Nagylózs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagylózs
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Nagylózs címere
Nagylózs címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Soproni
Jogállás község
Polgármester Tóthné Szigeti Éva[1]
Irányítószám 9482
Körzethívószám 99
Népesség
Teljes népesség 1027 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 53,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagylózs (Magyarország)
Nagylózs
Nagylózs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 34′ 04″, k. h. 16° 46′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 04″, k. h. 16° 46′ 09″
Nagylózs (Győr-Moson-Sopron megye)
Nagylózs
Nagylózs
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Nagylózs weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagylózs témájú médiaállományokat.

Nagylózs község (németül: Losing) Győr-Moson-Sopron megyében, a Soproni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A megye nyugati szélén, a Kisalföld és a nyugati dombság találkozásánál fekszik. Közvetlenül Pinnye, Sopronkövesd és Pereszteg községekkel határos. Sopronból autóbusszal közelíthető meg. Legközelebbi vasútállomás Sopronkövesd (3 km) a Sopron–Szombathely-vasútvonalon, Pinnye (5 km) a Győr–Sopron-vasútvonalon.

Története és mai élete[szerkesztés]

A falu környékét 254-től 383-ig rómaiak lakták. Első írásos említése 1264-ben történt, amikor Loos községet a győri káptalan említette. 1273 júliusában II. Ottokár cseh király katonái a falu határában vereséget szenvedtek. A község első ismert birtokosa 1277-ben az Osl nemzetségbeli Beled volt. 1355-ben Viczay Tamás lett a tulajdonos. 1406-ban komoly harcok színterévé vált Lózs. A betörő német csapatok nem bírtak Kismarton védőivel és az ország belseje felé vették útjukat, közben raboltak, pusztítottak, Lózsra is betörtek. A németek felgyújtották a falut és ami mozgatható volt, magukkal vitték. 1402 körül a szűk völgybeni település helyett a kedvezőbb síkságon folyt az építkezés. A falu középpontja fokozatosan a templomtól távolabbra került, így a várkastély mellé a földesúr új templomot építtetett.

Zsigmond király 1431-ben vásártartási jogot engedélyezett, Lózs ezáltal jelentős településsé, oppidummá – mezővárossá - vált.

1454-ben a cseh husziták feldúlták és felgyújtották. Az 1500-as évek közepén folyt a hitújítás és a reformáció. A vidék legnagyobb földesura a Nádasdy-család hatására a környék nemesi családjai, így Lózs urai a Viczayak is protestánssá lettek. Az 1570-es években indult első iskolája, és 1576-tól volt protestáns lelkészsége. 1588-ban két nemesi kúriát, egy várkastélyt, négy zsellérrel rendelkező protestáns lelkészséget írtak össze. Viczay Ádám a jobbágyszolgáltatásokat túlzott mértékben megemelte, az elnyomás lázadást szült. A lózsiak megtagadták a robotot, tettleg bántalmazták az uraság alkalmazottjait és a földesúr elé vonultak, aki kénytelen volt meghajolni az egységesen fellépő jobbágyok ereje előtt. Viczay Ádám 1645-ben visszatért a katolikus hitre, elfoglalta a két templomot, az iskolát és a paplakot. Elűzte az evangélikus lelkészt, helyére plébánost ültetett. A lakosok tiltakozására az uralkodó visszahelyezte az evangélikus lelkészt, aki 1660-ig, a falu véglegesen katolikussá válásáig maradt ezen a poszton. Viczay János 1650 táján lett földesúr. 1663-ban a törökök Kőszeg ostroma után Bécs felé vonultak, és útközben feldúlták Lövőt. A lakók nagy része Lózsra menekült. A lózsi és környéki takácsok 1693-ban céhet alapítottak. A mai plébániatemplom 1700-ban épült, védő-szentje továbbra is Szent Lőrinc maradt. Az oltárképet Steiner Rezső festette, orgonáját 1788-ban szerezték a soproni ferencesektől. A kastély átépítése az 1780-as években fejeződött be. Itt házitanítóskodott Révay Miklós, a magyar nyelvtudósok egyike. A Rákóci szabadságharc alatt, 1709-ben Heister német generális labancai támadtak Lózsra és borzalmas pusztítást végeztek. A házakat felgyújtották, az otthon maradó jobbágyokat elhajtották vagy megölték. Jóformán el sem múlt a kuruc-labanc háború nyoma, jött 1711-ben a pestis. Megszűnése után állíttatta a lakosság a falu végén a ma is álló Pestisszobrot. A 17. században megindult az erdőirtás.

A temetőkápolnát 1754 körül a kegyurak újjáépítették, jelentősen átalakították, majd egy részéből kriptát alakítottak ki. 1769-ben a mezőváros fele leégett. 1809-ben Napóleon csapatai ide is eljutottak. Május 29-én érkeztek Sopronba, és másnap már Lózson is megjelent 30 francia katona, akik azonnal 30 mázsa zabot követeltek. Október 8-án távoztak, addig eltartatták magukat és lovaikat. Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás változást hozott a jobbágyok életében: a tizedtől és a robottól megmenekültek. 1848 őszén ismét fegyvert fogtak, most már önként, a haza védelmére, az itthon maradt férfiak nemzetőri feladatot teljesítettek. A Bach korszakban igazoltatták a szabadságharc alatti magatartásukért a község vezetőit. 1855-ben a tanítói-jegyzői állást szétválasztották és kerületi jegyzőt neveztek ki. Ekkor Kövesd és Pinnye is ide tartozott. 1863-ban nagy tűzvész pusztított a faluban, az iskola is leégett, így 1864-ben új egytantermes iskola épült, ezt 1894-ben újabb tanteremmel bővítették. 1871-ben megszüntették a mezővárosi elnevezést, Lózs kisközség lett.

1881-ben csendőrségi állomás létesült, de két év múlva Fülesre helyezték. Ez évben a báró Solymossy-család megvásárolta a birtokot és teljesen újjá építtette a Viczay-kastélyt, ezzel a Viczayak 600 éves földesurasága véget ért. 1884-ben önálló orvost kapott a falu. A postahivatalt 1882-ben állították fel. Távírót 1891-ben, telefont 1904-ben kapott a község. 1888-ban alakult meg az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Az illetékes minisztérium 1906-ban állapította meg a község végleges nevét Nagylózs formában.

Az I. világháború idején mintegy 200 hadköteles hagyta el a falut, és már az első évben megjelentek az értesítések a harcokban elesettekről, sebesültekről. 1916-ban összszedték a réztárgyakat és a harangokat. Közben hadifoglyok érkeztek a községbe: oroszok és szerbek, akik a mezőgazdaságban dolgoztak. A bevonultakból 51-nek érkezett halálhíre, akiknek emlékművet állított a község. A kedvező természeti adottságok és gazdasági lehetőségek miatt a község életszínvonala jobb volt a környező falvakénál. A gazdák szőlő- és növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkoztak. A homokbánya is jól működött. A II. világháború vége felé, 1945. április 30-án a front átvonult a községen. A háború végéig 19 hősi halottja volt, akik emlékét az I. világháborús emlékművön szintén megörökítették. A harcok után a kastély teljes berendezését széthordták, tönkrement az értékes Solymossy-könyvtár is. A háború utáni első hónapokban került sor a földosztásra. 1950 októberében bevezették a tanácsrendszert. 1959-ben megalakult a téesz, amely 1969-ben egyesült a röjtökmuzsaji, ebergőci és sopronkövesdi termelőszövetkezettel.

1959-ben körorvosi lakást vásároltak. Az 1960-as évektől 11 km-es járda, majdnem 5 km hosszú portalanított út, új óvoda, két általános iskolai napközis terem, politechnika terem, és 1964-ben új gyógyszertár épült. A bárói kriptát ravatalozóvá alakították át, továbbá beindították a rendszeres autóbusz járatot Sopron és Nagylózs között. 1975 óta működik Idősek Klubja a faluban. 1976-ban falufásítást végeztek. Utcánként más-más fasort ültettek, az egyikben ezüstfenyőt, díszalmát, a másikban ezüstjuhart, díszgalagonyát, a harmadikban gömbtuját és díszcserjét.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent István római katolikus temetőkápolna
  • Solymosy-kastély (műemlék)
  • Szent István római katolikus temetőkápolna: A temető területén található templomot a néphagyomány szerint Szent László király építette. Román stílusú szentélye a 13. században, hajója és tornya a 14. században épült. A 18. században részben átalakították. Utolsó restaurálását 1982-ben fejezték be.

Forrás[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Nagylózs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]