta a MAHART legújabb személyhajóját, melyet Gönyű névre kereszteltek a helyi hajóállomáson.

A hajóscsaládokban a fiúk – igaz jóval kisebb számban  – a mai napig szívesen választják a hajós szakmát. A gönyűi hajósok továbbra is járják a Dunát teherhajókkal, szállodahajók kapitányaként, kormányosaként vagy legénységeként, és az ország legnagyobb jégtörő hajója is itt állomásozik. Fedélzetén gönyűi hajósok várják a parancsot, hogy hazai vagy nemzetközi vizekre induljanak, biztosítani a hajók útvonalát.

A Győr-Gönyű Országos Kikötő is a kedvező elhelyezkedés miatt talált helyet Gönyű határában, meghatározva ezzel a település arculatát és bevételi forrásait. Az önkormányzat jelenleg is nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a tavaly létesült úszómű segítségével újra felvirágozzon a vízi élet, és minél több vízitúrázó kössön ki a településen.

www.gonyu.hu

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 1,2% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,3%, református 4,5%, evangélikus 1,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 13,7% (28,5% nem nyilatkozott).[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Mentler László (független)[4]
  • 1994–1998: Törzsök Gyula (független)[5]
  • 1998–2002: Törzsök Gyula (független)[6]
  • 2002–2006: Törzsök Gyula (független)[7]
  • 2006–2010: Major Gábor (független)[8]
  • 2010–2014: Major Gábor József (független)[9]
  • 2014–2019: Major Gábor József (független)[1]
  • 2019-től: Major Gábor József (független)[10]

Látnivalók[szerkesztés]

Duna Panoráma Tanösvény[szerkesztés]

Ahogy a régmúlt korok utazói megpihentek itt, úgy a mai turisták is békét lelhetnek a szemet gyönyörködtető természeti szépségű Duna-parton, érkezzenek akár két keréken az EUROVELO 6-os kerékpárúton, négy keréken az 1-es főúton, vagy a víz irányából. A tanösvény fogadópontja a Kossuth Lajos utca és a Rákóczi Ferenc utca sarkán, a keresztnél található. Innen a madárösvény vezet le a Dunához, ami váratlan panorámával tárul elénk. A tanösvényen interaktív, magyar és angol nyelvű táblák vezetik a látogatókat.  A séta minden korosztály számára élményt nyújt. Valaki a panorámában gyönyörködik az új padokon ülve, mások szívesen elolvassák a helytörténeti érdekességeket, és biztosan akad olyan is, aki az okos telefonja segítségével filmet néz, applikációt tölt le, vagy lejátssza a Gönyűről szóló mesét a család apróságainak. A gyerekek figyelmét nemcsak a mese köti le, hanem a táblákba épített játékok is. A kilátópontról panorámatávcsövön keresztül megfigyelhetőek a víz fölött szálló madarak, a tematikus, hajós játszótér pedig ráhangol a megújult épületbe került helytörténeti kiállításra, mely a helyi hajósok relikviáit mutatja be.

Hajóskiállítás[szerkesztés]

Kossuth Lajos utca 97.

A kiállítás a helyi hajós dinasztiák kincseit és a halászattal kapcsolatos tárgyi emlékeket mutatja be. A hajózási felszerelések, kitüntetések, egyenruhák és makettek mellett egy interaktív hajóorr is megtalálható a kiállítótérben, amin megszólaltatható a harang és elkészülhetnek benne a vagány szelfik is. A fotókon a munkájukkal országos hírnevet kivívott hajósok mosolyognak a kamerába. A beszámolók szerint, ha egy újonc hajósnak jelentkezett, és elmondta, hogy gönyűi, azonnal felvették, mert tudták, hogy olyan hajóst alkalmaznak, akinek a vérében van a víz szeretete. A kiállításban szerepelnek talányos tárgyak is, amik az önellátás módozatairól árulkodnak. Ilyen például a mészkőből készült vízszűrő, ami a Duna vizét ivóvízzé tisztította, vagy a petróleummal működő, különös főzőalkalmatosság. A hajósok mellett a gönyűi halászoknak is emléket állít a kiállítás. Bárka, tükörháló, varsa, tápli és szapulyok is láthatóak a kisebbik teremben. Hogy két utóbbi vajon mi lehet, azt nem árulhatjuk el, azért el kell jönni a kiállításig. A mottó a rómaiak óta mit sem változott: „Navigare necesse est!”, azaz: Hajózni kell! „Pompeius Magnus”.

Széchenyi – Magyarország legnagyobb jégtörő hajója[szerkesztés]

Ha szerencsénk van, akkor a tanösvényen sétálva megpillanthatjuk Magyarország legnagyobb és legerősebb jégtörő hajóját, aminek állandó állomáshelye Gönyű. Ez a hajó volt a főszereplője a 2012-es híradásoknak, amikor több gönyűi hajóssal a fedélzetén a déli határ alatti szerb-horvát közös Duna szakaszra indult azzal a feladattal, hogy megelőzze a káros jégtorlaszok, jégdugók kialakulását. Két 1000 lóerős főgép, 45.000 liter tározható gázolaj, 420 tonnás súly. Hogy csak néhány adatot említsünk a monumentális hajóról.

Szent Péter és Pál Római Katolikus Templom[szerkesztés]

Kossuth Lajos utca 87.

Az országos műemléki védettséget élvező katolikus templom a gróf Eszterházy család megbízásából épült. 1795-ben szentelték fel Szent Péter és Pál tiszteletére. Az épület a copf vagy más néven klasszicizáló késő barokk stílus jegyeit viseli. A főbejárat fölé a család faragott címere került a kardot emelő griffel, és ide helyezték a felújításáról megemlékező, latin nyelvű táblát is. A templom csak a misék ideje alatt látogatható. A miserend a templom előtti hirdetőtáblán olvasható.

Református – Evangélikus templom[szerkesztés]

Kossuth Lajos utca 147.

A Győri Evangélikus Egyházközség és a Bőnyi Református Egyházközség a gönyűi evangélikus szórvány és református leány gyülekezetek kívánságára építette fel Gönyűn Isten Házát. A templomot 2005 pünkösdjén szentelték fel. Az épület magán viseli a protestáns templomépítészet évszázados hagyományait és a modern építészeti elvárásokat, stílusa megjeleníti az erdélyi falvak kis templomainak meghitt hangulatát. A templom nyitva tartása a templom előtti hirdetőtáblán olvasható.

Macskaköves út[szerkesztés]

A gönyűi Kossuth Lajos utca Magyarország leghosszabb falubeli macskaköves útja. Csaknem 3 kilométer hosszú.  A Római Birodalom idején a község területén vezetett át a Győrt, az akkori Arrabonát Brigetio-val, a mai Ószőnnyel összekötő országút. Ez az út képezi az alapját az immár műemlék értékű macskaköves útnak. Ez volt a régi főút Budapest és Győr között.

A kockakövek vulkáni eredetű kőzetből készültek, leginkább bazaltból. A lerakási mód többféle lehetett. Itt Gönyűn hullámvonalban helyzeték el a köveket, ami a kiskockakő szabálytalan mérete és alakja miatt ésszerű kőfektetési mód volt. Ezzel a módszerrel ugyanis a különböző méretű kövek csaknem maradéktalanul felhasználhatóak voltak. A macskaköves útburkolat a II. világháborúig volt elterjedt szabadtéri burkolási módszer, az 1960-as évektől kiszorította az aszfalt. A macskakő előnye, hogy nagy szilárdságú, és a köveket többször is le lehet rakni, mivel nincsenek egymáshoz rögzítve, hátránya, hogy esőben a felülete csúszós.

Érdekesség[szerkesztés]

A gönyűi futballpálya évtizedekig trapéz alakú volt, ám 2012-ben újra kimérték a pálya területét és kijavították a hibákat. A hibára a Google térképszolgáltatásában tárolt légifelvételek megtekintésekor jöttek rá.[11]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Dunai hangulat

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Gönyű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. október 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Gönyű Helységnévtár
  4. Gönyű települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Gönyű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. Gönyű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  7. Gönyű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  8. Gönyű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  9. Gönyű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
  10. Gönyű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  11. Évtizedekig trapéz alakú volt a futballpálya. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
Vízi élet a Dunán