Nyalka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyalka
Nyalka címere
Nyalka címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Pannonhalmi
Jogállás község
Polgármester Balogh Ervin[1]
Irányítószám 9096
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 442 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 34,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyalka (Magyarország)
Nyalka
Nyalka
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 32′ 32″, k. h. 17° 48′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 32″, k. h. 17° 48′ 29″
Nyalka (Győr-Moson-Sopron megye)
Nyalka
Nyalka
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Nyalka weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyalka témájú médiaállományokat.

Nyalka egy község Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Pannonhalmától kelet-délkeletre elterülő síkságon, Győrtől 23 km-re lévő község. Megközelíthető a Győr-Tápszentmiklós mellékúton, illetve Mezőörs felől a Pannonhalmára vezető úton. Autóbusz forgalma sűrűnek mondható. A legközelebbi vasútállomás Pannonhalmán illetve Győrben található. A Sokorói-dombságban, útkereszteződésben települt, fésűs beépítésű falu.

Története[szerkesztés]

Szent István 1001. évi keltezésű oklevelében említi Chimudi névalakban, mint Szent Benedek-rendnek adott birtokot. 1250-ben Szent László szabadalomlevelében Hymud alias Nelka alakban említi, ettől kezdve a pannonhalmi apátság birtoka. Albeusnak többször említett jegyzékében vagy Hymudnak vagy pedig Nelkának van megemlítve. A település akkoriban 193 házból illetőleg telekből állott. Ebből: 20 házban lovas jobbágyok, az udvarnokok 56 ház-ban éltek, a szakácsok 16 házat, a szűcsök és az esztergályosok 6 házat laktak, a mosók három házat, a tárnokok hét házat a sütők 9 házat népesítettek be. A méhsör készítők 10 háza, 23 itt tartózkodó kovácsa, és a kerékgyártók szállásai egészítették ki a települést. Később a falu egyik részének urai a gróf Esterházyak lettek, másik része a gróf Cseszneky család és köznemesek birtoka volt. Később a török területek közé tartozott. 1627-ben a lakosok a törökök zaklatásai elől szétfutottak, néptelenül hagyva falut, s csak többszöri benépesítési kísérlet után 1680 után kezdtek visszatelepülni. A szőlőművelők mellett a pannonhalmi apátságot kiszolgáló iparosok lakták a helységet. A község a török uralom után véglegesen visszakerül a bencés rend tulajdonába. A községet 1873-ban kolerajárvány tizedeli meg. Az 1930-as években a község a pázmándfalui körjegyzőséghez tartozott.

Felújított parasztházak
Felújított parasztházak

Népessége, amely 1949-ben még 824 fő volt. Napjainkra, a felére csökkent. A település Győrhöz, részben Pannonhalmához vonzódik. Aktív keresőinek kétharmada eljáró. Szükséges a település népesség megtartó képességének növelése. Aktív keresőinek kétharmada eljáró, melynek nagy része Győrben talál munkát. Az alapvetően mezőgazdasági gazdálkodású falu igen hátrányos helyzetű a demográfiai mutatói alapján. A legfontosabb gazdasági egysége a „Virágzó” Termelőszövetkezet, amely 1959-ben alakult, 1969-ben egyesült a pannonhalmival, de 1991-től újra önálló lett.

A településnek önálló önkormányzata van. A hatósági munkát több év önállóság után ismételten a szomszédos faluval közös körjegyzőség látja el, melynek a központja Pázmándfalun van. A községben óvoda, általános iskola alsó tagozata és a vegyesbolt szolgálja a lakosságot. A Páskom Kulturális Egyesület 1995-ben alakult az akkor már öt éve működő tánccsoportból felkérés alapján. Emellett népi színjátszással is foglalkoztak, nemcsak a saját örömük, hanem a falu szórakoztatására is, hisz ennek a tevékenységnek nagy múltja van Nyalkán. 1992-ben alakult meg a gyermek tánccsoport, amely kezdetben 15 főt számlált. A megnövekedett létszám és a korkülönbség miatt 1993 óta két csoportra oszlottak. 1994-től az óvodában kezdődött el a néptánc oktatása. Az iskola keretein belül működik egy szövőszakkör is.

Kultúrház

Győrhöz közeli távolsága, illetve viszonylagos "elzártsága", a csendet, a jó levegőt a hamisítatlan falusias életmódot tükröző kistelepülés.

Nevezetességei[szerkesztés]

A rk. templom
  • Római katolikus templom Főutcája kibővültében áll. Barokk épület, a XVIII. századi része az 1872-es újjáépítése-kor kereszthajós lett. Berendezése három darab empire stílusú, vörös márvány oltár, melynek szobordíszei Jézust és az evangélistákat ábrázolják. Szent Imre oltárának képei Franz Ottó Hyeronym alkotásai. A főoltárt még négy szobor díszíti, s a főoltárkép Szűz Mária születését ábrázolja. Az orgona és gyóntatószék klasszicizáló stílusú.
  • Népi építészetű lakóházak A községben romos állapotú és szépen felújított épületek is vannak. Ezek megtalálhatók a Kossuth Lajos u. 62. és 69. valamint az Arany János u. 4. szám alatt a Pannonhalmára vezető úton.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Nyalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]

Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998, CEBA Kaposvár, 2004) Bárdos Dezső cikke.