Várady Lipót Árpád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Várady Lipót Árpád
Várady Lipót Árpád-001.jpg
Született 1865. június 18.
Temesvár
Elhunyt 1923. február 18. (57 évesen)
Kalocsa
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Tisztség püspök
Iskolái Temesvári Piarista Gimnázium
kalocsai érsek
Vallása római katolikus egyház
Pappá szentelés 1888. július 26.
Püspökké szentelés 1911. június 18.
Szentelők

Hivatal győri püspök
Hivatali idő 19111914
Elődje Széchényi Miklós
Utódja Fetser Antal

Hivatal kalocsai érsek
Hivatali idő 19141923
Elődje Csernoch János
Utódja Zichy Gyula
Társszentelt püspökök
Mikes János1912. január 7.
Horváth Győző1912. április 14.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Várady Lipót Árpád témájú médiaállományokat.

Várady Lipót Árpád (Temesvár, 1865. június 18.Kalocsa, 1923. február 18.)[1] katolikus pap, győri püspök, kalocsai érsek, teológiai doktor, egyházi író.

Pályafutása[szerkesztés]

Várady Lajos és Hassler Leopoldina gyermeke. A középiskola első 6 osztályát a szentesi gimnáziumban végezte el, majd a temesvári gimnáziumban fejezte be. Teológiai tanulmányait Budapesten és 1886-tól a bécsi Augustineumban végezte. 1888. augusztus 16-án szentelték pappá.

Tanulmányi felügyelő és teológiai tanár volt a temesvári papnevelőben, 1889-től zsinati vizsgáló és a hittanárokat képesítő bizottság tagja. 1890. július 19-én teológiai doktor, szeptember 15-én püspöki szertartó és szentszéki jegyző, 1891. július 1-jén püspöki titkár és a Szent István Társulat tudományos osztályának tagja, 1895-től pápai kamarás, 1897. január 7-én vallás- és közoktatásügyi miniszteri osztálytanácsos lett. 1899. október 2-án megkapta a csanádi székeskáptalanban levő Bonnaz-féle idősebb kanonokságot. 1902-ben szebenikói választott püspök, apátkanonok és miniszteri tanácsos lett. Megkapta a Ferenc József-rend csillagos középkeresztjét. Hivatalos tevékenysége mellett szeretettel foglalkozott a külföldre szakadt magyarság nemzeti és egyházi gondozásával, a kivándorlással. Bejárta Bukovinát, a hazai és külföldi kikötőket, előmozdította a kikötői lelkészség szervezését Fiuméban és Hamburgban. A szószéken úgy a fővárosban, mint a vidéken szívesen szerepelt. Közreműködött a budai Oszlop utcai kollégium és gimnázium létesítésében, a katholikus háziasszonyok országos szövetségében.

Püspöki pályafutása[szerkesztés]

1911. március 9-én kinevezték győri püspöknek. Június 18-án szentelte püspökké Széchényi Miklós nagyváradi püspök, Fischer-Colbrie Ágoston kassai püspök és Kutrovátz Ernő győri segédpüspök segédletével.

1914-től haláláig kalocsai érsek. 1916-ban kalocsai érsekként ő koronázta Magyarország utolsó királynéját, Zita királynét.

Munkái[szerkesztés]

Sok cikket írt a havi Közlönybe, a Munkálatokban (Budapest, 1887. A szegényápolás története Magyarországon), a Bölcseleti Folyóiratban (1888. A kamatszedés erkölcsi jogosultsága), az Emlékkönyvben (1894. XIII. Leo pápa és a szociális kérdés), a Magyar Államban (1908. 85. sz. A kereszt az életben).

  1. A kongrua ügyről. Budapest, (1887).
  2. Lelki gyógytár azok számára, kik örökké akarnak élni. Írta Müller Ernő Mária, ford. U. ott, 1889. (Kis Könyvtár 10-12. és u. ott, 1894. 2. kiadás. Lelki patika cz. U. ott, 1902).
  3. Egyházi beszéd Szent Gellért vértanú első csanádi püspök tiszteletére 1900. szept. 25. Velenczében. U. ott, 1900.
  4. Egyházi beszéd a Magyarország ezredéves fennállásának emlékére újonnan épült Temesvár-gyárvárosi római katolikus plébániatemplom felszentelése alkalmával 1901. okt. 13. U. ott, 1901.
  5. Igazság-, vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet a végrendelet nélkül elhalt alsóbb rendű katholikus papok hagyatéka tárgyában. A vonatkozó törvényszakaszokkal és rendeletekkel bővítve. U. ott, 1904. (melyet Lányi Bertalannal, a kodifikaczionális osztály akkori vezetőjével dolgozott ki).
  6. Széljegyzetek Timon Ákos Magyar alkotmány- és jogtörténetéhez. U. ott, 1904. (Különny. a Hittud. Folyóiratból).
  7. A népmissók jelentőségéről és terjesztésük módjáról. Temesvár, 1905.
  8. Bevezető a nők lelkigyakorlatához. Bpest, 1906-9.
  9. Egyházi beszéd az abbáziai apátsági templomban 1907. márcz. 31. U. ott, 1907.
  10. A párbérkérdésről. U. ott, 1908. (Különny. a Kath. Szemléből).

Megemlítendő még: A hiteles helyi levéltárak felügyeletét szabályozó rendelet, melyet a vallás- és közoktatásügyi miniszteriumban dolgozott ki.

Emléke[szerkesztés]

1932 óta utca viseli nevét Szentesen (a szentesi gimnáziumnak volt tanulója). Éder Gyula 1935-ben megfestette portréját, mely a Szent Anna Plébánia épületében látható.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


Előde:
Széchényi Miklós
Győri püspök
1911–1914
Utóda:
Fetser Antal
Előző uralkodó:
Csernoch János
Kalocsai érsek
1914–1923
Következő uralkodó:
Zichy Gyula