Bjelik Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bjelik Imre
Emmerich Bjelik in 1916.jpg
Született 1860. július 24.
Illava
Elhunyt 1927. május 9. (66 évesen)
Nagyvárad
Foglalkozása katolikus pap
Tisztség
  • megyéspüspök
  • címzetes püspök
  • katolikus püspök (1913. február 22. – )
osztrák–magyar tábori apostoli vikárius
Vallása római katolikus egyház
Pappá szentelés 1883
Püspökké szentelés 1913. február 22.
Szentelők

Hivatal osztrák–magyar tábori apostoli vikárius
Hivatali idő 1911–1918
Elődje Belopotoczky Kálmán
Utódja Magyarország: Zadravecz István

Hivatal nagyváradi apostoli adminisztrátor
Hivatali idő 1923–1927
Elődje Széchényi Miklós megyéspüspök
Utódja Mayer Antal apostoli adminisztrátor
A Wikimédia Commons tartalmaz Bjelik Imre témájú médiaállományokat.

Bjelik Imre (németül: Emmerich Bjelik[1]) (Illava, 1860. július 24.Nagyvárad, 1927. május 9.) katolikus pap, az Osztrák–Magyar Monarchia tábori apostoli vikáriusa (tábori püspöke), nagyváradi apostoli adminisztrátor.[2]

Pályafutása[szerkesztés]

teológia tanulmányait Nyitrán végezte. 1883-ban szentelték pappá. 1888-tól a szarajevói hadtestnél, 1893-tól Pozsonyban szolgált katonai lelkészként. 1894-től Belopotoczky Kálmán tábori püspök egyháztanácsi titkára, 1908-tól igazgatója volt. 1903-tól pápai prelátus.[2]

Bjelik Imre tábori püspökként

Püspöki pályafutása[szerkesztés]

1911 májusában a király az Osztrák–Magyar Monarchia tábori apostoli vikáriusává és váradi kanonokká nevezte ki.[2] 1913. január 8-án thasusi címzetes püspökké és az Osztrák–Magyar Monarchia tábori apostoli vikáriusává nevezték ki. Február 22-én szentelte püspökké Belopotoczky Kálmán tábori püspök, Fischer-Colbrie Ágoston kassai püspök és Joseph Pfluger bécsi segédpüspök segédletével. 1915-től valóságos belső titkos tanácsos.[2]

1918. november 11-én lemondott.

1923-tól, Széchényi Miklós püspök halála után nagyváradi apostoli adminisztrátor.[2]

Művei[szerkesztés]

  • Szívélyes „Isten hozott” a fiatal bajtársaknak. Pozsony, 1891 (németül: Ein herzliches Willkommen den jungen Kriegskameraden. Pozsony, 1891)
  • Istennel a királyért és hazáért. Pozsony, 1892. (németül: Mit Gott für Kaiser und Vaterland. Pozsony, 1893)
  • Húsvéti ajándék a katolikus hadfiaknak. Pozsony, 1892
  • Egyesült erővel. Egy táborilelkész szava bajtársaihoz. Pozsony, 1894
  • Ehrenblatt aus der Geschichte des Infanterieregiments Nr. 72. Pozsony, 1894
  • Geschichte der k.u.k. Militär-Seelsorge und des apostolischen Feld-Vicariates. Bécs, 1901
  • Rituale in usum c. et r. ecclesiae militaris. Bécs, 1902
  • Handbuch für die k.u.k. Militärgeistlichkeit. Bécs, 1905

Szerkesztette 19011911 a Pastoralblatt für die Militär- und Marinegeistlichkeit c. szaklapot.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Die apostolischen Feldvikare von 1773 bis 1918 (német nyelven). Katholische Militärseelsorge, 2018. (Hozzáférés: 2018. december 26.)
  2. a b c d e f Magyar katolikus lexikon II. (Bor–Éhe). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1996.  

További információk[szerkesztés]