Várbalog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Várbalog
Várbalog címere
Várbalog címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Mosonmagyaróvári
Jogállás község
Polgármester Némethné Járdán Krisztina[1]
Irányítószám 9243
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 362 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 15,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Várbalog (Magyarország)
Várbalog
Várbalog
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′ 51″, k. h. 17° 04′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 51″, k. h. 17° 04′ 00″
Várbalog (Győr-Moson-Sopron megye)
Várbalog
Várbalog
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Várbalog weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Várbalog témájú médiaállományokat.

Várbalog község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban található meg.

Fekvése[szerkesztés]

A község az osztrák határ mellett, Jánossomorjától 9 km-re északnyugati irányban fekszik, régen zsáktelepülés volt, a határnyitás némileg változtatott rajta. Megközelíthető a 86-os főútról Jánossomorjáról vagy Mosonszolnokról menetrendszerű autóbusszal vagy gépkocsival. A Mosonmagyaróvári járás legnyugatabbi települése . A régióközponttól Mosonmagyaróvártól 22 km-re van.

Története[szerkesztés]

Első írásos dokumentumok alapján az 1250-es években említik mint pusztát, majort ami Pot nádor földesúr tulajdonában volt. A következő jelentősebb esemény 1279-ből származik, amikor IV. Béla, Cseszneky Jakab mesternek adományozta a területet. Később a király megegyezett Cseszneky Jakabbal és ismét királyi tulajdonba került, majd Csütörtökhely néven vált ismertté.

1451-ben Pfingsmark, Pünkösdvásár néven szerepel az írásos dokumentumok alapján. Sokáig semmi említés nem történik a településről, később mint a magyaróvári főhercegi uradalom pusztája – Jessemajor – szerepel.

Községgé alakulása[szerkesztés]

Önálló községgé fejlődése 1938-ban kezdődik, amikor a magyar állam megvásárolta a főhercegi uradalomhoz tartozó Jessemajort. Ekkor 1938-ban kezdődik a házépítési akció, első ütemben 60 ház épült fel, és a helyiek és környékbelieken kívül 18 családot telepítettek Csanád vármegyéből. A házépítés tovább folytatódik és 1941-re még 41 ház készül el, míg 1943-ra már 95 kétszobás, 25 egyszobás és 10 munkásház épül fel. Ekkor a község lakossága 967 fő volt. Meg kell említeni Bácsi Nándor intéző nevét, aki 1938-tól telepfelügyelőként az építkezést, gazdálkodást és a települést irányította.

1946. január 1-jétől önálló község, ami 1970-ig tartott, ekkor Jánossomorjai Nagyközségi Tanács társközsége elöljárósággal működött.

Mai élete[szerkesztés]

1990. január 1-jétől ismét önálló település, önálló önkormányzattal. Várbalog község településrésze Albertkázmérpuszta is, ami 5 km-re található. Albertkázmérpuszta az uradalom része volt az 1830-as években, ahol 46 telepes család élt, a kapott házban és a hozzátartozó földdel. Később a Major a – Mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémia alapítója – Albert Kázmér tulajdona. 1897-ben épült fel a gótikus templom, Frigyes főherceg és Izabella főhercegné első fiuk, Albrecht főherceg (1897–1955) születése alkalmából, aki kilencedik gyermekük volt. Ekkor a környék legszebb és legmodernebb majorja volt gyárakkal. Albertkázmérpuszta a trianoni békeszerződés alapján Ausztriához került Féltorony határából először Hegyeshalomhoz került; 1946 óta Várbaloghoz tartozik.A határzár idején – mivel a településrész közvetlenül az államhatárnál fekszik – a jelzőrendszer mögé került ami aztán gyors elsorvadáshoz vezetett. Napjainkban lassan újjáéled. Először a templom lett felújítva, majd lassan-lassan megújul a falu is.

Albertkázmérpuszta[szerkesztés]

Várbalog község résztelepülése Albertkázmérpuszta. A telepnek 1930-ban még 420 lakosa volt. Napjainkban kb. 20 állandó lakosa van. Politikai okokból néptelenedett el, mert 1946-tól 1989-ig a „vasfüggöny” hatótávolságában volt.

A nevében Albert Kázmér hercegnek, Mária Terézia vejének emlékét őrző uradalmi minta-telep a 19. század harmincas éveiben 42 ház, iskola és vendégfogadó várta az idehozott telepeseket, akik nem tudtak itt meggyökeresedni. A telepen a főhercegi család 1890 végén templomot építtetett. A bécsi Votivkirche formáját idéző neogótikus épület Frigyes főherceg első fiúgyermekének, Albrecht főherceg születése miatt kapta nevét. A 90-es években felújították.

A település egyetlen nevezetessége, a késői historizmus gyöngyszemeként számon tartott templom ma ismét teljes pompájában látható, különleges értékei a támpillérek, a bélletes kapu, az égetett kerámiákból sajtolt gótikus ornamentika és a magas gótikus torony a fiatornyocskákkal.

Források[szerkesztés]

  • dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megye kézkönyve (Szekszárd, 0998) 869-870 o. ISBN 963-9089-07-9

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Várbalog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]