Szilsárkány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilsárkány
Parasztbarokk lakóház
Parasztbarokk lakóház
Szilsárkány címere
Szilsárkány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Csornai
Jogállás község
Polgármester Szalai Miklós[1]
Irányítószám 9312
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 652 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 39,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szilsárkány (Magyarország)
Szilsárkány
Szilsárkány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 32′ 23″, k. h. 17° 15′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 23″, k. h. 17° 15′ 15″
Szilsárkány (Győr-Moson-Sopron megye)
Szilsárkány
Szilsárkány
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Szilsárkány weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilsárkány témájú médiaállományokat.

Szilsárkány község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban.

Fekvése[forrásszöveg szerkesztése]

A település a Rábaköz középső részén, Csornától 9 km-re délre, a nagy forgalmú 86-os főút két oldalán terül el. A legközelebbi vasútállomás Sopronnémetiben van, a községtől 4 km-re, a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonalon.

Szomszédai Pásztori 2 km-re északkeletre, Rábacsanak 3 km-re délkeletre, Szil 5 km-re délre, Sopronnémeti 4 km-re nyugatra, Bogyoszló 7 km-re északnyugatra, és Csorna 9 km-re északra.

A falu szerkezete a közelmúltig útmenti, egyutcás, fésűs beépítésű volt. Mára ez a kép megváltozott, a Fő utcával párhuzamosan további utcák keletkeztek.

Éghajlat[forrásszöveg szerkesztése]

A község éghajlati viszonyai kiegyensúlyozottak. Évente 600–650 mm csapadék hull, általában kedvező időbeli eloszlásban.

Élővilága[forrásszöveg szerkesztése]

Története[forrásszöveg szerkesztése]

Az Oltáriszentség tiszteletére szentelt római katolikus templom
Az evangélikus templom

A falu első okleveles említése 1345-ből ismert, „Sarkan” néven. Ekkor Kapuvárhoz tartozott. A középkor folyamán az Osl nemzetség birtoka volt. Őket a Nádasdy család és több kisebb birtokos követte.

A község Szent Márton templomát 1588-ban említik először az oklevelek. A templomot a törökök 1594-ben, Győr elfoglalásának évében feldúlták. Újjáépítésére 1633-ban került sor.

A reformáció során 1576-ban prédikátor térítése nyomán, a falu lakói áttértek az evangélikus vallásra. 1681-ben, a soproni országgyűlés idején nem is élt katolikus pap a településen. 1717 körül katonák és kapuvári hajdúk foglalták vissza a protestánsoktól a katolikus templomot. A szilsárkányi evangélikus gyülekezet ekkor Vadosfához, mint artikuláris helyhez csatlakozott. Az úrbérrendezés (1767) idején több kisebb birtokosé volt a község. II. József türelmi rendeletével pozitív változás állt be az evangélikusok életében; 1784. október 14-ére fel is épült új templomuk.

A község élén az idők során többször is az országos, megyei, illetve járási életben is szerepet vivők álltak.

1848-ban a településen is megalakult a Nemzetőrség. A 60 összeírtból 12 önkéntes volt. Brányi Lajos gazdatiszt főhadnagyi rangot kapott. A kiegyezést követően a község lassan, de egyenletesen fejlődött. Az iskolatanács 1873-as jelentéséből tudjuk, hogy a katolikusoknál 81 fiú és 72 leány, az evangélikusoknál 29 fiú és 37 leány járt az elemi iskolába.[m 1]

A békés fejlődést kerékbe törte az első világháború, amelyben 65-en haltak meg. Emléküknek 1925-ben szobrot állíttatott a község lakossága. A két háború között a falu életében jelentős szerepet játszottak az öntevékeny, önszerveződő egyesületek, szövetkezetek és társaságok. Volt olyan időszak, amikor számuk elérte a 28-at. Valamennyi között a legrégibb az 1885-ben alakult Önkéntes Tűzoltó Egyesület.

Mai élete[forrásszöveg szerkesztése]

A 86-os főútnak a községen átvezető szakasza
Az orvosi rendelő
A Baditz-kastély
A Hőgyész-kúria

A II. világháború újabb szenvedést hozott Szilsárkánynak is. Harmincan katonaként, mások polgári áldozatként vesztették életüket.

A falu szülötte volt Hegedüs András, az 1956-os forradalom előtti időszak utolsó és minden idők legfiatalabb magyar miniszterelnöke (1955-ben 33 évesen vette át a kormány irányítását), aki később, az 1960-as években szociológusként szembefordult a kádári rendszerrel.

1959-ben Szilsárkány és a szomszédos Pásztori gazdái 250 taggal termelőszövetkezetet alakítottak. Ennek jogutódja ma 65 embert foglalkoztat, de az 1990-es rendszerváltás óta mindkét településen működnek magángazdaságok, valamint vállalkozók és kereskedők is.

Szilsárkány intézményrendszerének élén a képviselő-testület áll a polgármesteri hivatallal. Nyolcosztályos általános iskola és napközi otthonos óvoda is van a faluban. A pásztori általános iskolások is a szilsárkányi iskolában tanulnak, a 100-nál több tanulóval 11 tanító foglalkozik.

A falu könyvtárában több mint 5000 kötet várja az olvasókat.

Tánccsoport is működik a községben.

A település hívő lakói két felekezethez, az evangélikus és a katolikus egyházközséghez tartoznak.

Látnivalók[forrásszöveg szerkesztése]

A falu nevezetes szülöttei[forrásszöveg szerkesztése]

Források[forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[forrásszöveg szerkesztése]

  1. Polgármestert választottak Szilsárkányon (magyar nyelven). hirado.hu, 2012. november 25. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

Megjegyzések[forrásszöveg szerkesztése]

  1. Érdekes, hogy 1872-ben izraelita iskola is működött a faluban 12 tanulóval. Az intézmény további sorsáról nincs adat.
  2. A 45 alakos, nagyméretű képen a község lakóit örökítette meg.

További információk[forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilsárkány témájú médiaállományokat.