Egyházasfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Egyházasfalu
A keresztényi római katolikus templom
A keresztényi római katolikus templom
Egyházasfalu címere
Egyházasfalu címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásSoproni
Jogállás község
Polgármester Sándor József (független)[1]
Irányítószám 9473
Körzethívószám 99
Népesség
Teljes népesség887 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség40,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Egyházasfalu (Magyarország)
Egyházasfalu
Egyházasfalu
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 27′ 53″, k. h. 16° 45′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 53″, k. h. 16° 45′ 56″
Egyházasfalu (Győr-Moson-Sopron megye)
Egyházasfalu
Egyházasfalu
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Egyházasfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyházasfalu témájú médiaállományokat.

Egyházasfalu község Győr-Moson-Sopron megyében, a Soproni járásban. A korábbi Egyházasfalu, Dasztifalu és Kisgógánfa községek 1933-ban egyesültek e néven, majd 1950-ben Keresztényt is hozzácsatolták.

Fekvése[szerkesztés]

A Kisalföld nyugati szélén fekszik. Felszíni vizeit a Metőc-patak gyűjti össze.

A szomszédos települések: észak felől Völcsej, északkelet felől Lövő és Nemeskér, kelet felől Újkér, dél felől Tormásliget, délnyugat felől Csepreg és Szakony, nyugat felől Gyalóka, északnyugat felől pedig Sopronhorpács. Kevés híja van annak, hogy nem határos a fentieken túlmenően, nyugat felől még Zsira községgel is.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a legegyszerűbben a 84-es főútról érhető el, Nemeskérnél letérve a 8625-ös, vagy Újkérnél a 8624-es útra. Ma is több, korábban önálló, de hellyel-közzel még mindig elkülönülő településrész alkotja, ezeket a közöttük délkelet-északnyugati irányban végighúzódó 8626-os út kapcsolja össze; közigazgatási területét északnyugaton, egy kisebb szakaszon érinti még a 8627-es út is.

Sopronnal autóbuszjárat köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Sopron–Szombathely-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van a területén, a 8423-as út vasúti keresztezése mellett. Ennek neve ma Újkér megállóhely, dacára annak, hogy Egyházasfalu nagy részéhez közelebb fekszik, mint a névadó Újkérhez. [1950-ig a Keresztény megállóhely nevet viselte, az addig önálló, de akkor Egyházasfaluhoz csatolt Keresztény település neve után.] Korábban egyébként létezett, a községtől valamivel távolabb, a 8625-ös út vasúti keresztezése mellett Nemeskér-Egyházasfalu megállóhely is, de az mára megszűnt.

Története és mai élete[szerkesztés]

Keresztény első írásos említése 1264-ben történt, amikor mint a keresztes lovagrend birtokában levő falut említik. Egy 1280-ban kelt oklevélből kitűnik, hogy a templomos lovagoknak Keresztényben rendházuk és templomuk is volt. 1483-ban Mátyás király adó- és vámmentességet adott. A falu a 15. század végén elpusztult. 1500-ban a soproni keresztes lovagok tiltakoztak az ellen, hogy a szomszéd községek szabadon garázdálkodnak az időközben pusztává lett birtokon. A rend a mohácsi vész idején elhagyta Sopront, és a falu a Nádasdyaké lett. Az úrbéri állomány elkülönzése és tagosítása ügyében 1836-ban megindultak a tárgyalások, de csak 1848-ban vezettek eredményre. Az utolsó nagy kolerajárvány 1872-1874 között pusztított. A túlélő keresztényi hívek a falu mellett hálából „Mária neve napja” kápolnát építettek. Azóta minden évben nagy ünnepséggel tartják meg a kápolna búcsúját, amelyre a faluból elszármazottak is nagy számban hazalátogatnak.

Egyházasfalva első okleveles említése 1418-ban „Egházasbazth” néven történt. 1479-ben még a Baszthyak voltak a tulajdonosai, később ebbe a családba nősült be Pászthory Gergely, akinek utódai birtokolták még 1836-ban is a falut.

Dasztifalu 1281-ben szerepelt először „Villa Bozth” néven oklevélben. A 17. század végén az Ebergényi család volt a birtokosa, majd rokonság révén átkerült a Széchenyi család kezébe.

Kisgógánfát 1429-ben „Abulgánbazth” néven említi először oklevél. A 17. században Erdősy Sylvester János evangélikus lelkész, tudós és bibliafordító is birtokos volt itt, egyébként a Nádasdyaké, majd a 18. század végétől a Széchenyieké lett a falu. 1942. április 13-án Tóth Imre tanító mint a KALOT Győr egyházmegyei titkára az azóta már boldoggá avatott báró Altorjai Apor Vilmos győri megyés püspöktől felhatalmazást kapott népfőiskola szervezésére. Az egyházasfalui KALOT Széchenyi-népfőiskola 1949. február 19-ig működött. Az egyetlen az országban, ami a KALOT 1946 júliusában történt betiltása után 3 évig folytatta tevékenységét. Érdekesség a falu életében, hogy évente 4 búcsút tartanak: a Szent György templom védőszentjének és felszentelésének ünnepén, továbbá a keresztényi Szent kereszt templom valamint a Mária neve napja fogadalmi kápolna titulusának évfordulóján.

A Szent György római katolikus templom egyhajós, egytornyos, eklektikus neoromán túlsúllyal. A régi középkori templom helyére épült 1888-ban Ullein József tervei alapján. A templom falán emléktábla, a dasztifalui temetőben sírkő és emlékmű őrzi Réffy Endre plébános emlékét. A Csénye községben született, piarista kispap társaival együtt vett részt az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, harcolt a kápolnai, az isaszegi és a nagysallói csatában az Újházy vadászezred tisztjeként, majd 2 évig Kufstein várában raboskodott. 1873-tól haláláig, 32 éven át volt a falu plébánosa. Nevéhez fűződik a mai templom és a régi iskola építése. A keresztényi egyhajós, egytornyos barokk Szent Kereszt megtalálása templomot 1724-ben építették a jezsuiták a régi középkori templom helyére. Kriptájában a Kollár család tagjai nyugszanak. Műemlék jellegű az 1710-ben készült Pestisoszlop, a Szentháromság oszlop és a Hunyadi u. 14. sz. előtti kőkereszt. Az önkormányzat 1992-ben emléktáblát állított az Önkéntes Tűzoltó Egyesület fennállásának 100 éves jubileumára. Az I. világháború áldozatainak emlékműve a volt KALOT udvarán áll, Egyházasfalu 7, Kisgógánfa 9, Dasztifalu 16 hősi halottjának őrzi emlékét.

Ugyancsak a dasztifalui temetőben található Kapuy Elek plébános síremléke. Ő ismerte fel az árvaságra jutott Simonyi Károly tehetségét és Ernő bátyjával együtt segítette őket az értelmiségi pályára.

A II. világháború végén a szovjet hadsereg ideérkezésekor a falunak két civil áldozata volt. Az 1945-ös földosztáskor a nagycsaládok és a zsellérek között felosztották a Széchenyi-birtokot. 1954-ben alakult a termelőszövetkezet, amely 1969-ben egyesült a sopronhorpácsival.

Ma a szolgáltatások körébe tartozik az orvosi rendelő, ahol az újkéri orvos hetente kétszer rendel, a posta, a Simonyi Károly nevét viselő általános iskola és a napköziotthonos óvoda, az öregek napközi otthona, a törpevízmű, 4 kiépített buszváró, a labdarúgó pálya és az 1992-ben átadott teniszpálya. A kultúrházban működik a könyvtár. A két ÁFÉSZ-bolt és falatozó mellett a magánboltok és vendégfogadók. A keresőképes lakosság egy része állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozik, többen a visszaigényelt földeken gazdálkodnak. A nagyobb hányad Sopronban az iparban vállal munkát. A foglalkoztatási gondokat enyhíti a faluban létesült varroda, vágóhíd és sütőüzem.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Som Ferenc (független)[3]
  • 1994–1998: Ács Zoltán (független)[4]
  • 1998–2002: Eső János (független)[5]
  • 2002–2006: Eső János (független)[6]
  • 2006–2010: Eső János (független)[7]
  • 2010–2014: Sándor József (független)[8]
  • 2014–2019: Sándor József (független)[9]
  • 2019-től: Sándor József (független)[1]

Címerének leírása[szerkesztés]

Egyházasfalu négy község: – északról délre felsorolva – Kisgógánfa, Egyházasfalu, Dasztifalu és Keresztény egyesítésével jött létre.

A címer zöldessárga négyzet alakban helyezkedik el, bal felső negyedében Gógánfa, jobb felsőben Dasztifalu, bal alsóban Egyházasfalu, jobb alsóban Keresztény címere található. (A pajzs szemlélésekor a heraldika felcseréli a jobb és a baloldalt.[10][11])

A község címere a négy község korabeli pecsétjéből keletkezett:

  • Gógánfa: A pecsét mezejében szívből kinőtt virág felett G.F. monogram. Alul pálmalevelek díszítik.
  • Dasztifalu: BAZTI. A pecsét mezejében két mezei virág közt élével balra néző ekevas.
  • Egyházasfalu: jobbra néző keskeny lebegő ekevas két mezei virág közt élével.
  • Keresztény: SIGILUM KEREZTENI. Ovális pajzs damaszkos mezejének balharánt pólyájában élével felfelé álló, lebegő ekevas. A pajzs felett szárnyas angyal.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 1,1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,3%, református 0,7%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 1,8% (14,8% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Klasszicista pestisoszlop,
  • Ebergényi-kastély
  • Réffy Endre síremléke, emléktáblája.
  • Kapuy Elek síremléke
  • KALOT Népfőiskola (1942-1949)
  • templomai.
Egyházasfalu légi felvételen

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Torma Margit írása lett átdolgozva.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b Egyházasfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Egyházasfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Egyházasfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Egyházasfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  6. Egyházasfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  7. Egyházasfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  8. Egyházasfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  9. Egyházasfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  10. Címertani áttekintés” (html). (Hozzáférés ideje: 2011. április 22.)  
  11. A pajzs részei” (html). (Hozzáférés ideje: 2011. április 22.)  
  12. Egyházasfalu Helységnévtár

További információk[szerkesztés]