Apor Vilmos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Apor Vilmos
győri püspök
Apor Vilmos 1930 körül
Apor Vilmos 1930 körül

COA bishop HU Apor Vilmos2.png
Crux firmat mitem mitigat fortem
(A kereszt erősíti a szelídet,
és szelídíti az erőset)
Született 1892. február 29.
Segesvár
Elhunyt 1945. április 2. (53 évesen)
Győr
Sírhely Győri bazilika
Nemzetiség magyar
Munkássága
Felekezet Római katolikus egyház
Pappá szentelés 1915. augusztus 24.
Nagyvárad
Püspökké szentelés 1941. február 24.
Gyula

Hivatal győri püspök
Hivatali idő 19411945
Elődje Breyer István
Utódja Papp Kálmán

Díjak Világ Igaza
Tisztelete
Boldoggá avatása 1997. november 9., Szent Péter tér, Vatikán
Boldoggá avatta:
II. János Pál pápa
Ünnepnapja április 2.
Jelképei püspöki öltözet, pálmaág
Minek/kiknek a védőszentje? erőszak áldozatai,
szexuális erőszak áldozatai,
tábori lelkészek
Apor Vilmos a Catholic Hierarchy-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Apor Vilmos témájú médiaállományokat.

Boldog báró altorjai Apor Vilmos (Segesvár, 1892. február 29.Győr, 1945. április 2.) boldoggá avatott magyar vértanú püspök, a Győri egyházmegye főpásztora.

Pályafutása[szerkesztés]

A neves erdélyi arisztokrata báró altorjai Apor család sarja. Édesapja báró altorjai Apor Gábor (18511898),[1] az Ő Felsége Személye körüli magyar királyi minisztérium államtitkára, édesanyja gróf erdődi Pálffy Fidele (18631934).[2]

A kalksburgi, majd a kalocsai jezsuitáknál tanult. Már gyermekkorában kialakult benne a papi hivatás iránti érdeklődés, ami a gimnáziumi évek alatt tovább erősödött. Az innsbrucki egyetem teológia szakán szerzett diplomát. 1915. augusztus 24-én, Nagyváradon szentelték pappá. Gyulán kezdte meg szolgálatát segédlelkészként és tanárként. 26 évesen nagy tekintélyre tett szert, amikor a román katonák túszszedő akciója után, az elfogott gyulai polgárok ügyében – többedmagával – Bukarestbe utazott, s az angol arisztokrata származású román királynénál kieszközölte a túszok szabadon bocsátását.

1918-ban nevezték ki plébánosnak. Kinevezését elképzeléseinek megvalósítására használta föl. XIII. Leó pápa, valamint Prohászka Ottokár nyomdokain haladva kiemelten foglalkozott az egyház szociális felelősségével. Gyermek-ínségkonyhát működtetett, számos közösséget hozott létre, templomot újított föl. 1919-ben, amikor a Tanácsköztársaság betiltotta az iskolai hittanoktatást, a szülők mozgósításával elérte annak visszavonását. 1934-ben a ferences nővérek segítségével családlátogatásokba kezdett. 1937-ben a Szuverén Máltai Lovagrend tagja lett, mint tiszteleti konventuális káplán.

Püspöki pályafutása[szerkesztés]

1941. január 21-én győri püspökké nevezték ki. Február 24-én, 49 éves korában Gyulán szentelte püspökké Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, Glattfelder Gyula csanádi és Czapik Gyula veszprémi püspök segédletével. Március 2-án ünnepélyes keretek között vonult be Győrbe. Serédi 1941 elején őt nevezte ki a Magyar Szent Kereszt Egyesület elnökévé, amely testület az egész ország területére kiterjedően a keresztény hitre térő zsidó polgárok ügyével foglalkozott.

A háború ideje alatt, 1943-ban Serédi a formálódó modern katolikus politikai irányzat szervezését is rá bízta. 1943. augusztus 26-án a győri püspöki palotában gyűltek össze a kor katolikus közszereplői, hogy megvitassák a keresztény politizálás lehetőségeit, szembehelyezkedve a korszak kurzuspolitikájával.[3] Az új erők és a régi szereplők kompromisszumaként létrehozta a Katolikus Szociális Népmozgalmat, melynek védnöke ő, elnöke pedig Kovrig Béla szociológus, a kolozsvári egyetem rektora lett. Később ebből a közösségből alakult meg a Demokrata Néppárt.

És aki megtagadja a kereszténység alaptörvényét a szeretetről és azt állítja, hogy vannak emberek és csoportok és fajták, melyeket gyűlölni szabad, és azt hirdeti, hogy az embereket kínozni szabad, legyenek azok akár négerek, akár zsidók, az bármennyire kérkednék is azzal, hogy keresztény, olyan, mint a pogány és nyilvános bűnös.
– Apor Vilmos püspök 1944 pünkösdvasárnapi prédikációja (részlet)

A német megszállás és nyilas hatalomátvétel után felekezetre és etnikumra való tekintet nélkül állt ki az üldözöttek mellett. Keményen bírálta és ostorozta a fennálló rendet, személyesen kelt a kiszolgáltatottak védelmére a német és nyilas vezetőkkel szemben (1945).

Vértanúhalála[szerkesztés]

1945. március 28-án megkezdődött Győr ostroma. Március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet katona dulakodás közben halálosan megsebesítette. Pálffy Sándor – a püspök unokaöccse, aki akkor 17 éves volt – a nagybátyja elé ugrott és három golyót kapott. A püspököt is három golyó érte, egy a homlokát súrolta, a második a jobb karján reverendája és inge kézelőjét lyukasztotta át, a harmadik – a halálos golyó – a hasüregbe hatolt be.[4] A katonák elmenekültek, senkinek sem lett bántódása.[5][6][7]

Moldova György Kádár Jánosról szóló könyvében viszont azt állítja, hogy a Magyar Kommunista Párt az országos felháborodás hatására Kádár Jánost azonnal a helyszínre küldte, s közbenjárására a szovjet hatóságok az elkövetőket bíróság elé állították, s kivégezték.[8]

Apor Vilmos sírja Győrben, Boldogfai Farkas Sándor és Mattioni Eszter alkotása
Apostoli utódlás
Szentelés dátuma 1941. február 24.
Szentelés városa Gyula
Szentelő Serédi Jusztinián
Társszentelők Glattfelder Gyula
  Czapik Gyula
Apor Vilmos szobra Gyulán,
Bocskai Vince alkotása

Április 2-án, húsvét hétfőn, hajnali egy órakor belehalt sérüléseibe. Holttestét a győri kármelita templom kriptájában temették el. 1986. május 23-án a székesegyházban helyezték végső nyughelyére.

Emléke[szerkesztés]

Apor Vilmos szobra Budán, a róla elnevezett téren

1997. november 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta.[7]

Budapest XII. kerületében teret neveztek el róla, ahol bronzszobrot is állítottak tiszteletére 1997-ben (Marton László alkotása). Gyulán 1998-ban avatták fel szobrát, Bocskai Vince szobrászművész alkotását. Ugyancsak Gyulán teret neveztek el róla. A városban két emléktáblája található, a Harruckern téren.

A Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola 2000. január 1-jétől felvette Apor Vilmos vértanú püspök nevét, mivel amióta egyházi tulajdonba került, nevelési elvei nagyon közel állnak a főpap szellemiségéhez (a főiskola egy tűzeset miatt 2004-ben Vácra költözött). Szintén a nevét viseli a Kimle novákpusztai részén épített római katolikus templom.

A győri Püspökvárban 2012-ben helyezték el a Toronykilátó bejárata előtt Lebó Ferenc szobrászművész által készített életnagyságú szobrát. Lebó Ferenc 2001-ben a vatikáni Magyarok nagyasszonya kápolnájába készítet Apor Vilmos domborművet.[9]

Származása[szerkesztés]

Apor Vilmos családfája[10][11]
br. altorjai Apor Vilmos
(Segesvár, 1892. febr. 29.–
Győr, 1945. ápr. 2.)
püspök
Apja:
br. altorjai Apor Gábor
(Bécs, 1851. ápr. 12.–
Baden bei Wien, 1898. aug. 19.)
államtitkár
Apai nagyapja:
br. altorjai Apor Sándor
(Kolozsvár, 1820. júl. 18.–
Robitsch, 1867. aug. 5.)
főtörvényszéki tanácsos
Apai nagyapai dédapja:
br. altorjai Apor Lázár
(Bibarcfalva, 1784. dec. 18.–
Baden bei Wien, 1868. jan. 16.)
cs. és kir. kamarás
Apai nagyapai dédanyja:
szeleci Szeleczky Karolina
(Szatmár, 1793. ápr. 5.–
Altorja, 1856. okt. 13.)
Apai nagyanyja:
Stresow Sarolta
(Riga, 1829. jún. 24.–
Baden bei Wien, 1902. nov. 8.)
Apai nagyanyai dédapja:
n.a.
Apai nagyanyai dédanyja:
n.a.
Anyja:
gr. erdődi Pálffy Fidele
(Pozsony, 1863. okt. 8.–
Budapest, 1934. okt. 20.)
Anyai nagyapja:
gr. erdődi Pálffy Géza
(Pozsony, 1834. márc. 23.–
Bécs, 1898. okt. 17.)
cs. és kir. kamarás
Anyai nagyapai dédapja:
gr. erdődi Pálffy János
(Vöröskő, 1797. jún. 7.–
Pozsony, 1870. dec. 13.)
cs. és kir. kamarás
Anyai nagyapai dédanyja:
gr. monyorókeréki és monoszlói
Erdődy Amália
(Zágráb, 1800. ápr. 29.–
Pozsony, 1867. ápr. 24.)
csillagkeresztes hölgy
Anyai nagyanyja:
gr. monyorókeréki és monoszlói
Erdődy Gizella
(Razvar, 1835. jan. 16.–
Moson, 1914. jan. 7.)
csillagkeresztes hölgy
Anyai nagyanyai dédapja:
gr. monyorókeréki és monoszlói
Erdődy Károly
(1793. febr. 10.–
1873. febr. 20.)
Varasd vármegye főispánja
Anyai nagyanyai dédanyja:
gr. Chamare-Harbuval Henrietta
(1795. jan. 29.–
1841. febr. 18.)
csillagkeresztes hölgy

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. familysearch.org Apor Gábor gyászjelentése
  2. genealogy.eu Apor family03
  3. Gergely Jenő: A kereszténydemokrácia Magyarországon. epa.oszk.hu (Hozzáférés: 2015. feb. 26.) Múltunk, 2007/3..
  4. http://www.katolikus.hu/szentek/apor.html
  5. http://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-apor-vilmos-emlekezete-0
  6. Magyar Kurir: Boldog Apor Vilmos emlékezete, 2012. 05. 23. 11:07
  7. ^ a b Farkas Sándor. „Ötvenöt éve halt mártírhalált Győrben báró Apor Vilmos”, Békés Megyei Hírlap, 2000. április 1., 9. oldal 
  8. Moldova, György: Kádár János I.. dia.pool.pim.hu. (Hozzáférés: 2016. december 8.)
  9. Lebó Ferenc életrajza. kaptalandomb.hu. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
  10. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája A–J, Natura Kiadó, Budapest, 1990, 55-56., 347-348. o. ISBN 9632343131
  11. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája P–S, Heraldika Kiadó, Budapest, 1998, 26. o. ISBN 9632333047

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előde:
Breyer István
Győri püspök
1941–1945
Utóda:
Papp Kálmán