Pázmáneum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
A Pázmáneum épülete Bécsben 1900 körül, az alapító és a kápolna rokokó főoltára[1] képeslapon 1930 körül

A Pázmáneum (Collegium Pazmanianum) a Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek által 1623-ban Bécsben alapított papnevelő intézet neve. Az intézet a külföldi magyar papság részére az elitképzés színhelye volt, amelyet az alapító Pázmány Péter jelölt meg alapító levelében. Az első alapító okmányt 1619. január 1-jén állította ki Pázmány Péter. Az esztergomi káptalannak adta az 1618-ban vásárolt házat Bécsben. A növendékek nem csak magyarok lehettek, hanem szlávok, németek és horvátok is. 1623. szeptember 20-án született meg egy újabb alapítólevél, ebben Pázmány bíboros a bécsi jezsuitákra bízta a szemináriumot.

Fekvése[szerkesztés]

Bécsben, a 9. kerületi Boltzmanngassén álló palota, az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége mellett.

Alapítása[szerkesztés]

Nem sokkal azután, hogy Pázmány Péter 1619-ben Nagyszombatban az ifjúság számára nevelőintézetet és papnevelőt alapított, Bécsben is létrehozott egy ilyen intézményt, közel 200 000 forintnyi költséggel. II. József 1784-ben az épületet süketnémák intézetévé alakíttatta és a papnövendékeket átköltöztette a pozsonyi várba. Az épületet I. Ferenc király 1803-ban visszaadta eredeti rendeltetésének.

Épülete[szerkesztés]

Az ősi kollégiumi épület eladásának gondolata már 1882-ben felmerült. A Postgasse 11. szám alatti kollégium főépületét 1900-ban eladták. A Waissenhausgassén lévő telken Czigler Győző budapesti építész terve alapján 1899 nyarán kezdődött el az új, négyemeletes klasszicista stílusú egyetemi épület építkezése és 1900. október 1-jén nyílhatott meg az új kollégium. Bécs város magisztrátusa 1913-ban új utcanevet adott, így a Waissenhausgasse helyett Boltzmanngasséra változott a házszám érintetlenül hagyása mellett. A kápolna restaurálását 1979-ben kezdték el. A falfestményeket kenyérrel tisztították meg, és ahol szükséges volt, kifestették.

Mindszenty József menedéke[szerkesztés]

Mindszenty József bíboros 1974-ben

Miután 1971-ben Mindszenty József elhagyta az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének épületét, Bécsbe ment, ahol október 23-ától a Pázmáneumban lelt menedékre. A kápolna az épület III. emeltén helyezkedik el. Az intézmény kápolnájában Mindszenty József bíboros gyermekeket is keresztelt és egy alkalommal 1973-ban esküvőt is tartott. A bíboros 1975. május 6-án hunyt el, habár Bécsben szándékozott sírjának a helyét megjelölni, az utolsó napon mégis Mariazellt választotta. A rendszerváltáskor rehabilitálták Magyarországon. Végakaratában így rendelkezett: „Amikor Mária és Szent István országa felett lenyugszik a moszkvai hitetlenség csillaga, holttestemet vigyék az esztergomi bazilika kriptájába”. 1991. május 4-én végakarata szerint, az esztergomi bazilika altemplomában temették el.

Ismert diákjai[szerkesztés]

A Pázmáneum épülete
  • Andrássy István (1802–1890) kanonok.
  • Jozef Ignác Bajza (1755–1836) kanonok, szlovák író.
  • Bangha Béla (1880–1940) jezsuita szerzetes, teológus, író, Magyarország „sajtóapostola”.
  • Bocsárdi Imre (17. század) diák (egyetlen megjelent munkája: Divinus Prometheus seu Spiritus sanctus. Viennae, 1672.)[2]
  • Boga Alajos (1886–1954) tanár, kanonok.
  • Bogisich Mihály (1839–1919) magyar zenetörténész, főpap, az MTA levelező tagja és a Szent István Akadémia tagja.
  • Bonnaz Sándor (1812–1889) csanádi püspök.
  • Böhm Károly (1853–1932) amerikai magyar katolikus pap, plébános, misszionárius, az "amerikai magyar katolikusok apostola".
  • Bubics Zsigmond (1821–1907) kassai püspök, művészettörténész, történész. Az MTA tagja.
  • Cziriel Antal (1813–1873) teológus, gimnáziumi igazgató.
  • Csáky Imre (1672–1732) bíboros, kalocsai érsek, költő.
  • Császka György (1826–1904) szepesi püspök, kalocsai érsek.
  • Cselka Nándor (1834–1897) pozsonyi, majd esztergomi kanonok, fölszentelt püspök.
  • Csepregi Imre János (1876–1954) pápai kamarás és prelátus, eleki és makói plébános, szentszéki bíró.
  • Daneczi György (1655–1685) jezsuita szerzetes.
  • Daniss Zsigmond (1817–1863) pap, költő.
  • Degen Jenő (1832–1877) plébános, egyházi író.
  • Dolny István László (1637–1707) püspök.
  • Dornis Gáspár György (1818–1873) ciszterci szerzetes, pap és gimnáziumi tanár.
  • Dulánszky Nándor (1829–1896) székesfehérvári, majd pécsi püspök.
  • Esterházy Imre Gábor (1689–1763) megyés püspök.
  • Fischer-Colbrie Ágoston (1863–1925) kassai püspök.
  • Gianone Egon (1910–1999) római katolikus pap, a Pázmáneum rektora.
  • Grősz József (1887–1961) pap, szombathelyi püspök, kalocsai érsek.
  • Gubasóczy János (?-1686) főpap.
  • Hamvas Endre (1890–1970) csanádi püspök, kalocsai érsek.
  • Haskó Jakab (1622–1695) nyitrai püspök.
  • Haugg Leó (1846–1910) plébános.
  • Haulik György (1786–1869) teológus, bíbornok és zágrábi érsek, báni helytartó.
  • Héderváry János (1620–1662) püspök.
  • Hirschler József (1874–1936) katolikus plébános, kanonok, pápai prelátus, művészeti író.
  • Ihász Gábor (1805–1880) magyar ciszterci szerzetes, pap, főgimnáziumi tanár, nyelvész.
  • Ipolyi Arnold (1823–1886) besztercebányai, majd nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, az MTA igazgató tagja, a Kisfaludy Társaság tagja.
  • Jantausch Pál (1870–1947) püspök, nagyszombati apostoli kormányzó.
  • Kereszty Géza Viktor (1855–1926) tanár, pozsonyi kanonok.
  • Kis János (1821–1894) teológiai tanár, plébános.
  • Samuel Micu Klein (1745–1806) román történész, nyelvész, teológus, filozófus.
  • Kmoskó Mihály (1876–1931) orientalista, klasszika-filológus, vallástörténész, az MTA levelező (1922) tagja.
  • Koron Imre (1762–1800) párkányi plébános.
  • Kovács Ferenc (1837–1899) apát-plébános, pápai prelátus, hittanár, néprajzi író, címzetes apát.
  • Kovács Zsigmond (1820–1887) veszprémi és pécsi püspök, a magyar királyné kancellárja.
  • Kölkedy Mihály (17. század – 18. század) pap, főesperes, egyházi író.
  • Kunszt József (1790–1866) kalocsai érsek.
  • Laubhaimer Ferenc (1833–1888) teológiai doktor, pécsi apát-kanonok.
  • Lönhart Ferenc (1819–1897) erdélyi katolikus püspök.
  • Madarász István (1884–1948) kassai püspök.
  • Magyar Imre (1791–1871) mezőgazdász, tanár, földbirtokos, városi képviselő.
  • Magyary Pál (1857–1937) magyar történész, műfordító, egyházi író.
  • Máriássy Gábor (1807–1871) főpap.
  • Mártonffy György (1663–1721) erdélyi katolikus püspök.
  • Meszlényi Gyula (1832–1905) szatmári püspök.
  • Mészáros Ferenc (1794–1864) líceumi tanár.
  • Mihalovics Ede (1866–1917) teológiai tanár.
  • Mitterpacher Lajos (1734–1814) egyetemi tanár, az agrártudományok hazai úttörője.
  • Nagy Pál (1750–1819) apát és prépost-kanonok.
  • Nemecskay István (1792–1884) kanonok, prépost.
  • Nyirő József (1889–1953) erdélyi magyar író, kilépett katolikus pap, politikus, újságíró.
  • Orosz Alajos (1859–1911) teológiai doktor, főgimnáziumi tanár.
  • Párvy Sándor (1848–1919) megyés püspök, a Szepesmegyei Történelmi Társulat elnöke.
  • Porubszky Géza Viktor (1887–1971) plébános, országgyűlési képviselő.
  • Rabcsek András (1712–1792) teológiai doktor, szepesi kanonok.
  • Rajczy János (? – 1825) esperes, Bars vármegye táblabírája.
  • Rózsafy Mátyás (1828–1893) magyar újságíró, az 1848-49-es magyar szabadságharc és az amerikai polgárháború katonája.
  • Sbüll Ferenc (1825–1864) magyarországi szlovén katolikus pap és költő.
  • Schirgl Endre (1811–1872) prépost-kanonok.
  • Schopper György (1819–1895) rozsnyói püspök.
  • Schönherr Gyula (1864–1908) történész, levéltáros, az MTA tagja.
  • Schwarz-Eggenhofer Artúr (1890–1969) "ad nutum Sanctae Sedis" apostoli adminisztrátor (kormányzó).
  • Somogy Lipót Márton (1748–1822) szombathelyi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, egyházi író.
  • Spátay Gábor (1660 körül - 1722) kanonok, püspök.
  • Sujánszky Antal választott püspök, esztergomi kanonok, író, költő, szerkesztő, a katolikus vallásos költészet művelője.
  • Szegedi Ferenc Lénárd (1614–1675) teológus, katolikus püspök.
  • Széchényi György (1603/1605/1606–1695) csanádi, pécsi, veszprémi, majd győri püspök, kalocsai, később esztergomi érsek, prímás, egyházi író.
  • Sztankovits János (1781–1848) győri püspök, udvari tanácsos, a vecsei praedialis szék főispánja.
  • Jozef Tiso (1887–1947) szlovák pap és politikus, az első Szlovák Köztársaság elnöke.
  • Tóth János (1856–1907) tanár, a kis szeminárium kormányzója, címzetes kanonok.
  • Vilt József Ignác (1738–1813) győri püspök.
  • Wolkenberg Alajos (1871–1937) hittudós, egyetemi tanár, legitimista politikus.

Ismert tanárai[szerkesztés]

  • Bossányi András (1673-1730) bölcsész, jezsuita tanár.
  • Dobner István (1694-1746) filozófiai és jogi doktor, jezsuita pap, gyorsíró.
  • Durguth József (1790-1872) bölcseleti és teológiai doktor, esztergomi kanonok.
  • Gianone Egon (1910-1999) római katolikus pap, a Pázmáneum rektora.
  • Jaszlinszky András (1715-1783) Jézus-társasági áldozópap, rozsnyói kanonok.
  • Koller József (1703-1766) jezsuita szerzetes, apostoli gyóntat
  • Kondé Miklós (1730-1802) nagyváradi római katolikus püspök.
  • Lollok József (1824-1890 után) esztergomi prépost-kanonok, majd lazarista szerzetes.
  • Lollok Lénárd (1848-1923) protonotárius kanonok, pápai prelátus, barsi főesperes, tipissai prépost.
  • Németi Ferenc (1693-1748) bölcseleti doktor, Jézus-társasági áldozópap és tanár.
  • Palsovics Antal pozsonyi kanonok.
  • Salbeck Ferenc (1703-1770) Jézus-társasági áldozópap, tanár.
  • Szegedi János (1699-1770) bölcseleti és teológiai doktor, jezsuita áldozópap és tanár, egyetemi jogtanár.
  • Szentiványi Márton (1633-1705) jezsuita hittudós, polihisztor, egyetemi tanár, író.
  • Széchényi Miklós (1868-1923) kánonjogi doktor, győri és nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos.
  • Szörény Sándor (1664-1719) bölcseleti és teológiai doktor, jezsuita pap és tanár.
  • Tattay István (1622-1676) Jézus-társasági áldozópap és tanár.
  • Tolvay Imre (1694-1775) bölcseleti doktor, Jézus-társasági áldozópap és tanár.
  • Váncsay János (1743 körül – 1806) bölcseleti magister, püspök, esztergomi prépost-kanonok.

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pázmáneum témájú médiaállományokat.