Öttevény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Öttevény
Öttevény légifotó1.jpg
Öttevény címere
Öttevény címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Győri
Jogállás község
Polgármester Király Péter[1]
Irányítószám 9153
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 3022 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 127,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 23,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Öttevény (Magyarország)
Öttevény
Öttevény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 60″, k. h. 17° 28′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 60″, k. h. 17° 28′ 60″
Öttevény (Győr-Moson-Sopron megye)
Öttevény
Öttevény
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Öttevény weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Öttevény témájú médiaállományokat.

Öttevény község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban található.

Fekvése[forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország északnyugati részén, a Mosoni-Duna jobb partján helyezkedik el. Öttevény a történeti-földrajzi Tóköz területén, a Mosoni-Duna jobb partján és a Rábca folyó kiöntése között helyezkedik el, Győrtől 14 km-re északnyugat-nyugatra. Megközelíthető az 1-es főúton vagy a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonalon.

Nevének eredete[forrásszöveg szerkesztése]

A régi magyar „öttevény” szó töltésen haladó és/vagy kaviccsal burkolt, római eredetű utat jelentett, és az önt szóból keletkezett.[3] A hagyomány a nevet a Mosoni Duna és a Rábca folyók szigetei és a kiöntések által idehozott hordalékkal, öntevénnyel is összefüggésbe hozza. Sokáig Öreg Öttevénynek is hívták.

Története és mai élete[forrásszöveg szerkesztése]

A római uralom idején őrállomás volt, melynek nyomai évszázadokon keresztül fellelhetők voltak. Ebben az időben Quadrata néven szerepelt. Legrégebbi okleveles említése 1321-ből származik, amikor Villa Wetewjn alakban írva szerepel. Ekkor népes helyként említik. 1379-ben már a Tóköz és a Szigetköz legnagyobb birtokos családja, a Héderváriak birtoka. 1421-ben Zsigmond király egyik oklevele Eyteven írásmóddal említi, mint a Héderváryak birtokát. 1481-ben a falu a Szentgyörgyi grófoké. 1619-ben Zavay Tamás járási szolgabíró jelenti, hogy a tűzvész elpusztította a községet, s emiatt le kellett szállítani a lakosság adóját. 1623-ban egy birtokfoglalás kapcsán a bakonybéli apátsági is birtokosaként szerepel. Ebben az időben a török mellett sokat szenvedett az abdai várdában székelő német őrségtől is. 1658-ban a Héderváriak itt vámot is szedtek. 1683-ban a Bécs ostromára induló török sereg a helység lakosait menekülésre kényszerítette, illetve lemészárolta.

A török kiűzése után Széchenyi György érsek Öttevényt a rárói uradalommal együtt családja számára megszerezte, és a falut újratelepítette. 1688-ban az abdai császári őrség dúlta fel oly mértékben, hogy a lakosság kénytelen volt megszökni, s a falu éveken keresztül üresen maradt. 1699-ben vámos helyként tűnik fel és ekkor szabályozták vám díjait. 1701-ben németeket telepítettek a községbe, mely jó száz évig német és magyar nemzetiségű volt. A Rákóczi-szabadságharc idején a császári csapatok sanyargatták. Mint a fő hadiút mentén levő község, az 1848/49-es szabadságharc ideje alatt is sokat szenvedett. A 18. század elején az országos fontosságú postaút mentén fekvő községben már postamester tevékenykedett. 1862-től özv. Földváry Miklósné tulajdona lett, aki itt szép, emeletes kastélyt emelt birtokán.

A vasútállomás a sínek felől

A község évszázadokon keresztül vízen és szárazföldön egyaránt vámmal rendelkezett. Az árvíz többször pusztította a falut. Ezek közül az egyik nagyon súlyos volt az 1899-es árvíz. A faluhoz tartoztak Miklós és Sándor háza majorok. Ez utóbbit 1772-ben a Viczay örökösök birtokmegosztása alkalmával hasították ki a határból. A település római katolikus temploma 1786-ban épült. Az öttevényi iskola első említése 1792-ből ismert. A 18. század végétől kezdve a lakosság lélekszáma folyamatosan növekedett. 1865-ben 1215 római katolikus, 116 evangélikus és 38 zsidó élt a községben. A fejlődés az 1867-es kiegyezés után vett nagyobb lendületet. A 19. század végére körjegyzőségi székhely lett. Rendelkezett posta- és távíróhivatallal, vasútállomással.

A községben 1929-ben épült evangélikus templom. Az itt lakók életét mindig is meghatározta az a tény, hogy a települést az ország egyik legjelentősebb útvonala szeli át. Az aktív keresők 2/3 része az iparban, 1/3 része a mezőgazdaságban dolgozik. A falu még a közelmúltban is híres volt zöldségtermeléséről. Az 1960-as években zöldségtermelő szakcsoport működött itt. Ez a termelési forma ma már megszűnt, s helyébe az átmenő forgalomra épülő zöldség-gyümölcs kereskedelem lépett. Az ún. „zöldségesek” helybeli magánvállalkozók. A nagy átmenő forgalomra való tekintettel, többen foglalkoznak vendéglátással és kereskedelemmel. A községnek a rendszerváltásig községi közös tanács székhelye volt, ma önálló önkormányzattal rendelkező község. A mezőgazdaság ma is fontos szerepet játszik a lakosság életében. A ma is eredményesen működő mezőgazdasági termelőszövetkezet alaptevékenysége és melléküzemágai jelentős mértékben biztosít munkalehetőséget az itt élőknek és műveli a kárpótlással földhöz jutottak jelentős részének földjeit. Külön kiemelendő a vetőmag termesztés és értékesítés. Az ipari tevékenység közül kiemelkedik az osztrák tulajdonú Alpenvelour Hungária Kft. kalapgyártó üzeme, mely 50 fő munkaerőt foglalkoztat.

Idegen elnevezései[forrásszöveg szerkesztése]

Horvátul két neve van a településnek. A bezenyei horvátok Otavinjnak, a kimlei horvátok Tovinjnak hívták.[4]

Nevezetességei[forrásszöveg szerkesztése]

A Földváry-kastély felülről
  • Római katolikus templom (1786-ban épült)
  • Evangélikus templom
  • Földváry kastélyszálloda
  • Bányató (horgászási lehetőség)
  • Római kő

Nevezetes öttevényiek[forrásszöveg szerkesztése]

Öttevény szülöttei

Jegyzetek[forrásszöveg szerkesztése]

  1. Öttevény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kiss Lajos 493. o.
  4. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)

Források[forrásszöveg szerkesztése]

  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből Sáry István írása lett átdolgozva.
  • Király Péter: Közérdekű információk Öttevényről 16. o. (Bábolna, 2006)
  • Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. ISBN 963 05 2277 2 (1980) 

További információk[forrásszöveg szerkesztése]