Mosonszolnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mosonszolnok
Mosonszolnok címere
Mosonszolnok címere
Mosonszolnok zászlaja
Mosonszolnok zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásMosonmagyaróvári
Jogállás község
Polgármester Török Sándor (független)[1]
Irányítószám 9245
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség1815 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület43,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 51′, k. h. 17° 10′Koordináták: é. sz. 47° 51′, k. h. 17° 10′
Mosonszolnok (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Mosonszolnok
Mosonszolnok
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Mosonszolnok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mosonszolnok témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mosonszolnok (németül: Zanegg) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban található..

Fekvése[szerkesztés]

A település a Mosoni-síkságon helyezkedik el, a Szigetköz és a Fertő-Hanság-medence találkozásánál létező kistáj, nyugaton a Parndorfi-fennsíkig húzódik. Felszíne teljesen sík, tengerszint feletti magassága átlagosan 1-2 méterrel magasabb, mint a Szigetköz talajszintje. Az M1-es autópályától 6 kilométerre, az E65-ös európai úttól (illetve a 86-os főúttól) 4 kilométerre fekszik.

Megközelítése[szerkesztés]

A település közúton a legegyszerűbben a 86-os út felől közelíthető meg, amelyről Mosonmagyaróvár és Jánossomorja között félúton kell letérni a 8506-os útra; ezen az útvonalon érhető el az M1-es autópálya irányából is. Elérhető még az 1-es főútról Mosonmagyaróvár északi külterületén nyugatnak letérve, a 8505-ös úton is.

A hazai vasútvonalak közól a települést a MÁV 16-os számú Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Mosonszolnok vasútállomás a község nyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 8505-ös útból kiágazó 85 307-es számú mellékút biztosítja.

Története[szerkesztés]

A bronzkorból – a Féltorony (Halbturn) felé vezető út mentén talált leletek igazolták, hogy már éltek itt emberek. A vaskorban a kelták hagyták itt nyomaikat.A római korból is találtak leleteket (tanya – a falutól 2 km-re, a Féltorony felé vezető út mellett a „Lamplkreuz”-nál). A 8–10. században érkeztek szlávok a területre: a „Solnik” (Sol = só) helységnév ekkor keletkezhetett, ebből lett a magyaroknál „Szolnok” és a németeknél „Zanig/k”.

A régi Moson vármegye egyik legvárosiasabb, legszebb faluképét mutató község, okleveles története „Szolnok névvel” való említése 1399-ből származik Zolnok névvel.1450-től német nevén Czanig-ként, majd Zanegg-ként jegyzik évszázadokon át az Óvári uradalomhoz tartozó települést. Az urbáriumokban Szolnok-Zanegg változatokban szerepel, 1908-tól lett a neve Mosonszolnok.

Birtokosai vagy zálogos urai a 18. századtól kezdve mindig a Habsburg szövetségesek voltak (pl. Savoyai Jenő, Draskovics János). Ez okozta vesztét a Rákóczi-szabadságharcban, amikor a kurucok 1707 telén rajtaütöttek a rác regimenten és feldúlták a falut is. Az eseményt sokáig a “Szolnoki Kurutzenrummel”-ként emlegették. 1711-ben a pestis miatt a mosonszolnokiak fogadalmat tettek, hogy szombatonként délután három órától ájtatosságot tartanak és nem végeznek nehéz munkát. Ezt később a püspök engedélyével megváltoztatták, hogy évente kétszer zarándoklatot tartottak Boldogasszonyba (Frauenkirchen) (március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján vagy annak környékén, és Mária születésének ünnepén, szeptember 8-án). Ezt a szokást 1938-ig megtartották.

A 18. és 19. század évei viszonylagos békességben telnek el, az 1831-es kolerajárványt és az 1858-as nagy tűzvészt kivéve, amelynek emlékét őrzi a Fogadalmi Anna-kápolna. 1886-ban Summer Anna adományából neogótikus stílusban felépül az Anna-kápolna. Anna-napkor (július 26.) minden évben ünnepélyes istentiszteletet tartanak a kápolnában vagy a kápolna előtt.

A második világháború után szomorú és tragikus események következtek a falu életében: akik németnek vallották magukat 1946-ban kitelepítették (Heimatvertriebenen= azaz a Hazából elűzöttek), mindössze 8 család maradhatott a településen. A kitelepítés 478 családot érintett. A magyar rendőrség a lakosságot négy, egyenként 1000 fős szállítmánnyal marhavagonokban egyenként 30–35 fővel és személyenként 50 kg-os poggyásszal, de az ezt elrendelő előírás ellenére német pénz nélkül Németországba deportálta. Az ország legkülönbözőbb vidékeiről idetelepített telepesek, lelakták a gazdák által otthagyott javakat. A települést teljesen átalakították: lebontották a községi kocsmát, a még meglévő pajtákat, a szélmalmokat, a régi mozit (Béke Mozgó). A sajtüzemet raktárnak használták, a gyógyszertár épületét eladták családi háznak. A következő évekbeli, átgondolatlan és több hullámú betelepítés sokáig megosztotta az itt élőket, és évtizedek kellettek az asszimilálódáshoz.

Gazdasága, jelene[szerkesztés]

A kötött mezőségi, vékony termőrétegű, rossz vízháztartású talaj 27-28 aranykorona-értékét a közeli bécsi felvevőpiacok befolyásolták. A trianoni békeszerződés után 740 katasztrális holdat (kh) csatoltak el. A későbbi Nagyatádi földreform során 976 kh-t osztottak szét 419 helyi lakos között. Az utóbbi félévszázados hagyományos gabonatermesztés mellett a magra termesztett növények: mustár, a facélia és az olajretek is megjelentek. Ezeket a főleg külföldi magántulajdonban lévő gazdaságok termelik. Hagyományosnak tekinthető a szarvasmarhatartás.

A tsz-ek összevonásakor alakult az Újhelyi Imre Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Jogutódja 400 hektár bérelt területen gazdálkodik és résztulajdona a mosonmagyaróvári nagy hírű tejüzemnek. A másik mezőgazdasági nagyüzem a Lajta-Hansági Állami Tangazdaság II. kerületi gazdasága volt. Ennek 1000 hektár területe maradt. A 14 gazdasági társaságon kívül kb. 50 egyéni gazdálkodó tevékenykedik. E két nagyüzem adott munkát a helyi lakosság egy részének. A lakosok más része Mosonmagyaróvár különböző gyáraiban, üzemeiben dolgozik. Új fejezetet jelentett a település történetében a Sama Bt. Járműalkatrész-gyártó Üzemének létrehozása, mely nem egészen egy év alatt épült fel, és 1993 szeptemberétől működik kb. 1000 embernek adva munkalehetőséget; valamint a Sapu Ipari és Kereskedelmi Bt., amely 1995-ben kezdte meg a tevékenységét: gépjárműalkatrészek összeszerelését. Ez utóbbi vállalkozás ma már 600 körüli létszámot alkalmaz. A településen további befektetési lehetőség, az alkalmas területek hiánya miatt már nincs, a községi földekből többet nem kaptak vissza. A föld tulajdonviszonyaira a külföldiek nagy arányú, 80%-os tulajdonlása jellemző. Ezek nagy része alanyi kárpótolt.

A városias településkép kialakulása az egykori, szorgalmas sváb lakosság érdeme volt. A Fő utcai házaknak köszönhetően alakult ki az a kép, melyet a rendezési terv is rögzített. A magas szintű infrastrukturális ellátottság párosul azzal, hogy 22 utcának megvalósult a teljes portalanítása is. Utcák nyitása történt az Újtelep felé is. Parkok, ligetek létesültek a gödrök helyén, a belső központi községrész megóvásával. A fontosabb intézmények, mint az általános iskola, az óvoda a polgármesteri hivatal és a kultúrház felújítva néznek a település utcáira. A község büszkesége a 2004-ben avatott többfunkciós sportcsarnok.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Szitás József (KDNP-Fidesz)[3]
  • 1994–1998: Szitás József (KDNP)[4]
  • 1998–2002: Török Sándor (független)[5]
  • 2002–2006: Török Sándor (független)[6]
  • 2006–2010: Török Sándor (független)[7]
  • 2010–2014: Török Sándor (független)[8]
  • 2014–2019: Török Sándor (független)[9]
  • 2019-től: Török Sándor (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1707
1714
1715
1820
1776
1815
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 1,6% németnek, 0,5% románnak, 1% szlováknak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős entitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,3%, református 5,9%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 10,9% (16,1% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Anna-kápolna
  • Villa
1904-ben építtette Széll Kálmán, volt miniszterelnök a kedvesének, Neumann Irénnek. 1906-ban megvette a község 50000 aranykoronáért, és gazdaképző iskolát működtetett benne 1949-ig. Ekkor államosították. Ma magántulajdonban van.
  • Római katolikus templom
A templom a 12. században épült román stílusban. Homlokzati tornyán román ikerablakok vannak. A templom belseje a sorozatos átalakítások nyomán barokká változott. A berendezés kicserélődött.
  • Az Anna-kápolna
az Anna-napi (július 26.) ünnepélyes istentisztelet színhelye. A kápolna előtti füves tér szolgál a községi búcsú megtartására.

Források[szerkesztés]

  • Dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd, 1998) 724-725. o. ISBN 963-9089-07-9
  • Tuba László (főszerkesztő) Győr-Moson-Sopron megye települései (Győr, 1994) 135-136. o. ISBN 963-7586-30-X
  • Dr. A. Söter: Emlékkönyve, 1896 bericht, 273. o. – Heidhofi.
  • Szitás József: Győr-Moson-Sopron Megye települései

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b Mosonszolnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Mosonszolnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Mosonszolnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  5. Mosonszolnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  6. Mosonszolnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  7. Mosonszolnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  8. Mosonszolnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  9. Mosonszolnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  10. Mosonszolnok Helységnévtár

További információk[szerkesztés]