Pázmáneum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Pázmáneum épülete Bécsben 1900 körül, az alapító és a kápolna rokokó főoltára[1] képeslapon 1930 körül

A Pázmáneum (Collegium Pazmanianum) a Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek által 1623-ban Bécsben alapított papnevelő intézet neve. Az intézet a külföldi magyar papság részére az elitképzés színhelye volt, amelyet az alapító Pázmány Péter jelölt meg alapító levelében. Az első alapító okmányt 1619. január 1-jén állította ki Pázmány Péter. Az esztergomi káptalannak adta az 1618-ban vásárolt házat Bécsben. A növendékek nem csak magyarok lehettek, hanem szlávok, németek és horvátok is. 1623. szeptember 20-án született meg egy újabb alapítólevél, ebben Pázmány bíboros a bécsi jezsuitákra bízta a szemináriumot.

Fekvése[szerkesztés]

Bécsben, a 9. kerületi Boltzmanngassén álló palota, az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége mellett.

Alapítása[szerkesztés]

Nem sokkal azután, hogy Pázmány Péter 1619-ben Nagyszombatban az ifjúság számára nevelőintézetet és papnevelőt alapított, Bécsben is létrehozott egy ilyen intézményt, közel 200 000 forintnyi költséggel. II. József 1784-ben az épületet süketnémák intézetévé alakíttatta és a papnövendékeket átköltöztette a pozsonyi várba. Az épületet I. Ferenc király 1803-ban visszaadta eredeti rendeltetésének.

Épülete[szerkesztés]

Az ősi kollégiumi épület eladásának gondolata már 1882-ben felmerült. A Postgasse 11. szám alatti kollégium főépületét 1900-ban eladták. A Waissenhausgassén lévő telken Czigler Győző budapesti építész terve alapján 1899 nyarán kezdődött el az új, négyemeletes klasszicista stílusú egyetemi épület építkezése és 1900. október 1-jén nyílhatott meg az új kollégium. Bécs város magisztrátusa 1913-ban új utcanevet adott, így a Waissenhausgasse helyett Boltzmanngasséra változott a házszám érintetlenül hagyása mellett. A kápolna restaurálását 1979-ben kezdték el. A falfestményeket kenyérrel tisztították meg, és ahol szükséges volt, kifestették.

Mindszenty József menedéke[szerkesztés]

Mindszenty József bíboros 1974-ben

Miután 1971-ben Mindszenty József elhagyta az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének épületét, Bécsbe ment, ahol október 23-ától a Pázmáneumban lelt menedékre. A kápolna az épület III. emeltén helyezkedik el. Az intézmény kápolnájában Mindszenty József bíboros gyermekeket is keresztelt és egy alkalommal 1973-ban esküvőt is tartott. A bíboros 1975. május 6-án hunyt el, habár Bécsben szándékozott sírjának a helyét megjelölni, az utolsó napon mégis Mariazellt választotta. A rendszerváltáskor rehabilitálták Magyarországon. Végakaratában így rendelkezett: „Amikor Mária és Szent István országa felett lenyugszik a moszkvai hitetlenség csillaga, holttestemet vigyék az esztergomi bazilika kriptájába”. 1991. május 4-én végakarata szerint, az esztergomi bazilika altemplomában temették el.

Ismert diákjai[szerkesztés]

A Pázmáneum épülete

Ismert tanárai[szerkesztés]

  • Bossányi András (1673-1730) bölcsész, jezsuita tanár.
  • Dobner István (1694-1746) filozófiai és jogi doktor, jezsuita pap, gyorsíró.
  • Durguth József (1790-1872) bölcseleti és teológiai doktor, esztergomi kanonok.
  • Gianone Egon (1910-1999) római katolikus pap, a Pázmáneum rektora.
  • Jaszlinszky András (1715-1783) Jézus-társasági áldozópap, rozsnyói kanonok.
  • Koller József (1703-1766) jezsuita szerzetes, apostoli gyóntat
  • Kondé Miklós (1730-1802) nagyváradi római katolikus püspök.
  • Lollok József (1824-1890 után) esztergomi prépost-kanonok, majd lazarista szerzetes.
  • Lollok Lénárd (1848-1923) protonotárius kanonok, pápai prelátus, barsi főesperes, tipissai prépost.
  • Németi Ferenc (1693-1748) bölcseleti doktor, Jézus-társasági áldozópap és tanár.
  • Palsovics Antal pozsonyi kanonok.
  • Salbeck Ferenc (1703-1770) Jézus-társasági áldozópap, tanár.
  • Szegedi János (1699-1770) bölcseleti és teológiai doktor, jezsuita áldozópap és tanár, egyetemi jogtanár.
  • Szentiványi Márton (1633-1705) jezsuita hittudós, polihisztor, egyetemi tanár, író.
  • Széchényi Miklós (1868-1923) kánonjogi doktor, győri és nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos.
  • Szörény Sándor (1664-1719) bölcseleti és teológiai doktor, jezsuita pap és tanár.
  • Tattay István (1622-1676) Jézus-társasági áldozópap és tanár.
  • Tolvay Imre (1694-1775) bölcseleti doktor, Jézus-társasági áldozópap és tanár.
  • Váncsay János (1743 körül – 1806) bölcseleti magister, püspök, esztergomi prépost-kanonok.

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pázmáneum témájú médiaállományokat.