Széchényi Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Széchényi Miklós
Győr, majd Nagyvárad püspöke
Széchenyi Miklós 1901-45.JPG

Született 1868. január 6.
Sopron
Elhunyt 1923. december 1. (55 évesen)
Budapest
Püspökségi ideje
1901. november 1. – 1911. március 18.
(Győr)
Püspökségi ideje
1911. március 18. – 1923. december 1.
(Nagyvárad)
Előző püspök
Következő püspök
Zalka János
Várady Lipót Árpád
Széchényi Miklós a Catholic Hierarchy-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Széchényi Miklós témájú médiaállományokat.

Sárvári és felsővidéki gróf Széchényi Miklós (Sopron, 1868. január 6.Budapest, 1923. december 1.) kánonjogi doktor, győri és nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos.

Élete[szerkesztés]

Gróf Széchényi Jenő és Erdődy Henriette grófnő fia. Középiskolai tanulmányait Szombathelyen, Sopronban és Győrött végezte. Győrött hallgatta a teológiát is. 1890-ben alszerpappá szenteltetett. Ekkor a győri kis szeminárium tanulmányi felügyelőjévé és egyszersmind hitoktatóvá nevezték ki. 1890. május 7-én Zalka püspök Sopronban miséspappá szentelte. Ugyanezen év augusztus végével Kismartonba került káplánnak. 1892. február 14-én elnyerte a jáki apátságot; március 14-én az új hercegprímás Vaszary Kolos magával vitte Esztergomba és primási levéltárnokká, 1893. szeptember 7-én titkárrá tette. 1894-ben a kánonjog doktorává avatták a budapesti egyetemen. 1898. január 18-án a bécsi Pázmáneum kormányzójává és április 7-én esztergomi kanonokká neveztetett ki. Kormányzói működésének eredménye a Pázmány-intézet újból való felépítése, mely 1899 elején vette kezdetét. 1901. november 1-től óta győri püspök volt. XIII. Leó pápa prelátussá nevezte ki és a főrendiház tagja volt.

Művei[szerkesztés]

  • A lelkészi congrua ügye, 1885-1895. Esztergom, 1895.
  • Trauungs-Rede gelegentlich der feierlichen Trauung des Grafen Nikolaus Zichy und der Baronin Franciska Ludwigsdorff in Deutsch-Altenburg am 2. Sept. 1895. (Sopron).
  • Egyházi beszéd, melyet szent István király ünnepén 1897. aug. 20. a budavári Mátyás-templomban mondott. Esztergom 1897.
  • Egyházi beszéd, melyet szent Adalbert püspök halálának kilenczszázados évfordulója alkalmából az esztergomi főszékesegyházban, 1897. máj. 5. mondott. U. ott, 1897.
  • Egyházi beszéd, melyet Zichi és vásonkeői Zichy Frigyes gróf és sárvár-felsővidéki Széchényi Mariette grófnő esküvője alkalmával Szent-Lőrinczen 1899. okt. 18. mondott. Felső-Eőr, 1899.
  • A Szent György vértanúról nevezett jaáki apátság története. Bpest, 1901.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Beke Margit: Esztergomi kanonokok, 1900-1985. Unterhaching, Görres Gesellschaft, 1989.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Beke Margit: Az esztergomi (esztergom-budapesti) főegyházmegye papsága 1892-2006. Bp., Szent István Társulat, 2008.
  • Bihar-Biharmegye, Oradea-Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve. Szerk. Fehér Dezső. Oradea, 1933-1937.
  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
  • Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999.
  • Győri életrajzi lexikon. 2., átdolg. kiadás. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003.
  • Katolikus lexikon. Szerk. Bangha Béla. Bp., Magyar Kultúra, 1931-1933.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar katolikus lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.


Előde:
Zalka János
Győri püspök
1901–1911
Utóda:
Várady Lipót Árpád
Előde:
Szmrecsányi Pál
Nagyváradi katolikus püspök
1911–1923
Utóda:
Fiedler István