Pázmáneum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pázmáneum

Wien 09 Collegium Pazmanianum a.jpg
Alapítva 1623
Alapító Pázmány Péter
Hely Ausztria, Bécs
Típus egyetem
Cím Boltzmanngasse 14
Elhelyezkedése
Pázmáneum (Ausztria)
Pázmáneum
Pázmáneum
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 13′ 21″, k. h. 16° 21′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 21″, k. h. 16° 21′ 24″
A Wikimédia Commons tartalmaz Pázmáneum témájú médiaállományokat.

A Pázmáneum (Collegium Pazmanianum) a Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek által 1623-ban Bécsben alapított papnevelő intézet neve. Az intézet a külföldi magyar papság részére az elitképzés színhelye volt, amelyet az alapító Pázmány Péter jelölt meg alapító levelében. Az első alapító okmányt 1619. január 1-jén állította ki Pázmány Péter. Az esztergomi káptalannak adta az 1618-ban vásárolt házat Bécsben. A növendékek nem csak magyarok lehettek, hanem szlávok, németek és horvátok is. 1623. szeptember 20-án született meg egy újabb alapítólevél, ebben Pázmány bíboros a bécsi jezsuitákra bízta a szemináriumot.

Fekvése[szerkesztés]

Bécsben, a 9. kerületi Boltzmanngassén álló palota, az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége mellett.

Alapítása[szerkesztés]

A Pázmáneum épülete Bécsben 1900 körül, az alapító és a kápolna rokokó főoltára[1] képeslapon 1930 körül

Nem sokkal azután, hogy Pázmány Péter 1619-ben Nagyszombatban az ifjúság számára nevelőintézetet és papnevelőt alapított, Bécsben is létrehozott egy ilyen intézményt, közel 200 000 forintnyi költséggel. II. József 1784-ben az épületet süketnémák intézetévé alakíttatta és a papnövendékeket átköltöztette a pozsonyi várba. Az épületet I. Ferenc király 1803-ban visszaadta eredeti rendeltetésének.

Épülete[szerkesztés]

Az ősi kollégiumi épület eladásának gondolata már 1882-ben felmerült. A Postgasse 11. szám alatti kollégium főépületét 1900-ban eladták. A Waissenhausgassén lévő telken Czigler Győző budapesti építész terve alapján 1899 nyarán kezdődött el az új, négyemeletes klasszicista stílusú egyetemi épület építkezése és 1900. október 1-jén nyílhatott meg az új kollégium. Bécs város magisztrátusa 1913-ban új utcanevet adott, így a Waissenhausgasse helyett Boltzmanngasséra változott a házszám érintetlenül hagyása mellett. A kápolna restaurálását 1979-ben kezdték el. A falfestményeket kenyérrel tisztították meg, és ahol szükséges volt, kifestették.

Mindszenty József menedéke[szerkesztés]

Mindszenty József bíboros 1974-ben

Miután 1971-ben Mindszenty József elhagyta az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének épületét, Bécsbe ment, ahol október 23-ától a Pázmáneumban lelt menedékre. A kápolna az épület III. emeltén helyezkedik el. Az intézmény kápolnájában Mindszenty József bíboros gyermekeket is keresztelt és egy alkalommal 1973-ban esküvőt is tartott. A bíboros 1975. május 6-án hunyt el, habár Bécsben szándékozott sírjának a helyét megjelölni, az utolsó napon mégis Mariazellt választotta. A rendszerváltáskor rehabilitálták Magyarországon. Végakaratában így rendelkezett: „Amikor Mária és Szent István országa felett lenyugszik a moszkvai hitetlenség csillaga, holttestemet vigyék az esztergomi bazilika kriptájába”. 1991. május 4-én végakarata szerint, az esztergomi bazilika altemplomában temették el.

Ismert tanárai[szerkesztés]

  • Berchtholdt Ferenc (1730-1793) besztercebányai püspök.
  • Bossányi András (1673-1730) bölcsész, jezsuita tanár.
  • Dankó József Károly (1829-1895) címzetes püspök, egyháztörténész.
  • Dobner István (1694-1746) filozófiai és jogi doktor, jezsuita pap, gyorsíró.
  • Durguth József (1790-1872) bölcseleti és teológiai doktor, esztergomi kanonok.
  • Gianone Egon (1910-1999) római katolikus pap, a Pázmáneum rektora.
  • Jaszlinszky András (1715-1783) Jézus-társasági áldozópap, rozsnyói kanonok.
  • Koller József (1703-1766) jezsuita szerzetes, apostoli gyóntat
  • Kondé Miklós (1730-1802) nagyváradi római katolikus püspök.
  • Lollok József (1824-1890 után) esztergomi prépost-kanonok, majd lazarista szerzetes.
  • Lollok Lénárd (1848-1923) protonotárius kanonok, pápai prelátus, barsi főesperes, tipissai prépost.
  • Mészáros Imre esztergomi kanonok, egyháztörténész.
  • Németi Ferenc (1693-1748) bölcseleti doktor, Jézus-társasági áldozópap és tanár.
  • Palsovics Antal pozsonyi kanonok.
  • Salbeck Ferenc (1703-1770) Jézus-társasági áldozópap, tanár.
  • Szegedi János (1699-1770) bölcseleti és teológiai doktor, jezsuita áldozópap és tanár, egyetemi jogtanár.
  • Szentiványi Márton (1633-1705) jezsuita hittudós, polihisztor, egyetemi tanár, író.
  • Széchényi Miklós (1868-1923) kánonjogi doktor, győri és nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos.
  • Szörény Sándor (1664-1719) bölcseleti és teológiai doktor, jezsuita pap és tanár.
  • Tattay István (1622-1676) Jézus-társasági áldozópap és tanár.
  • Tolvay Imre (1694-1775) bölcseleti doktor, Jézus-társasági áldozópap és tanár.
  • Váncsay János (1743 körül – 1806) bölcseleti magister, püspök, esztergomi prépost-kanonok.

Ismert diákjai[szerkesztés]

  • Almásy József (1898–1944) római katolikus pap.
  • Andrássy István (1802–1890) kanonok.
  • Ádám György (1912–1978) katolikus pap, a nyugaton élő papok főlelkésze, a Burg Kastl-i magyar gimnázium alapítója volt, később pápai prelátus.
  • Jozef Ignác Bajza (1755–1836) kanonok, szlovák író.
  • Bangha Béla (1880–1940) jezsuita szerzetes, teológus, író, Magyarország „sajtóapostola”.
  • Báthy László (1861–1933) kanonok.
  • Beke Antal (1838-1913) római-katolikus pap, Fogarasy Mihály erdélyi püspök titkára, az erdélyi püspöki szentszék jegyzője és ülnöke.
  • Bende Imre (1824–1911) katolikus pap, besztercebányai, majd nyitrai püspök.
  • Berényi Zsigmond (1694–1748) pécsi püspök, Baranya-megyei főispán.
  • Bocsárdi Imre (17. század) diák (egyetlen megjelent munkája: Divinus Prometheus seu Spiritus sanctus. Viennae, 1672.)[2]
  • Boga Alajos (1886–1954) tanár, kanonok.
  • Bogisich Mihály (1839–1919) magyar zenetörténész, főpap, az MTA levelező tagja és a Szent István Akadémia tagja.
  • Boltizár József (1821–1905) magyar római katolikus pap, esztergomi segédpüspök.
  • Bonnaz Sándor (1812–1889) csanádi püspök.
  • Böhm Károly (1853–1932) amerikai magyar katolikus pap, plébános, misszionárius, az "amerikai magyar katolikusok apostola".
  • Bubics Zsigmond (1821–1907) kassai püspök, művészettörténész, történész. Az MTA tagja.
  • Cziriel Antal (1813–1873) teológus, gimnáziumi igazgató.
  • Csáky Imre (1672–1732) bíboros, kalocsai érsek, költő.
  • Császka György (1826–1904) szepesi püspök, kalocsai érsek.
  • Cselka Nándor (1834–1897) pozsonyi, majd esztergomi kanonok, fölszentelt püspök.
  • Csepregi Imre János (1876–1954) pápai kamarás és prelátus, eleki és makói plébános, szentszéki bíró.
  • Daneczi György (1655–1685) jezsuita szerzetes.
  • Daniss Zsigmond (1817–1863) pap, költő.
  • Degen Jenő (1832–1877) plébános, egyházi író.
  • Dolny István László (1637–1707) püspök.
  • Dornis Gáspár György (1818–1873) ciszterci szerzetes, pap és gimnáziumi tanár.
  • Dulánszky Nándor (1829–1896) székesfehérvári, majd pécsi püspök.
  • Esterházy Imre Gábor (1689–1763) megyés püspök.
  • Fellegi Viktor (1840-1904) magyar királyi közigazgatási ítélőbíró, pénzügyminisztériumi osztálytanácsos.
  • Fischer-Colbrie Ágoston (1863–1925) kassai püspök.
  • Gianone Egon (1910–1999) római katolikus pap, a Pázmáneum rektora.
  • Grősz József (1887–1961) pap, szombathelyi püspök, kalocsai érsek.
  • Gubasóczy János (?-1686) főpap.
  • Hamar Ernő (1828-1849) teológushallgató, 48-as főhadnagy.
  • Hamvas Endre (1890–1970) csanádi püspök, kalocsai érsek.
  • Hanuy Ferenc (1867–1953) egyetemi tanár, kanonok.
  • Haskó Jakab (1622–1695) nyitrai püspök.
  • Haugg Leó (1846–1910) plébános.
  • Haulik György (1786–1869) teológus, bíbornok és zágrábi érsek, báni helytartó.
  • Hász István (1884-1973) tábori püspök.
  • Héderváry János (1620–1662) püspök.
  • Hirschler József (1874–1936) katolikus plébános, kanonok, pápai prelátus, művészeti író.
  • Ihász Gábor (1805–1880) magyar ciszterci szerzetes, pap, főgimnáziumi tanár, nyelvész.
  • Ipolyi Arnold (1823–1886) besztercebányai, majd nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, az MTA igazgató tagja, a Kisfaludy Társaság tagja.
  • Jantausch Pál (1870–1947) püspök, nagyszombati apostoli kormányzó.
  • Jehlicska Ferenc (1879–1939) teológiai tanár és szakíró.
  • Jurkovich Emil (1857-1936) tankerületi főigazgató.
  • Kereszty Géza Viktor (1855–1926) tanár, pozsonyi kanonok.
  • Kis János (1821–1894) teológiai tanár, plébános.
  • Samuel Micu Klein (1745–1806) román történész, nyelvész, teológus, filozófus.
  • Kmoskó Mihály (1876–1931) orientalista, klasszika-filológus, vallástörténész, az MTA levelező (1922) tagja.
  • Koron Imre (1762–1800) párkányi plébános.
  • Kovács Ferenc (1837–1899) apát-plébános, pápai prelátus, hittanár, néprajzi író, címzetes apát.
  • Kovács Zsigmond (1820–1887) veszprémi és pécsi püspök, a magyar királyné kancellárja.
  • Kölkedy Mihály (17. század – 18. század) pap, főesperes, egyházi író.
  • König Mór (1822-1886) teológiai doktor és apátkanonok.
  • Kunszt József (1790–1866) kalocsai érsek.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]