Szerecseny
| Szerecseny | |||
 | |||
| Az új községháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Téti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Horváth Katalin (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9125 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 825 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 62,2 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,38 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 27′ 43″, k. h. 17° 33′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 43″, k. h. 17° 33′ 17″ | |||
 Szerecseny
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Szerecseny weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szerecseny témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Szerecseny község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Téti járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A Sokorói-dombság közelében, a Bakony hegység lábainál húzódik meg ez az alig ezres lélekszámú falu, Győr-Moson-Sopron vármegye déli részén, Veszprém vármegye északi határszéle mentén. Győrtől 27, Pápától 18 kilométerre fekszik.
Megközelítése[szerkesztés]
Legegyszerűbb közúti megközelítési útvonala a Pápa és Győr térségét összekapcsoló 83-as főút, amelyről két irányból is el lehet jutni a településre. Vagy Gyarmatnál érdemes lekanyarodni a 8305-ös útra, majd mintegy 4 kilométer után, Gecse központjában rátérni a 8312-es útra – ezen még mintegy 3 kilométernyi utazás után érhető el a község központja –, vagy Tétnél a 8306-os útra, amelyről Gyömöre után kell letérni ugyancsak a 8312-es útra.
A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 10-es számú Győr–Celldömölk-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Szerecseny megállóhely a belterület északi szélén helyezkedik el, közúti elérését a 8312-es útból a központban kiágazó önkormányzati út (Rákóczi utca) biztosítja.
Története és mai élete[szerkesztés]
A település nevének eredetéről a helyi lakosok kétféleképp vélekednek: az egyik változat szerint jó minőségű fekete termőföldje után nevezték el, a másik -valószínűbb- szerint századokkal ezelőtt egy fekete férfi is lakott a faluban, s róla nevezték el a falut.
A falu határában számos bronzkori, kelta, római, avar és Árpád-kori régészeti lelet került elő. Egyesek szerint első írásos említése 1086-ból való. Először Scis, Syes és Scecs alakban emlegették. 1256-ban már Villa Síd alias Zerechyn a neve. A 10. században a Marczaltői család az egyik birtokosa. Enyingi Török Ferenc 1565-től a gazdája, s ezzel a pápai vár tartozéka is. A 15. században többször csatolják Veszprém vármegyéhez. Behódolt község volt (1609). Török urán kívül Hatos Bálintot is szolgálják. A török uralmat követő évtizedekben épült újjá. Ez időtől kezdve a település folyamatosan Esterházy-birtok lett. A II. József féle népszámláláskor lélekszáma 595 fő volt. Az 1798-as tűzvész a falu nagyobb részét elpusztította. A római katolikus templom Szent Imre tiszteletére 1736-ban, a református templom 1773-ban épült meg. Az evangélikus gyülekezetnek van a legfiatalabb temploma, melyet 1948-ban építettek meg. A község mellett gróf Esterházy Pál téglagyárat létesített. Területe a Marcal vízgyűjtő területéhez tartozik. Természetes állóvize nincs. A volt téglagyár területén több kisebb nagyobb kiterjedésű és művelésű bányagödör található. A település felszíne változatos dunántúli táj a Sokoróalja és a Kisalföld határán 150 m-es tenger szint feletti magasságban. Belterületén elszórtan 5–20 m magas viszonylag meredek lejtőjű homokos, agyagos néhol kavicsos dombok találhatók. A falu határában mezőgazdasági művelésre alkalmas jó termést biztosító síkvidéki földek találhatók. Az ipari jellegű tevékenységet a téglagyár képviselte. Az itt élők főleg Győrben és Pápán dolgoznak, emellett szorgalmasan művelik földjeiket is. A közlekedést a vasút és az autóbuszjáratok biztosítják beleértve a vállalatok saját vagy bérelt autóbuszait is.
Az elmúlt évtizedekben a népességszáma folyamatosan csökkent, majd az utóbbi években megindult a visszavándorlás. Az Jellemző, hogy főállása mellett majdnem mindenki foglalkozik valamilyen tevékenységgel, például: állattartással (szarvasmarha, sertés, baromfi) vagy növénytermesztéssel (málna, ribizke, uborka) A mezőgazdasági termelőszövetkezetben kevesen dolgoznak, mert a községben nincs üzemegysége. Jelenleg egy mezőgazdasági kft. beruházásában a falu határában baromfitelep épül. Az 1238 ha-s határ nagyobb részét a szövetkezet bérli. A munkanélküliek száma az összlakosság 5%-a. Ez is a megyei átlag alatt van. A villamos áramot 1959-ben vezették be a faluba. A vezetékes gázhálózat 2001-ben készült el. A saját vízmű telepét 1973-ban helyezték üzembe. A csatornamű 2004-ben készült el. A faluházat egy régi épületből alakítottak ki. A házasságkötő terme megőrizte a paraszti hagyományokat. Kibővítésével ide került a polgármesteri hivatal is. Hozzátoldották az új építésű községi tornacsarnokot. Gecsével közös háziorvosa van. A gyér számú kisgyereket védőnő látja el. Az iskolai oktatást társulás-ban Gyömöre községgel együtt látják el. Oda utaztatják a kisdiákokat. Napköziotthonos óvodáját felújították. A telefonhálózat ugyan korszerű, de sok gond van vele. Teleházat létesítettek. Benne internet összeköttetéssel. Használata a lakosság részére ingyenes.
Szerecseny 1923-ig Győr, ezután 1945-ig Győr, Moson és Pozsony, majd ennek névváltoztatása után 1950-ig Győr-Moson vármegyéhez tartozott, 1950-54 között pedig Győr-Sopron megyéhez, ezen belül mindvégig a Tét székhelyű Sokoróaljai járáshoz, melynek neve 1950-től Téti járás lett. Amikor a Téti járás 1954-ben megszűnt, Szerecseny két másik községgel együtt Veszprém megyébe, a Pápai járásba került. 1971-től a Gyarmat székhelyű közös tanács társközsége volt, majd 1990-ben, a rendszerváltás után itt is önkormányzat alakult valamennyi más községhez hasonlóan. Szerecseny a helyi lakosság kérésére 1992-től visszakerült Győr-Moson-Sopron megyébe.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
| Polgármester | Megjegyzés | ||
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Bolla István | független[3] | |
| 1994–1998 | Dr. Paksi Imre | független[4] | |
| 1998–2002 | Szakács István | független[5] | |
| 2002–2006 | független[6] | ||
| 2006–2010 | Bolla Gyula | független[7] | |
| 2010–2014 | független[8] | ||
| 2014–2019 | független[9] | ||
| 2019–2023 | független[10] | a képviselő-testület feloszlatta magát[11] | |
| 2023-tól | Horváth Katalin | független[1] | Időközi választás 2023. január 8. |
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 801 | 784 | 784 | 834 | 800 | 825 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,6%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 1,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,7%, református 10,9%, evangélikus 10,7%, felekezeten kívüli 4,6% (20,2% nem nyilatkozott).[12]
Látnivalók[szerkesztés]
- Római katolikus temploma műemlék jellegű. A templom külsejét 1992-ben, a belsejét 1994-ben felújították.
- Makovecz Imre építész javaslatára egy 1913-ban készült tornácos lakóházat kijavítottak, hogy azt az utókor számára megőrizzék.
- Lőrincz Árpád fafaragó népművész a községben dolgozott 2002-ben bekövetkezett haláláig. Fafaragványai például a Millenniumi Emlékparkot díszítik.
- Köztéri szobor egy található a faluban, mellyel az első és a második világháborúban elesetteknek állítottak emléket.
- A korábban híres téglagyárából már csak a kemence és a kémény látható.
- A bányák maradványaiból a horgászat szerelmeseinek halastavakat alakítottak ki.
- Falunapot május 1-jén tartanak.
- Labdarúgócsapata öltözőjét az elmúlt években újították fel.
- Lovardájában 3-4 ló található oktatás és sétalovaglási lehetőséggel.
A település legnagyobb értéke, hogy nincs környezetszennyező üzeme, tiszta a levegő, a talaj sem fertőzött. A falu megőrizte a nyugalmat, békét és a csendet. Aki irtózik a nagy tömegeket vonzó üdülőtelepektől, itt kellemesen kipihenheti magát, mert a falu hívja és várja a kikapcsolódni vágyó embereket.
Források[szerkesztés]
- Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998; CEBA Kaposvár 2004) Bárdos Dezső cikkének átdolgozásával.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ a b Szerecseny települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2023. január 8. (Hozzáférés: 2023. január 9.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Szerecseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szerecseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Szerecseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szerecseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szerecseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szerecseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Szerecseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Szerecseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2023. január 9.)
- ↑ Szerecseny új polgármestere Horváth Katalin - Mutatjuk a megválasztott képviselők nevét is. www.kisalfold.hu (2023. január 8.)
- ↑ Szerecseny Helységnévtár
