Győrzámoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Győrzámoly
Katolikus templom
Katolikus templom
Győrzámoly címere
Győrzámoly címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Győri
Jogállás község
Polgármester Horváth Gábor[1]
Irányítószám 9172
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 2676 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 105,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 26,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Győrzámoly (Magyarország)
Győrzámoly
Győrzámoly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 44′ 31″, k. h. 17° 34′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 31″, k. h. 17° 34′ 44″
Győrzámoly (Győr-Moson-Sopron megye)
Győrzámoly
Győrzámoly
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Győrzámoly weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Győrzámoly témájú médiaállományokat.

Győrzámoly község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Magyarország északnyugati részén, Győrtől 9 km-re helyezkedik el az úgynevezett Alsó-Szigetközben.

Utcák találkozása

Nevének eredete[szerkesztés]

Győrzámoly nevének eredetére több különböző magyarázat létezik: az egyik szerint szláv eredetű és zátony mögötti helyet (zá morje) jelent, a másik szerint a zsámolyból származik (a szigetközi tájszólásban a község neve Zámú vagy Zámol), esetleg a Hédervári család Sámuel nevű tagjának nevéből.

Története és mai élete[szerkesztés]

Győrzámoly a megye azon kevés településeinek egyike, amelynek területéről eddig semmilyen régészeti lelet sem került elő. Első okleveles említése 1271-ből ismert: ekkor mint Malomsokkal határos települést említik. A 15. század első felében már bizonyosan a Héderváry-család birtoka volt: 1443 és 1548 között nem kevesebb mint tizenhat oklevélben fordul elő váltakozva „Zámoly”, „Zamoly” ill. „Zamol” alakban. Közben a 15. század végén előbb a Szemerék, majd a Nagylucseiek kezén volt; 1500-ban pedig a Rozgonyiaknak zálogosították el birtokosai. 1549-ben a Héderváry család, valamint Bakyth Péter együtt bírta a nagyobb részben újonnan benépesített falut. A 16. század második felében többször elpusztult – így Győr 1594. évi török ostromakor is. A 17. század elejétől az újjáépülő falu évszázadokon át a Héderváry-család – ill. későbbi örökösei – uradalmához tartozott. 1658-ból Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templomáról tudunk, melyet ez évben már romba dőltként említik. A falu ma álló temploma 1779-ben épült.

Az 1809. évi francia hadjárat érzékenyen érintette a települést. A Győrzámolyon keresztül vonuló francia csapatoktól elmaradt katonákat a nép megrohanta és sokakat közülük felkoncolt. Ennek hírére a csapatok visszafordultak, a falut felgyújtották, az elfogott zámolyiakat pedig Győrött haditörvényszék elé állították és halálra ítélték; de a győri püspök közbenjárására Narbonne francia tábornok június 30-án az elítélteknek kegyelmet adott.

A békés fejlődés azonban nem tarthatott sokáig: 1869-ben a falu egy része – a templommal, a plébániaépülettel és az iskolával együtt – leégett, de hamarosan újjá is épült. Az 1890. évi népszámlálás adatai szerint Győrzámolyon, valamint a hozzá tartozó Gyűrűsön, Tölösön és Patkányoson közel 1300 lélek élt; közülük 1278 római katolikus, 7 evangélikus, 6 pedig zsidó vallású volt.

A 20. század elején Győrzámoly körjegyzőség székhelye volt, ahol a lakosok hitel- és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn.

A község életében az utolsó nagy pusztítást az 1954. évi árvíz jelentette, amely a falu régi építészeti emlékeit szinte teljesen eltüntette. A kedvező fekvésű község azonban hamarosan újjáépült, fejlődését nemcsak az új házak, az újonnan megnyitott utcák bizonyítják, hanem az utóbbi évtizedekben átadott középületek sora is: a takarékszövetkezet, a művelődési ház és az új iskolaépület után 1987-ben falumúzeumot és tűzoltószertárt is avattak, 1993-ban pedig elkészült a nagy népszerűségnek örvendő tornacsarnok is.

A katolikus templom előtere

Kiépült a közüzemi vízvezeték-hálózat és a szennyvízcsatorna-hálózat, amelyhez eddig több száz lakás csatlakozott. Kiépült a helyi kábeltévéhálózat, szélessávú internet is mindenhol elérhető. Megoldott az egészségügyi ellátás, a körzeti orvosi rendelőn kívül gyermekszakorvosi és fogászati rendelés is van a faluban. Óvodájában több mint 120 gyermekkel foglalkoznak; nyolcosztályos általános iskolájában is 125 körüli létszámban tanulnak.

A lakosság elsősorban Győrött, valamint helyi magánvállalkozásokban talál megélhetést.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Római katolikus templom: A község Szent László tiszteletére szentelt, 114 m² alapterületű, barokk stílusú temploma 1779-ben épült; 1869-ben leégett, de eredeti stílusában újjáépítették. Fő- és mellékoltára, szószéke és keresztelőkútja 1780-ban készült copf stílusban, az első templom berendezéséből menekült meg. A templom és berendezése műemléki védelem alatt áll.[3]
  • 1917-ben a falu központi helyén, a Szent István és a Szent László utca kereszteződésében Csuti Vince és neje, Jász Örzse hálából keresztet állíttatott, mert 4 fiuk az első világháborúból hazatért. E kereszt két oldalára került fel később az első világháborúban hősi halált halt 44 zámolyi férfi neve. Az emlékmű szomszédságában alakította ki az önkormányzat 1990-ben a falu második világháborús áldozatainak emlékoszlopát, ez 32 személynek állít emléket.
Világháborús emlékművek
  • A falu határa természeti értékekben is nagyon gazdag. Győrzámoly és Győrújfalu határában terül el a Remencei Duna-ág, a Szil-ága és a Zámolyi tölös közel 100 ha-nyi területe. A vízfolyásokat mindenütt magassásosok, magaskórósok szegélyezik. Itt található az Alsó-Szigetköz legnagyobb nádasa, a Lajma. A Zámolyi tölös pedig az Alsó-Szigetköz ma már ritka ártéri keményfa- (tölgy-, kőris- és szil-) ligeterdeje.
  • Falumúzeum

Források[szerkesztés]

  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) dr. Horváth József írása
  1. Győrzámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. június 6.)

További információk[szerkesztés]