Öttevény
| Öttevény | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Győri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Raczenböck Kálmán (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9153 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2940 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 127,9 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 23,66 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 43′ 32″, k. h. 17° 29′ 21″47.725450°N 17.489150°EKoordináták: é. sz. 47° 43′ 32″, k. h. 17° 29′ 21″47.725450°N 17.489150°E | |||
 Öttevény
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Öttevény weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Öttevény témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Öttevény község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban található.
Fekvése
[szerkesztés]Magyarország északnyugati részén, a történeti-földrajzi Tóköz területén, a Mosoni-Duna jobb partján, a folyóág és a Rábca folyó kiöntése között helyezkedik el, Győrtől 14 km-re északnyugat-nyugati irányban.
A közvetlenül határos települések: észak felől a Mosoni-Duna túlsó partján fekvő Dunaszentpál, északkelet felől Kunsziget, délkelet felől Abda, dél felől Börcs, nyugat felől Mosonszentmiklós, északnyugat felől pedig Mecsér.
Közlekedése
[szerkesztés]A település főutcája az 1-es főút, amelyből itt ágazik ki a Mosonszentmiklós és Lébény felé vezető, szűk nyolc kilométeres teljes hosszúságú 8501-es út és a Kunszigetre vezető 14 101-es számú mellékút, valamint a helyi vasútállomásra vezető 85 301-es út.
Egy rövid szakaszán – több kilométerre északnyugatra a faluközponttól – öttevényi külterületen húzódik az 1-es főútból kiágazó, Mecséren át Ásványráró déli külterületeiig (Zsejkepuszta településrészig) vezető 1402-es út és ugyanott ér véget a Téttől Lébényen át egészen idáig húzódó 8417-es út is.
Érinti a települést a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal is, amelynek itteni állomása az Öttevény vasútállomás, a belterület délnyugati szélén.
Nevének eredete
[szerkesztés]A régi magyar „öttevény” szó töltésen haladó és/vagy kaviccsal burkolt, római eredetű utat jelentett, és az önt szóból keletkezett.[3] A hagyomány a nevet a Mosoni-Duna és a Rábca folyók szigetei és a kiöntések által idehozott hordalékkal, öntevénnyel is összefüggésbe hozza. Sokáig Öreg Öttevénynek is hívták.
Története és mai élete
[szerkesztés]A római uralom idején őrállomás volt, melynek nyomai évszázadokon keresztül fellelhetők voltak. Ebben az időben Quadrata néven szerepelt. Legrégebbi okleveles említése 1321-ből származik, amikor Villa Wetewjn alakban írva szerepel. Ekkor népes helyként említik. 1379-ben már a Tóköz és a Szigetköz legnagyobb birtokos családja, a Héderváriak birtoka. 1421-ben Zsigmond király egyik oklevele Eyteven írásmóddal említi, mint a Héderváryak birtokát. 1481-ben a falu a Szentgyörgyi grófoké. 1619-ben Zavay Tamás járási szolgabíró jelenti, hogy a tűzvész elpusztította a községet, s emiatt le kellett szállítani a lakosság adóját. 1623-ban egy birtokfoglalás kapcsán a Szent Mauríciusz Monostor is birtokosaként szerepel. Ebben az időben a török mellett sokat szenvedett az abdai várdában székelő német őrségtől is. 1658-ban a Héderváriak itt vámot is szedtek. 1683-ban a Bécs ostromára induló török sereg a helység lakosait menekülésre kényszerítette, illetve lemészárolta.[4]
A török kiűzése után Széchenyi György érsek Öttevényt a rárói uradalommal együtt családja számára megszerezte, és a falut újratelepítette. 1688-ban az abdai császári őrség dúlta fel oly mértékben, hogy a lakosság kénytelen volt megszökni, s a falu éveken keresztül üresen maradt. 1699-ben vámos helyként tűnik fel és ekkor szabályozták vám díjait. 1701-ben németeket telepítettek a községbe, mely jó száz évig német és magyar nemzetiségű volt. A Rákóczi-szabadságharc idején a császári csapatok sanyargatták. Mint a fő hadiút mentén levő község, az 1848/49-es szabadságharc ideje alatt is sokat szenvedett. A 18. század elején az országos fontosságú postaút mentén fekvő községben már postamester tevékenykedett. 1862-től özv. Földváry Miklósné tulajdona lett, aki itt szép, emeletes kastélyt emelt birtokán.
A község évszázadokon keresztül vízen és szárazföldön egyaránt vámmal rendelkezett. Az árvíz többször pusztította a falut. Ezek közül az egyik nagyon súlyos volt az 1899-es árvíz. A faluhoz tartoztak Miklós és Sándor háza majorok. Ez utóbbit 1772-ben a Viczay örökösök birtokmegosztása alkalmával hasították ki a határból. A település római katolikus temploma 1786-ban épült. Az öttevényi iskola első említése 1792-ből ismert. A 18. század végétől kezdve a lakosság lélekszáma folyamatosan növekedett. 1865-ben 1215 római katolikus, 116 evangélikus és 38 zsidó élt a községben. A fejlődés az 1867-es kiegyezés után vett nagyobb lendületet. A 19. század végére körjegyzőségi székhely lett. Rendelkezett posta- és távíróhivatallal, vasútállomással.
A községben 1929-ben épült evangélikus templom. Az itt lakók életét mindig is meghatározta az a tény, hogy a települést az ország egyik legjelentősebb útvonala szeli át. Az aktív keresők 2/3 része az iparban, 1/3 része a mezőgazdaságban dolgozik. A falu még a közelmúltban is híres volt zöldségtermeléséről. Az 1960-as években zöldségtermelő szakcsoport működött itt. Ez a termelési forma ma már megszűnt, s helyébe az átmenő forgalomra épülő zöldség-gyümölcs kereskedelem lépett. Az ún. „zöldségesek” helybeli magánvállalkozók. A nagy átmenő forgalomra való tekintettel, többen foglalkoznak vendéglátással és kereskedelemmel. A községnek a rendszerváltásig községi közös tanács székhelye volt, ma önálló önkormányzattal rendelkező község. A mezőgazdaság ma is fontos szerepet játszik a lakosság életében. A ma is eredményesen működő mezőgazdasági termelőszövetkezet alaptevékenysége és melléküzemágai jelentős mértékben biztosít munkalehetőséget az itt élőknek és műveli a kárpótlással földhöz jutottak jelentős részének földjeit. Külön kiemelendő a vetőmag termesztés és értékesítés. Az ipari tevékenység közül kiemelkedik az osztrák tulajdonú Alpenvelour Hungária Kft. kalapgyártó üzeme, mely 50 fő munkaerőt foglalkoztat.
Idegen elnevezései
[szerkesztés]Horvátul két neve van a településnek. A bezenyei horvátok Otavinjnak, a kimlei horvátok Tovinjnak hívták.[5]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Dömény László (független)[6]
- 1994–1998: Dömény László (független)[7]
- 1998–2002: Király Péter (független)[8]
- 2002–2006: Király Péter (független)[9]
- 2006–2010: Király Péter (független)[10]
- 2010–2014: Király Péter (független)[11]
- 2014–2019: Bider Zsolt (független)[12]
- 2019–2024: Dr. Bider Zsolt (független)[13]
- 2024– : Raczenböck Kálmán (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2926 | 2974 | 3022 | 3131 | 2962 | 2928 | 2940 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,2%-a magyarnak, 2,3% németnek, 0,8% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,5%, református 3,1%, evangélikus 4,9%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 7,5% (25,2% nem nyilatkozott).[14]
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Római katolikus templom (1786-ban épült)
- Evangélikus templom
- Földváry kastélyszálloda
- Bányató (horgászási lehetőség)
- Római kő
Nevezetes öttevényiek
[szerkesztés]- Öttevény szülöttei
- Földváry Tibor (1863–1912) Európa-bajnok műkorcsolyázó
- Kokas László (1943-) magyar színész, operetténekes, tanár
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Öttevény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Kiss Lajos 493. o.
- ↑ szerk.: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – Győr vármegye, 48. o. [1908]
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
- ↑ Öttevény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Öttevény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Öttevény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Öttevény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Öttevény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Öttevény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Öttevény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Öttevény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
- ↑ Öttevény Helységnévtár
Források
[szerkesztés]- Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből Sáry István írása lett átdolgozva.
- Király Péter: Közérdekű információk Öttevényről 16. o. (Bábolna, 2006)
- ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2
