Széchényi Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Széchényi Miklós
Győr, majd Nagyvárad püspöke
Széchenyi Miklós 1901-45.JPG

Született 1868. január 6.
Sopron
Elhunyt 1923. december 1. (55 évesen)
Budapest
Püspökségi ideje
1901. november 1. – 1911. március 18.
(Győr)
Püspökségi ideje
1911. március 18. – 1923. december 1.
(Nagyvárad)
Előző püspök
Következő püspök
Zalka János
Várady Lipót Árpád
Széchényi Miklós a Catholic Hierarchy-n

Sárvári és felsővidéki gróf Széchényi Miklós (Sopron, 1868. január 6.Budapest, 1923. december 1.) kánonjogi doktor, győri és nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos.

Élete[szerkesztés]

Gróf Széchényi Jenő és Erdődy Henriette grófnő fia. Középiskolai tanulmányait Szombathelyen, Sopronban és Győrött végezte. Győrött hallgatta a teológiát is. 1890-ben alszerpappá szenteltetett. Ekkor a győri kis szeminárium tanulmányi felügyelőjévé és egyszersmind hitoktatóvá nevezték ki. 1890. május 7-én Zalka püspök Sopronban miséspappá szentelte. Ugyanezen év augusztus végével Kismartonba került káplánnak. 1892. február 14-én elnyerte a jáki apátságot; március 14-én az új hercegprímás Vaszary Kolos magával vitte Esztergomba és primási levéltárnokká, 1893. szeptember 7-én titkárrá tette. 1894-ben a kánonjog doktorává avatták a budapesti egyetemen. 1898. január 18-án a bécsi Pázmáneum kormányzójává és április 7-én esztergomi kanonokká neveztetett ki. Kormányzói működésének eredménye a Pázmány-intézet újból való felépítése, mely 1899 elején vette kezdetét. 1901. november 1-től óta győri püspök volt. XIII. Leó pápa prelátussá nevezte ki és a főrendiház tagja volt.

Művei[szerkesztés]

  • A lelkészi congrua ügye, 1885-1895. Esztergom, 1895.
  • Trauungs-Rede gelegentlich der feierlichen Trauung des Grafen Nikolaus Zichy und der Baronin Franciska Ludwigsdorff in Deutsch-Altenburg am 2. Sept. 1895. (Sopron).
  • Egyházi beszéd, melyet szent István király ünnepén 1897. aug. 20. a budavári Mátyás-templomban mondott. Esztergom 1897.
  • Egyházi beszéd, melyet szent Adalbert püspök halálának kilenczszázados évfordulója alkalmából az esztergomi főszékesegyházban, 1897. máj. 5. mondott. U. ott, 1897.
  • Egyházi beszéd, melyet Zichi és vásonkeői Zichy Frigyes gróf és sárvár-felsővidéki Széchényi Mariette grófnő esküvője alkalmával Szent-Lőrinczen 1899. okt. 18. mondott. Felső-Eőr, 1899.
  • A Szent György vértanúról nevezett jaáki apátság története. Bpest, 1901.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Beke Margit: Esztergomi kanonokok, 1900-1985. Unterhaching, Görres Gesellschaft, 1989.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Beke Margit: Az esztergomi (esztergom-budapesti) főegyházmegye papsága 1892-2006. Bp., Szent István Társulat, 2008.
  • Bihar-Biharmegye, Oradea-Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve. Szerk. Fehér Dezső. Oradea, 1933-1937.
  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
  • Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999.
  • Győri életrajzi lexikon. 2., átdolg. kiadás. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003.
  • Katolikus lexikon. Szerk. Bangha Béla. Bp., Magyar Kultúra, 1931-1933.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar katolikus lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.


Előde:
Zalka János
Győri püspök
1901–1911
Utóda:
Várady Lipót Árpád
Előde:
Szmrecsányi Pál
Nagyváradi katolikus püspök
1911–1923
Utóda:
Fiedler István