Apor Vilmos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Apor Vilmos
Apor Vilmos 1930 körül
Apor Vilmos 1930 körül
Született 1892. február 29.
Segesvár
Elhunyt 1945. április 2. (53 évesen)
Győr
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása katolikus pap
Tisztség
  • püspök (1941. február 24. – 1945. április 2.)
  • katolikus püspök
Kitüntetései Világ Igaza díj
Sírhely Győri bazilika
győri püspök
COA bishop HU Apor Vilmos2.png
Crux firmat mitem mitigat fortem (A kereszt erősíti a szelídet, és szelídíti az erőset)
Vallása katolikus egyház
Pappá szentelés 1915. augusztus 24.
Nagyvárad
Püspökké szentelés 1941. február 24.
Gyula
Szentelők

Hivatal győri püspök
Hivatali idő 19411945
Elődje Breyer István
Utódja Papp Kálmán
Tisztelete
Boldoggá vagy szentté avatási státusz
Boldoggá avatása1997. november 9., Szent Péter tér, Vatikán
Boldoggá avatta: II. János Pál pápa
Ünnepnapja Április 2.
Jelképei püspöki öltözet, pálmaág
Védőszentje erőszak áldozatai,
szexuális erőszak áldozatai,
tábori lelkészek
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Apor Vilmos témájú médiaállományokat.

Boldog báró altorjai Apor Vilmos (Segesvár, 1892. február 29.Győr, 1945. április 2.) boldoggá avatott magyar vértanú püspök, a Győri egyházmegye főpásztora.

Pályafutása[szerkesztés]

A neves erdélyi arisztokrata báró altorjai Apor család sarja. Édesapja báró altorjai Apor Gábor (18511898),[1] az Ő Felsége Személye körüli magyar királyi minisztérium államtitkára, édesanyja gróf erdődi Pálffy Fidele (18631934).[2] Szülei harmadik gyermekeként született. Születése után néhány évvel a család Bécsbe költözött. Apját hatéves korában elvesztette.[3]

A kalksburgi, majd a kalocsai jezsuitáknál tanult.[3] Már gyermekkorában kialakult benne a papi hivatás iránti érdeklődés, ami a gimnáziumi évek alatt tovább erősödött. A Győri egyházmegye szemináriumába jelentkezett, ahonnan Széchényi Miklós püspök az innsbrucki egyetem teológia szakára küldte,[3] ott szerzett diplomát. 1915. augusztus 24-én, Nagyváradon szentelte pappá Sigmund Waitz brixeni segédpüspök, mivel az 1911-ben a Nagyváradi egyházmegyébe áthelyezett püspöke vitte.[3] Gyulán kezdte meg szolgálatát segédlelkészként és tanárként. 26 évesen nagy tekintélyre tett szert, amikor a román katonák túszszedő akciója után, az elfogott gyulai polgárok ügyében – többedmagával – Bukarestbe utazott, s az angol arisztokrata származású román királynénál kieszközölte a túszok szabadon bocsátását.

1918-ban nevezték ki gyulai plébánosnak.[3] Kinevezését elképzeléseinek megvalósítására használta föl. XIII. Leó pápa, valamint Prohászka Ottokár nyomdokain haladva kiemelten foglalkozott az egyház szociális felelősségével. Gyermek-ínségkonyhát működtetett, számos közösséget hozott létre, látogatta a fogvatartottakat, segítette a szegényeket és a betegeket, templomot újított föl, katolikus lapot alapított.[3] 1919-ben, amikor a Tanácsköztársaság eltörölte a hittanoktatást az állami iskolákban, a szülők mozgósításával Gyulán elérte annak visszavonását. 1934-ben a ferences nővérek segítségével családlátogatásokba kezdett. 1937-ben a Szuverén Máltai Lovagrend tagja lett, mint tiszteleti konventuális káplán.

Püspöki pályafutása[szerkesztés]

1941. január 21-én győri püspökké nevezték ki. Február 24-én, 49 éves korában Gyulán szentelte püspökké[3] Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, Glattfelder Gyula csanádi és Czapik Gyula veszprémi püspök segédletével. Március 1-jén érkezett Győrbe, hivatalos beiktatására másnap került sor.[3] Serédi 1941 elején őt nevezte ki a Magyar Szent Kereszt Egyesület elnökévé, amely testület az egész ország területére kiterjedően a keresztény hitre térő zsidó polgárok ügyével foglalkozott.

A háború ideje alatt, 1943-ban Serédi a formálódó modern katolikus politikai irányzat szervezését is rá bízta. 1943. augusztus 26-án a győri püspöki palotában gyűltek össze a kor katolikus közszereplői, hogy megvitassák a keresztény politizálás lehetőségeit, szembehelyezkedve a korszak kurzuspolitikájával.[4] Az új erők és a régi szereplők kompromisszumaként létrehozta a Katolikus Szociális Népmozgalmat, melynek védnöke ő, elnöke pedig Kovrig Béla szociológus, a kolozsvári egyetem rektora lett. Később ebből a közösségből alakult meg a Demokrata Néppárt.

És aki megtagadja a kereszténység alaptörvényét a szeretetről és azt állítja, hogy vannak emberek és csoportok és fajták, melyeket gyűlölni szabad, és azt hirdeti, hogy az embereket kínozni szabad, legyenek azok akár négerek, akár zsidók, az bármennyire kérkednék is azzal, hogy keresztény, olyan, mint a pogány és nyilvános bűnös.
– Apor Vilmos püspök 1944 pünkösdvasárnapi prédikációja (részlet)

A német megszállás és nyilas hatalomátvétel után felekezetre és etnikumra való tekintet nélkül állt ki az üldözöttek mellett. Keményen bírálta és ostorozta a fennálló rendet, személyesen kelt a kiszolgáltatottak védelmére a német és nyilas vezetőkkel szemben (1945). Tiltakozása, kérelmei, a zsidók érdekében küldött táviratai ugyanakkor hatástalanok maradtak. A hozzá fordulók egy részét bújtatta, vagy továbbküldte az oltalomleveleket ezrével kiállító Angelo Rotta nunciushoz, vagy nővéréhez, a Magyar Vöröskeresztet vezető Apor Gizellához. Segítette a város polgári lakosságát is, a kolostorok vezetőivel együttműködve sok menekült elhelyezését biztosította, különösen Győr 1944. áprilisi bombázása után. Ebben az időszakban szoros kapcsolata alakult ki a Dunántúlon szolgáló püspökök közül Shvoy Lajos székesfehérvári és Mindszenty József veszprémi püspökkel.[3]

Vértanúhalála[szerkesztés]

1945. március 28-án (nagyszerdán) megkezdődött Győr ostroma. A várost a visszavonuló németek is lőtték, találatot kapott a székesegyház is. A püspök minden menekülőt befogadott, a Püspökvár pincéiben több száz ember talált menedéket. Utolsó szentmiséjét is itt mutatta be nagycsütörtökön.[3]

Március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet katona dulakodás közben halálosan megsebesítette. Pálffy Sándor – a püspök unokaöccse, aki akkor 17 éves volt – a nagybátyja elé ugrott és három golyót kapott. A püspököt is három golyó érte, egy a homlokát súrolta, a második a jobb karján reverendája és inge kézelőjét lyukasztotta át, a harmadik – a halálos golyó – a hasüregbe hatolt be.[5] Apor Vilmost az ostromlott városon át kórházba szállították, és petróleumlámpa fényénél megműtötték, de április 2-án, húsvéthétfőn hajnali egy órakor belehalt sérüléseibe.[3]

A katonák elmenekültek, senkinek sem lett bántódása.[6][7][8] Moldova György Kádár Jánosról szóló könyvében viszont azt állítja, hogy a Magyar Kommunista Párt az országos felháborodás hatására Kádár Jánost azonnal a helyszínre küldte, s közbenjárására a szovjet hatóságok az elkövetőket bíróság elé állították, s kivégezték.[9]

Apor Vilmos sírja Győrben, Boldogfai Farkas Sándor és Mattioni Eszter alkotása
Apor Vilmos szobra Gyulán,
Bocskai Vince alkotása

Holttestét ideiglenesen a győri kármelita templom kriptájában temették el. Újratemetésére 1986. május 23-án kerülhetett csak sor, ekkor a székesegyház Héderváry-kápolnájában helyezték végső nyughelyére.[3]

Emléke[szerkesztés]

Apor Vilmos szobra Budán, a róla elnevezett téren

A vértanú püspök boldoggá avatási eljárásának megindítását gyóntatója azonnal írásban kezdeményezte. Az eljárás 1946-ban meg is indult, de 1949-ben fel kellett függeszteni, és csak 1989-ben folytatódhatott. Az előkészítés 1996-ban fejeződött be; a szükséges dokumentumokat tartalmazó pozíciót győri látogatása alkalmával adták át II. János Pál pápának, aki imádkozott is Apor Vilmos sírjánál. 1997. november 9-én a pápa boldoggá avatta a római Szent Péter téren.[3][8]

Budapest XII. kerületében teret neveztek el róla, ahol bronzszobrot is állítottak tiszteletére 1997-ben (Marton László alkotása). Gyulán 1998-ban avatták fel szobrát, Bocskai Vince szobrászművész alkotását. Ugyancsak Gyulán teret neveztek el róla. A városban két emléktáblája található, a Harruckern téren.

A Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola 2000. január 1-jétől felvette Apor Vilmos vértanú püspök nevét, mivel amióta egyházi tulajdonba került, nevelési elvei nagyon közel állnak a főpap szellemiségéhez (a főiskola egy tűzeset miatt 2004-ben Vácra költözött). Szintén a nevét viseli a Kimle novákpusztai részén épített római katolikus templom.

A győri Püspökvárban 2012-ben helyezték el a Toronykilátó bejárata előtt Lebó Ferenc szobrászművész által készített életnagyságú szobrát. Lebó Ferenc 2001-ben a vatikáni Magyarok Nagyasszonya-kápolnába készített Apor Vilmos domborművet.[10]

Származása[szerkesztés]

Apor Vilmos családfája[11][12]
br. altorjai Apor Vilmos
(Segesvár, 1892. febr. 29.–
Győr, 1945. ápr. 2.)
püspök
Apja:
br. altorjai Apor Gábor
(Bécs, 1851. ápr. 12.–
Baden bei Wien, 1898. aug. 19.)
államtitkár
Apai nagyapja:
br. altorjai Apor Sándor
(Kolozsvár, 1820. júl. 18.–
Robitsch, 1867. aug. 5.)
főtörvényszéki tanácsos
Apai nagyapai dédapja:
br. altorjai Apor Lázár
(Bibarcfalva, 1784. dec. 18.–
Baden bei Wien, 1868. jan. 16.)
cs. és kir. kamarás
Apai nagyapai dédanyja:
szeleci Szeleczky Karolina
(Szatmár, 1793. ápr. 5.–
Altorja, 1856. okt. 13.)
Apai nagyanyja:
Von Stresow Sarolta
(Riga, 1829. jún. 24.–
Baden bei Wien, 1902. nov. 8.)
Apai nagyanyai dédapja:
Von Stresow Johann Heinrich
(Riga, 1798. feb. 5.–
Riga, 1837. jan. 30.) kereskedő
Apai nagyanyai dédanyja:
Von Knorring Anna Charlotte
(1802. aug. 9.–
Graz, 1860. nov. 18.)
Anyja:
gr. erdődi Pálffy Fidele
(Pozsony, 1863. okt. 8.–
Budapest, 1934. okt. 20.)
Anyai nagyapja:
gr. erdődi Pálffy Géza
(Pozsony, 1834. márc. 23.–
Bécs, 1898. okt. 17.)
cs. és kir. kamarás
Anyai nagyapai dédapja:
gr. erdődi Pálffy János
(Vöröskő, 1797. jún. 7.–
Pozsony, 1870. dec. 13.)
cs. és kir. kamarás
Anyai nagyapai dédanyja:
gr. monyorókeréki és monoszlói
Erdődy Amália
(Zágráb, 1800. ápr. 29.–
Pozsony, 1867. ápr. 24.)
csillagkeresztes hölgy
Anyai nagyanyja:
gr. monyorókeréki és monoszlói
Erdődy Gizella
(Razvar, 1835. jan. 16.–
Moson, 1914. jan. 7.)
csillagkeresztes hölgy
Anyai nagyanyai dédapja:
gr. monyorókeréki és monoszlói
Erdődy Károly
(1793. febr. 10.–
1873. febr. 20.)
Varasd vármegye főispánja
Anyai nagyanyai dédanyja:
gr. Chamare-Harbuval Henrietta
(1795. jan. 29.–
1841. febr. 18.)
csillagkeresztes hölgy

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. familysearch.org Apor Gábor gyászjelentése
  2. genealogy.eu Apor family03
  3. ^ a b c d e f g h i j k l m Boldog Apor Vilmos püspök, vértanú (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2018. május 23. (Hozzáférés: 2018. július 7.)
  4. Gergely Jenő: A kereszténydemokrácia Magyarországon. epa.oszk.hu (Hozzáférés: 2015. feb. 26.) Múltunk, 2007/3..
  5. http://www.katolikus.hu/szentek/apor.html
  6. http://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-apor-vilmos-emlekezete-0
  7. Magyar Kurir: Boldog Apor Vilmos emlékezete, 2012. 05. 23. 11:07
  8. ^ a b Farkas Sándor. „Ötvenöt éve halt mártírhalált Győrben báró Apor Vilmos”, Békés Megyei Hírlap, 2000. április 1., 9. oldal 
  9. Moldova, György: Kádár János I.. dia.pool.pim.hu. (Hozzáférés: 2016. december 8.)
  10. Lebó Ferenc életrajza. kaptalandomb.hu. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
  11. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája A–J, Natura Kiadó, Budapest, 1990, 55-56., 347-348. o. ISBN 963-234-313-1
  12. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája P–S, Heraldika Kiadó, Budapest, 1998, 26. o. ISBN 963-233-304-7

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előde:
Breyer István
Győri püspök
1941–1945
Utóda:
Papp Kálmán