Várbalog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Várbalog
Várbalog címere
Várbalog címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásMosonmagyaróvári
Jogállás község
Polgármester Frank Anita[1]
Irányítószám 9243
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség362 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség15,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Várbalog (Magyarország)
Várbalog
Várbalog
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′ 51″, k. h. 17° 04′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 51″, k. h. 17° 04′ 00″
Várbalog (Győr-Moson-Sopron megye)
Várbalog
Várbalog
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Várbalog weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Várbalog témájú médiaállományokat.

Várbalog község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban található meg.

Fekvése[szerkesztés]

A község az osztrák határ mellett, Jánossomorjától 9 km-re északnyugati irányban fekszik, régen zsáktelepülés volt, a határnyitás némileg változtatott rajta. Megközelíthető a 86-os főútról Jánossomorjáról vagy Mosonszolnokról menetrendszerű autóbusszal vagy gépkocsival. A Mosonmagyaróvári járás legnyugatabbi települése . A régióközponttól Mosonmagyaróvártól 22 km-re van.

Története[szerkesztés]

Első írásos dokumentumok alapján az 1250-es években említik mint pusztát, majort ami Pot nádor földesúr tulajdonában volt. A következő esemény 1279-ből ismert, amikor IV. Béla, Cseszneky Jakab mesternek adományozta a területet. Később a király megegyezett Cseszneky Jakabbal, a falu ismét királyi tulajdonba került, majd Csütörtökhely néven vált ismertté.

1451-ben Pfingsmark, Pünkösdvásár néven szerepel az írásos dokumentumok alapján. Sokáig semmi említés nem történik a településről, később mint a magyaróvári főhercegi uradalom pusztája – Jessemajor – szerepel

Önálló községgé fejlődése 1938-ban kezdődik, amikor a magyar állam megvásárolta a főhercegi uradalomhoz tartozó Jessemajort. Ekkor 1938-ban kezdődik a házépítési akció, első ütemben 60 ház épült fel, és a helyiek és környékbelieken kívül 18 családot telepítettek Csanád vármegyéből. 1943-ra összesen 95 kétszobás, 25 egyszobás és 10 munkásház épül fel. Ekkor a község lakossága 967 fő volt. 1938-tól az építkezést, gazdálkodást és telepfelügyelőként magát a települést is Bácsi Nándor intéző, irányította.

1946. január 1-től 1970-ig önálló község, ekkortól Jánossomorja része.1990. január 1-től ismét önálló.

Albertkázmérpuszta[szerkesztés]

Várbalog község része tőle 5 km-re Albertkázmérpuszta. A nevében Albert Kázmér szász-tescheni hercegnek, Mária Terézia vejének, Mária Krisztina főhercegnő férjének emlékét őrző uradalmi mintatelep a 19. század harmincas éveiben épült, 42 ház, iskola, fogadó várta a telepeseket Ekkor a környék legszebb és legmodernebb majorja volt gyárakkal.1897-ben épült fel a bécsi Votivkirche-t idéző neogótikus temploma, melyet 90-es években felújítottak, különleges értékei a támpillérek, a bélletes kapu, az égetett kerámiákból sajtolt gótikus ornamentika és a magas gótikus torony a fiatornyocskákkal. A templomot Habsburg Frigyes főherceg építette kilencedik gyerekeként született első fia, a telep későbbi tulajdonosa ,Mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémia alapítója – Habsburg - Tescheni Albrecht születése iránti felajánlásból.. Albertkázmérpuszta a - trianoni békeszerződés alapján Ausztriának ítélt - Féltorony határából közigazgatásilag Hegyeshalomhoz, 1946 óta Várbaloghoz, ezen belül 1970ig Jánossomorjához tartozott. A telepnek 1930-ban 420, napjainkban kb. 20 állandó lakosa van. Politikai okokból néptelenedett el, mivel közvetlenül az államhatárnál fekszik – a jelzőrendszer mögé került, ami gyors elsorvadásához vezetett. Napjainkban lassan újjáéled.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,4%-a magyarnak, 3,7% németnek, 0,5% szlováknak mondta magát (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,7%, református 1,6%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 10,6% (10,3% nem nyilatkozott).[3]

Forrás[szerkesztés]

  • dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megye kézkönyve (Szekszárd, 0998) 869-870 o. ISBN 963-9089-07-9

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Várbalog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Várbalog Helységnévtár

További információk[szerkesztés]