Fischer-Colbrie Ágoston

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Fischer-Colbrie Ágoston
Kassa püspöke
Fischer-Colbrie.gif

COA bishop SK Fischer-Colbrie Agoston.png
Született 1863. október 16.
Zselíz
Elhunyt 1925. május 17. (61 évesen)
Kassa
Püspökségi ideje
1906 – 1925
Előző püspök
Következő püspök
Bubics Zsigmond
Csárszky József
Fischer-Colbrie Ágoston a Catholic Hierarchy-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fischer-Colbrie Ágoston témájú médiaállományokat.

Fischer-Colbrie Ágoston vagy Ágost (Zselíz, 1863. október 16.Kassa, 1925. május 17.) a római katolikus egyház kassai püspöke Magyarországon, majd később Csehszlovákiában.

Élete[szerkesztés]

1863. október 16-án született a Bars megyei Zselízen. Apja Fischer-Colbrie Antal erdész, anyja Kovař Szerafína voltak. Gimnáziumi tanulmányait Kremsmünsterben, Pozsonyban és Esztergomban végezte. 1879-ben az esztergomi szemináriumba került papnövendéknek. A teológiát a bécsi Pázmáneumban és Augustineumban tanulta, ahol Lackenbecher-díjat nyert kiváló arab fordításáért. 1886. március 20-án szentelte pappá Simor János esztergomi érsek. 1888. június 25-én Bécsben teológiai doktorátust szerez.

1888. július 9-től káplán Budapesten. 1888. július végén esztergomi levéltáros. 188990-ben érseki titkár és hercegprímási szertartó. 1890-ben udvari kápláni címet kap. Ugyanebben az évben kinevezik az Augustineum tanulmányi felügyelőnek. 1892-ben rábízták Rudolf trónörökös lányának Erzsébetnek a hitoktatását. 1894-ben pápai kamarás, majd 18991901 között dogmatikát ad elő a Pázmáneumban. 1902-ben kinevezik a dogmatika professzorává és az intézmény rektorává, amely címet 1924-ig tölti be. 1900-ban esztergomi kanonok és pápai protonotárius. 1904. december 27-én Bubics Zsigmond kassai püspök mellé nevezik ki koadjutornak, teljes utódlási joggal. 1905. január 15-én részt vett Rómában a kassai vértanúk boldoggá avatásán. 1905. március 12-én dometiopolisi címzetes püspöknek nevezték ki. Hazatérése után 1905. április 5-től 1907-ig a kassai szeminárium rektora, majd 1906. február 1-jétől apostoli adminisztrátor.

1907. május 30-án szentelték kassai megyés püspökké. Megyés püspöként legalább 5 évente felkereste egyházmegyéje minden egyházközségét. Ferenc József 1915-ben a vaskereszt renddel, a I. Ferdinánd bolgár cár pedig 1909-ben a polgári törekvés rendjének nagykeresztjével tüntette ki. 1912-ben tagja lett a Bécsben megrendezett 23. Eucharisztikus világkongresszus magyar felkészítő bizottságának. 1916-ban Rozsnyó város díszpolgára, 1917-ben belső titkos tanácsos lett, 1918-ban megkapta a polgári katonai rend 1. osztályát. 1919-ben, miután letette a hűségesküt a csehszlovák államra, a hatóságok a helyén hagyták. Az új államhatárok miatt Sátoraljaújhelyen vikariátust szervezett. 1920-ban aktívan közreműködött a Keresztényszociális Párt létrehozásában. A csehszlovák hatóságok kritikusan néztek tevékenységére és feltehetőleg kísérletet tettek elmozdítására. 1921-ben redemptoristákat hívott Sztropkóra, akik a volt ferences kolostorban kaptak elhelyezést. A szlovákiai püspökök 1924. január 24-ei memorandumát is aláírta, amelyben az egyes egyházmegyékben a szalézi rend számára intézetek létrehozását javasolták. Fischer-Colbrie Ágoston az utolsó olyan szlovákiai püspök, aki a szlovákiai magyarságot is képviselte 1925. május 17-én halt meg, Kassán. Temetését Marmafii nuncius részvétele mellett Csárszky József rozsnyói adminisztrátor és Takács Menyhért jászóvári apát végezte, a Szent Erzsébet-dóm altemplomában helyezték örök nyugalomra.

Fischer-Colbrie Ágoston címere

Munkássága[szerkesztés]

Nagy műveltségű férfi volt, napi négy órát töltött tanulással, sok könyvet írt. Még korához képest is igen sok (11) nyelven beszélt: angolul, magyarul, szlovákul, oroszul, franciául, olaszul, latinul, németül, arabul, héberül, ógörögül. Szorgalmazta, hogy egyházmegyéje papjai is legyenek tagjai az antialkoholista egyleteknek. Sok szociális és kulturális intézményt alapított, köztük a Szent József Szegénygyermekek Otthonát, Kassai Patronage-t, Átmeneti Fiú Otthont, Leánymenhelyt, Katholikus Tanonc Otthont, keresztény iparosok és kereskedők fogyasztási szövetkezetét. A Szociális Missziótársulatnak Szikszón ingatlant biztosított. 1907-ben részt vett a Szent Erzsébet nyomda létrehozásában, szorgalmazta a Felvidéki Újság kiadását (1919-1921 Esti Újság néven működött), melyben több publikációja jelent meg. Az első világháború előtt jelentkező türelmetlen nemzetiségi politika sok idegennyelvű pap üldözését is okozta. Ezt Fischer-Colbrie mindvégig visszautasította, papjai mellett kiállt. 1912-ben részt vett Mikes János szombathelyi püspök szentelésén a Szent István-bazilikában és 1913-ban a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye első püspökének Miklósy István felszentelési ünnepségén. Politikai nézetei szerint a keresztényszocializmus állt hozzá a legközelebb. XIII. Leó pápa Rerum novarum körlevelét ő fordította magyarra. 1917-ben egyházi földreformot javasolt, 1918 után pedig több különböző tanulmányt jelentetett meg reformelképzeléseiről (a nők társadalmi helyzetéről, a munkásosztály problémáiról). 1919. október 25-én állami részről felkérték Fischer-Colbrie püspököt, hogy tartson egy díszmisét az egyéves Csehszlovákia fennállásának ünnepére, amire a püspök azt válaszolta, hogy gyászmisét szívesen tart, mivel Szlovákia katolikus lakosságát annyi sérelem érte az utóbbi egy évben, hogy nincs mit ünnepelni.

Művei[szerkesztés]

  • XIII. Leó p. Sapientiae Christianae kezdetű körlevele. Fordítás, Esztergom (1890)
  • Fragmentum apologeticum de criterio interno positivo divinae originis christianae religionis, Esztergom (1891)
  • Hora eucharistica, Bécs (1892)
  • Szent beszéd, amelyet 1894. VIII. 20-án mondott, Esztergom (1894)
  • Magyarország műemlékei (1908)
  • Gazdasági nőnevelés és megélhetés, Kassa (1910)
  • A kereszt császárja, Budapest (1913)
  • A vak grófné. Özv. gr. Zichy Jenőné emlékezete, Kassa (1915)
  • A modern filozófia és a kereszténység, Budapest (1917)
  • A munka, Kassa, 1919
  • Népjóléti kérdések, Kassa (1919)
  • Társadalmi problémák, Kassa (1919)
  • Spoločenské otázky (Társadalmi kérdések), Rózsahegy (1920)
  • Beszédei és beszédvázlatai, Kassa (1928)
  • Mindemellett rengeteg cikket írt a Közel-Keletről a héber-arab világról, ahogyan vallásukról és az ottani régészeti munkákról is.

Megjegyzések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Előde:
Bubics Zsigmond
Kassai katolikus püspök
1906–1925
A kassai főegyházmegye címere
Utóda:
Csárszky József