Mindszenty József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mindszenty József
Mindszenty József bíboros szabadon 1974-ben az Amszterdam-Schiphol repülőtéren
Mindszenty József bíboros szabadon 1974-ben az Amszterdam-Schiphol repülőtéren
Életrajzi adatok
Születési név Pehm József
Született 1892. március 29.[1]
Csehimindszent
Elhunyt 1975. május 6. (83 évesen)
Bécs
Sírhely Esztergomi bazilika
Munkássága
Vallás római katolikus
Tisztség

Hivatal zalaegerszegi plébános
Hivatali idő 1919 –1944
Elődje Legáth Kálmán
Utódja dr. Galambos Miklós

Hivatal veszprémi püspök
Hivatali idő 1944 –1945
Elődje Czapik Gyula
Utódja Bánáss László

Hivatal esztergomi érsek
Hivatali idő 19451973
Elődje Serédi Jusztinián
Utódja Lékai László
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mindszenty József témájú médiaállományokat.
Signature mindszenty jozsef.gif

Tiszteletre méltó Mindszenty József, eredeti nevén Pehm József (Csehimindszent, 1892. március 29.Bécs, 1975. május 6.) Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros.[2] Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek utóda. A magyar katolikus egyház egyik legnagyobb 20. századi alakja, üldözték a nyilasok és a kommunisták egyaránt. Életútja bebizonyította, hogy a Rákosi-korszak és a nyilas diktatúra[3] természetéből adódóan az egyház csak elvtelen, erkölcstelen és megalázó kompromisszumot tudott volna kötni, ennek pedig a bíboros sziklaszilárdan ellenállt.[4]

Minden egyénnek, minden nép minden egyes nemzedékének újra meg újra meg kell küzdenie a hitéért úgy, mint Jákobnak az Isten angyalával. Isten fiatal. Övé a jövő.
– Mindszenty József

Életpályája[szerkesztés]

Ifjúkora[szerkesztés]

A Pehm család egy Vas megyei nemesi család, amelyenek a nemességét III. Károly magyar király adományozta Pehm András helytartótanácsi titkárnak 1733. január 12.-én.[5] Később 1738. május 4.-én, Pehm József őse, Pehm András, a helytartótanács tanácsosa, birtokadományban részesült egy kúriára a Pozsony vármegyei Bazin nevű településen.[6][7] Pehm András és felesége, Éva Magdolna von Hess, gyermekei Pozsonyban születtek az 1730-as és 1740-es években.[8]

Pehm József szülei, Pehm János és nemes Kovács Borbála, szőlő- és földművelők voltak. Pehm János fiatal korában községbíró, majd közgyám, egyházközségi és később iskolaszéki elnök volt. József, az elsőszülött gyermek, miután Csehimindszenten elvégezte az elemi iskolát, 1903-tól a szombathelyi Premontrei Gimnáziumban[9] folytatta a tanulmányait. Leérettségizett és papnövendéknek jelentkezett a szombathelyi püspöki szemináriumba.[10]

Pappá szentelése[szerkesztés]

Kispapként a szombathelyi szemináriumban nevelkedett.[1] 1915. június 12-én gróf Mikes János megyés püspök szentelte pappá a szombathelyi székesegyházban.[11] 1917. január 26-ától lett a zalaegerszegi főgimnázium hittanára.[12]

Igen fontos szerepet játszott felnőtt életemben is a gimnázium másik hitoktatója, Pehm József […] Bevonult tanárainkat egyre inkább azokkal a használható pedagógusokkal kellett helyettesíteni, akik, fölmentve a katonai szolgálattól, a gimnázium rendelkezésére álltak. Így lett negyedik osztályos koromban hittanárunkból latintanárunk és osztályfőnökünk Pehm József. Inkább szigorú, mint jó tanár volt. Rendet tartott, de nem a szeretet, a tekintély, hanem a parancsuralom rendjét.
Keresztury Dezső irodalomtörténész visszaemlékezése

Első világháborút követő közéleti tevékenysége[szerkesztés]

A szombathelyi püspöki szeminárium épülete
Mindszenty József szülőháza Csehimindszenten
Nemes Pehm család címere, amelyből a 3 rózsa motívum szerepel a bíboros érseki címerében
A zalaegerszegi plébánia templom
Serédi Jusztinián bíboros, prímás, esztergomi érsek
A Trianoni békeszerződés magyar aláírói Benárd Ágost küldöttségvezető (középen, balra cilinderrel a kezében) és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár (jobbra fedetlen fővel)

Egész politikai pályáját, a politikával való foglalkozást is meghatározta számára Magyarország első világháborús veresége és a királyságot szétverő forradalmak élménye. A társadalmi rend bukásaként érte meg az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását, az uralkodó császári, illetve a királyi címéről való lemondatását, a köztársaság kikiáltását, az újabb, még elfogadhatatlanabb vörös forradalmat és a román megszállást.

A hitoktató Mindszenty aktiv politikai harcot folytatott a szociáldemokraták ellen, amiért 1919. március 19-én a Tanácsköztársaság idején Szombathelyre internálták püspökével együtt, és csak 1919. május 19-én szabadult ki.[13] 1919. október 1-jén[12] Zalaegerszegre, a Mária Magdolna templomba kapott plébánosi kinevezést, miután az előző plébános Legáth Kálmán (1852–1923)[14] nyugdíjba vonulásakor,[15] szülővárosába Körmendre távozott. 1924-ben pornói (ma Pornóapáti) címzetes apáttá nevezték ki. A rendkivül tevékeny Pehm apátplébános fontos szerepet játszott a helyi zalaegerszegi közéletben[16] és a hívek körében. Felépíttette a zalaegerszegi Jézus Szíve ferences templomot és egy kolostort. A templomot 1925 júniusában kezdtek építeni az utolsó magyar király, Boldog IV. Károly (1887–1922) emlékére,[17] ami egyedülállóvá teszi a világban.[18] Az ünnepélyes felszentelése 1927. szeptember 25-én történt meg (a szertartáson részt vett sok neves személység, köztük Zita királyné, IV. Károly özvegye is). 1950 nyarán a szerzetesrendektől megvonták a működési engedélyt, a rendházat államosították, így a zalaegerszegi ferencesek helyett az épületbe a megyei hadkiegészítő parancsnokság költözött.[19]

Törökbálintról Zalaegerszegre hívta a Notre Dame Női Kanonok- és Tanító rend nővéreit, hogy segítsék és tanítsák a helyi leányokat. Segítségül létrehozta a Notre Dame nővérek anyaházát és tanítónőképzőjét, valamint elemi és polgári iskoláját.[20] Másrészt modernizálta a plébánia-épületet és a szegények számára 34 főt befogadó szeretetotthont alapított. Támogatta, taníttatta a szegénysorsú, tehetséges gyermekeket, a Szociális Missziótársulat bevonásával végezte a szegénygondozást, a kórházmissziót, a fogház- és a vasúti missziót. Felépíttette a Szent József Szeretetotthont, mely szegények és elhagyott öregek számára nyújtott biztos menedéket. 1937-ben pápai prelátussá nevezték ki.[11][12]

Püspöki kinevezése[szerkesztés]

A világháború második felében voltunk, s mi már világosan láttuk, hogy itt veszteni fogunk. Az orosz már nyomta vissza a német arcvonalat. Ekkor történt, hogy Zalaegerszegen jártam, s a plébánián szálltam meg, ahol az esperes plébános Pehm József volt. Már előzőleg is ismertem, mert eljött Érdre meglátogatni egy egyhetes papi tanfolyamot (több mint 1400 pap vett részt ezeken a tanfolyamokon abban az évben), s ott maradt egy napig. Most itt ültem vele szemben a plébánián, s csendesen beszélgettünk. Akkor még nem gondoltam, hogy mily sok közöm lesz hozzá majd akkor, amikor idegenül hangzó neve helyett föl fogja venni a magyaros Mindszenty nevet. Ott és akkor ismertem meg József királyi főherceget, aki átutazóban meglátogatta a Habsburg-család egyik leghűségesebb hívét, a magyar legitimista mozgalom egyik leghűbb vezérét, a zalaegerszegi plébánost. Már akkor elgondolkoztam, hogyan lehet egy bármilyen formában való Habsburg-restaurációról komolyan tervezgetni, amikor az orosz tankok naponta 150-200 kilométerrel jöttek közelebb az országhoz, és egész Európa összeomlás előtt állott, és a bolsevizmus készült bevonulni az országba. Az erőviszonyoknak mily katasztrofális félreismerését és naivságot tételezett ez föl.
Nagy Töhötöm: Jezsuiták és szabadkőművesek[21]

1942 februárjában változtatta meg német eredetű családnevét – szülőfaluja, Csehimindszent után Mindszentyre. 1944. március 4-én XII. Piusz pápa veszprémi püspöknek nevezte ki. 1944. március 25-én az esztergomi bazilikában[22] Serédi Jusztinián bíboros, prímás, esztergomi érsek szentelte püspökké.[23] Hivatalát március 29-én, épp születésnapján foglalta el.

Püspöki jelmondatául a „Devictus vincit” (legyőzetve győz) mondatot választotta. Szigorú és következetes munkája során számos iskolát és plébániát alapított.

A nyilasok börtönében[szerkesztés]

Amikor a nyilas hatalomátvétel után 1944. november 4-én Szálasi Ferenc esküt tett a Szent Koronára az új nyilas hatóságok minden közalkalmazottól megkövetelték, hogy esküt tegyen a nyilas hatalomra. Ekkor készítette Mindszenty azt a tanulmányvázlatot, amelyben összefoglalta hitvallását, írásának címe: Juramentum non – nincs eskü. Alcíme: A forradalmat és az Egyházat egyszerre szolgálni nem lehet.[24] Amikor a front elérte a Dunántúlt, Apor Vilmos győri , Mindszenty József veszprémi, Shvoy Lajos székesfehérvári püspök és Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát a Dunántúl főpásztorainak memoranduma volt az tiltakozó levél, amelyet az ország elpusztítása és a zsidóüldözés ellen fogalmaztak meg.[25] Mindszenty püspök a harcok beszüntetését követelő, Dunántúl főpásztorainak memoranduma címet viselő iratot 1944. október 31-én személyesen adta át a a nyilas kormánynak.

A Sztójay kormány 1944. júniusában gettóba záratta a zsidókat. A könyörtelen intézkedésre az Egyház azzal válaszolt, hogy védelmébe vette az üldözötteket. A Püspöki Kar igen erélyesen tiltakozott az új hatalomnál és körlevélben is tudomására hozta az egész ország közvéleményének felfogását. (…) Közbenjárásunknak köszönheti a budapesti zsidóság, hogy nagy részben megmenekült a gázkamrától. A püspöki kar állásfoglalása után az egyházi intézmények minden rendelkezésükre álló eszközzel, a papok és apácák, pedig életük és szabadságuk veszélyeztetésével is védelmére siettek az üldözötteknek, és pedig mind a megkeresztelt, mind a meg nem keresztelt zsidóknak …

…Budapesten megpróbáltam összehívni a Felsőházat, hogy a rendkívül súlyos helyzetben megtárgyaljuk a lehetséges magatartást. De nem találtam egyetlen püspököt sem Budán. A világi tagok pedig dermedten, egyik napról a másikra tengették életüket a náci megszállás és a nyilaskeresztes terror tetőfoka idején. Apor püspök velem együtt úgy gondolta, hogy a fanatikus eszméiktől megszállott nyilas vezetőknél aligha fogunk eredményt elérni, mégis úgy találtuk, hogy a nemzet és híveink védelmében vállalnunk kell történelmi felelősségünket. Memorandumunkat a négy főpásztor aláírásával ellátva magam vittem személyesen Budára

[26][27] Két hét múlva papjaival együtt letartóztatták. A memorandum négy aláírója a nyilasok célkeresztjébe került. Mindszenty 1944. december 22-én került a sopronkőhidai fegyházba 26 pappal és kispappal együtt, és a háború utolsó karácsonyát is ott töltötte. Sopronkőhidán raboskodott, majd december 29-én boldog Apor Vilmos vértanú püspök közbenjárására átvitték a Isteni Megváltó Leányai apácarend soproni kolostorába és házi őrizet alatt tartották. Itt nyerte vissza szabadságát a szovjet csapatok 1945. április 1-jei bevonulásakor. 1945. április 20-án tért vissza püspöki székhelyére, Veszprémbe.[28]

Érseki kinevezése[szerkesztés]

1945. március 29-én súlyos cukorbetegségben elhunyt az esztergomi érsek, Serédi Jusztinián hercegprímás.

Érseki címere, melyben a pajzs ketté osztott mezejében bal oldalon Árpád-házi Szent Margit, jobb oldalon a Pehm család címeréből átvett 3 rózsa, főpásztori jelmondata: Pannonia Sacra (Szent Magyarország)[29]

A pápa kérésére Nagy Töhötöm jezsuita szerzetes (professus quattuor votorum solemnium), a Katolikus Népfőiskolai Mozgalom elnöke készítette el az esztergomi érseki szék betöltésére szóló javaslatot, aki első helyen Mindszenty József veszprémi püspököt nevezte meg.[30] 1945. szeptember 8-án XII. Piusz pápa esztergomi érsekké nevezte ki. Két nap gondolkodási idő után alávetette magát a pápai akaratnak, és 1945. október 7-én Esztergomban beiktatták új hivatalába.[31]

1946. február 21-én nevezték ki bíborossá. Amikor a pápa a fejére helyezte a bíborosok kalapját így szólt hozzá:„A 32 közül te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot![32] Az 1947-48-ra meghirdetett Boldogasszony-év ünnepségein néha százezres tömeg előtt mondott szentbeszédet.[33][34] Folytatta a politikai küzdelmet és elitélte a németek kitelepítését, a katolikus sajtó korlátozását, ezáltal egyre inkább az antikommunista magyar politika vezéralakjává vált. Síkra szállt a kereszténydemokráciáért, a keresztény erkölcsi törvényeken alapuló társadalomért, amit egyetlen lehetséges alternatívaként tudott elképzelni szemben a kommunista és a magyar baloldali pártok által hirdetett szocializmussal és népi demokráciával.[35]

A második világháborút követő közéleti tevékenysége[szerkesztés]

A második világháborúban vesztes Magyarország a szovjet érdekzónába került. Az 1947-es magyarországi országgyűlési választás alkalmával hatalomra jutott Magyar Kommunista Párt programjában fontos elem volt a tudatosan megszervezett egyházellenes és egyházromboló tevékenység, ezért a szovjet szocialista rendszerre való áttérés[36] során ideológiai támadásokat indítottak az egyházak ellen.[37][38] A világháborút követően, a közvetlenül Moszkvából érkezett kommunisták ("moszkoviták") a Rákosi-Gerő-Farkas triumvirátus vezetésével kíméletlen és sematikus szovjetizálást készítettek elő Magyarországon.

A világuralomra törő, kardcsörtető, atomháborúval fenyegető imperialista táborral szemben áll, a demokrácia tábora, a Szovjetunióval az élén; ez a tábor a demokratikus haladást, a békés fejlődést és a nemzetek önállóságát védi, szemben áll minden háborús uszítással és minden erejét népei fölvirágoztatására fordítja. A mi ellentétünk Mindszentyékkel szemben abból származik, hogy mi kiosztottunk 700.000 földnélküli között a grófok és a püspökök földjét, ők pedig el szeretnék kergetni az újgazdákat, béreseket, és zselléreket csinálnának belőlük, és a földet visszaadnák az Esterházy hercegeknek, no meg önmaguknak is. Bennünket minden tettünkben nemzetünk fölemelése, népünk alázatos szolgálata vezetett, ebben van erőnk és ez biztosítja számunkra a jövendő sikereinket is, és még egy titka van a mi eredményeinknek: az, hogy amit ígérünk, be is tartjuk
Rákosi Mátyás A Magyar Dolgozók Pártja egyesítő kongresszusa, 1948. június[39][40]

Ezeket a nyilvános támadásokat Mindszenty igyekezett következetesen visszaverni. Mindszenty bírálta az ország közállapotának fokozatos romlását és a politikai rendőrség féktelen terrorját, a kommunisták a politizálás vádját emelték ellene. A bíboros Pázmány Péter szavaival utasította vissza a vádat. „Senki sem tilthat el attól, hogy nézeteimet az ország közügyeiről szabadon elmondhassam. Kötelességem az ország jogai és szabadsága felett őrködni.” A főpap letartóztatását Rákosi egyre durvábbá váló fenyegetőzései vetítették előre „Hogyha Mindszentyvel az egyház nem csinál valamit a legközelebbi hetekben, akkor majd csinálunk mi, és ha egyszer kézbe vesszük a fiatalembert, akkor Róma kapálózhat, mert a magyar demokrácia stabilitásának jele, hogy mit csinál azzal az emberrel. És nekünk meg kell mutatni, hogy ez a rendszer stabil, nem lehet velünk tréfálni.

Mielőtt a magyar kormány képviselői leültek volna a református és evangélikus egyház képviselőivel tárgyalni, ezek az egyházak előzőleg egy nyilatkozatban leszögezték, hogy ők a köztársaság hívei és helyeslik a demokrácia intézkedéseit, a földosztást és az államosítást. A katolikus egyház vezetőinek többsége - elsősorban Mindszenty (Pfúj, le vele, fütty, hosszú tüntetés.) esztergomi prímás - hallani sem akar egy ilyen nyilatkozat kiadásáról. Ők ma is Habsburg-pártiak, királypártiak s ezért gyűlölik a köztársaságot és a demokratikus népuralmat. (Ki velük!) Ők nem akarják elismerni a földosztást, amely nemcsak a hercegek és grófok, de az érsekek és püspökök ezer és tízezer holdjait is odaadta a parasztoknak és hasonló az álláspontjuk az államosítással szemben is. Ezért nem hajlandók olyan nyilatkozatot adni, mint amit a többi egyházak önként már megtettek. Mindjárt hozzátehetem, hogy a Horthy-rendszer idején nem kellett őket hűségnyilatkozatokra nógatni. Amikor Mindszenty, illetve akkor még Pehm József (Le vele, pfúj.) Zalaegerszegen Imrédyt díszpolgárrá választotta, beszéde csak úgy zengte Hitler, Mussolini, Horthy dicséretét. (Pfúj, le vele, fütty.) Ma nincs egy elismerő szava az újjáépítés kiváló munkás hőseiről, azokról a hallatlan erőfeszítésekről, amellyel a földművesek, az újgazdák, a falu szorgalmas földműves népe begyógyította a háború sebeit, ellenkezőleg mindent megtesz, hogy eltávolítsa őket a demokráciától, - de tíz évvel ezelőtt külön erre a célra összehívott papi értekezleten nyugtatta meg a nyilasokat, hogy nincs mit tartaniuk az olyan papoktól, mint amilyen ő. (Fütty, le vele.) Hasonló szellem fűti a katolikus egyházfők zömét. Ezek az urak most is arról álmodoznak, hogy a külső és belső reakció segítségével megdönthetik a köztársaságot, visszaveszik a paraszttól a földet, visszaadják a grófoknak, a hercegeknek és persze önmaguknak is. (Fütty.) Elveszik a gyárat az államtól, a munkásigazgatóktól és visszaadják a Fellnernek, az Ullmannak, meg a többieknek. (Gyárat vissza nem adunk!) És ezeknek a kezében van a magyar iskolák zöme. E népellenes beállítottságuknak megfelelően ezekben az iskolákban üldözik a demokratikus tanítókat és üldözik a demokratikus diákokat is. Nem fogadják el a demokrácia tankönyveit és minden módon meggátolják, hogy a felszabadulás, az új idők szelleme bevonuljon az iskolákba. A magyar demokrácia fejlődése folyamán most érkezett oda, hogy ezen a téren is rendet csináljon.
Rákosi Mátyás beszéde a két munkáspárt egyesülési

kongresszusa alkalmával a Hősök-terén tartott nagygyűlésen, 1948. június 12-én

1948. december 19-én a Szabad Népben megjelent Cavallier József, Kodály Zoltán és Szekfű Gyula aláírásával egy Mindszentynek címzett levél, amelyben, ahogy írták "fájdalmas szorongással vártuk Eminenciád olyan szavait, amelyekkel elismerné a magyar nép négy esztendős példátlan erőfeszítéseit, elismerné a négyéves munka ama nagyszámú mozzanatait, amelyek elősegítik az Evangélium szociális tanításának megvalósulását, és elismerné azt az új állami berendezkedést, amely megindult azon az úton, hogy a szegénnyel és [s] elnyomottal szemben is érvényesüljön a Justitia, az igazságosság elve, a társadalmi berendezkedés biztos alapja. A bolsevik propagandagépezet mindent elsöprő kampányának hatására a főpap ellen növekedett a felháborodás.

Letartóztatása és megkínzása[szerkesztés]

1948. december 26-án hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény és valutaüzérkedés gyanúja alapján a rendőrhatóság őrizetbe vette és letartóztatták. A házkutatás befejezése után az elé tett jegyzőkönyvet nem írta alá. A bíborosok nemzetközi tekintélyére és jogállására hivatkozva tiltakozott a házkutatás önkényes végrehajtása ellen.[41] A hírhedt AVH központban az Andrássy út 60-ban megkezdték kínzását és kihallgatását. XII. Piusz pápa 1949. január 2-án levelet küldött a magyar püspöki karhoz. Az Acerrimo Moerore[42] kezdetű levelet Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek kínzása és bebörtönzése kapcsán írta.

Az Andrássy út 60. az ÁVH székháza volt, ma a Terror Háza Múzeum épülete

Az Államvédelmi Hatóság nyomozói és a szovjet tanácsadók gyakorlatában használatos pszichotróp szerek, szkopolamin vagy Scopomorphium, actedron[43][44][45][46] hatása alatt, minden ellene felhozott vádat elismert, így a kifinomult kommunista vallató gépezet teljes bizonyossággal fenntartathatta a beismerő vallomást a vádlottal a látványos per tárgyalótermében is, akár a legnagyobb nyilvánosság előtt. A börtönorvosok azonban ismerték, hogy a bíboros évtizedek óta gyógyíthatatlan pajzsmirigy autoimmun betegségben (Basedow-kór, golyva) szenved, ezért nem kockáztatták meg, hogy főpap súlyos életveszélyes testi állapotban álljon a bíróság előtt.[47] Testi és lelki kínzásának irányítója Décsi Gyula államvédelmi alezredes volt.

Éjjel 11 óra. Megint kihallgatásra visznek, 72 órás nem alvás és az állandóan megismételt gumibotozások után. A vallatás tárgya egész éjjel az összeesküvés és kémkedés. Most már teljesen magamra maradtam, kimerülten és elcsigázottan. Egyedül kell érvelnem, amikor újra és újra elém rakják aláírásra a hegymagasságúvá nőtt jegyzőkönyvkötegeket. Amíg az aláírást megtagadom Décsi alezredes éjjelenként 2-3 ízben is átad a kínzómnak, aki felugrik, visz a cellámba, levetkőztet, leteper és kéjes gyönyörűséggel záporozza rám az ütéseket. Fizikai megtörésemre szolgál egy másik kegyetlen módszer is, nem engednek aludni.
– Mindszenty József: Emlékirataim, Toronto, 1974[48][49]
Én partizán voltam!' beszél ugyan magyarul, de az arca nem magyar. Gyűlöletét már régóta gyűjthette ellenem. Nézni sem jó romlott, gyűlölködő arcát. El is fordulok. A mozdulatából azt sejtem, hogy kissé eltávolodik tőlem. Egyszerre nekemfut és csizmájával, egész erejével belerúg födetlen gerincembe. Ő is, én is a szemközti falnak esünk ... Luciferi örömmel arcán, pihegve mondja: ,Életem legboldogabb pillanata volt ez.' Most újra az őrnagy jön be. Kiküldi a partizánt, gumibotot vesz elő. Legyűr vízszintesen és elkezd ütlegelni. Talpamon kezdi és megy mindig feljebb.
– Harangozó Ferenc: A Mindszenty-per margójára[50]

Kényszer hatására cselekedtem (latinul coactus feci )[szerkesztés]

Az ÁVH által foglalkoztatott két írásszakértő, Sulner László és felesége Fischof Hanna tanúsították, hogy ők maguk hamisították a per okmányait, s hogy tudomásuk szerint Mindszentyt a vallatások heteiben és a tárgyalás alatt vegyszerekkel preparálták. Mindszenty sajátkezűnek feltüntetett vallomásait is ők hamisították.

Beküldtem egyszer Mindszenty jegyzőkönyvét olyan aláírással, hogy neve alatt c. f. volt. Rákosi Mátyás megkérdezte, mit jelent a c.f. Azt válaszoltam, „valami vallási marhaság” . „Nem! Ez nem vallási marhaság, hanem azt jelenti, egy szó sem igaz. ” Visszamentem. Behozattam Mindszentyt [odahívattam Décsit, aki tud latinul]. Décsi jelenlétében megkérdeztem, a c. f. mit jelent. Mindszenty bevallotta, hogy kettős értelmezése van. Rákosi Mátyásnak igaza volt.
– Mi az igazság? Péter Gábor (életfogytiglanra elítélt) beadványa az MDP Pártbizottságának[51]

A Mindszenty-per[szerkesztés]

Az 1949. február 3. és február 8. között a Budapesti Népbíróság a IX. 254/1949 számon lefolytatott[1] koncepciós perben Mindszentyt életfogytig tartó fegyházra ítélték. Az utolsó szó jogán, békét kért az egyházának, a magyar államnak és a lelkének.

Tisztelt Népbíróság!

Az utolsó szó jogán egy férfiú áll a magyar népbíróságnak a színe előtt, jelentős országos állásban és vádaktól terhelten. Félévszázados adottsággal állok itt, egy határozott neveléssel és alapelvekkel. Ez a nevelés és ezek az alapelvek ugyanúgy vannak beépítve egy emberi életbe, mint ahogy a földre rá van építve a vaspálya. Ez a vaspálya visz és megmagyaráz sok mindent. Hálát adok az Istennek, hogy életem folyamán a jó szándékot nem veszítettem el. Reám a II. világháborús összeomlás után egy nehéz történelmi szerep várt, s ez abban állott, hogy nekem kellett az Evangélium összefogó világosságának és szeretetének a meghirdetője lenni. Ma reggel ez az imádság jött az ajkamra: Da pacem Domine in diebus nostris, in diebus istis! – Uram, adj békét ezekben a napokban! Nem a közeli vagy távol-jövőbe, hanem érdekes, ez az ősi imádság azt mondja: ezekben a napokban. S ezt a békét én kértem az én Egyházamnak, amelynek szeretetét elhoztam ide is. Ezt a békét kértem a magyar államnak, amely iránt való engedelmességemet megmutattam; s ezt a békét kérem a magam lelkének is.…

– Mindszenty József perben elmondott beszéde az utolsó szó jogán (részlet)[52]

A Mindszenty-perben[53] elitélt egyházi és világi személyek:

  • Mindszenty József,bíboros, hercegprímás életfogytiglani fegyház
  • dr.Baranyay Gyula Jusztin, cicszterci szerzetes, egyházjogász, egyetemi tanár 15 évi fegyház
  • Galántai herceg Eszterházy Pál , egyetemi lelkész 15 évi fegyház
  • dr.Ispánki Béla, egyetemi lelkész életfogytiglani fegyház
  • Tóth László, újságíró 10 évi fegyház
  • Zakar András, érseki titkár 6 évi fegyház
  • Nagy Milklós, A.C.titkár 3 évi börtön
Mindszentyre vitathatatlanul könyörtelenül és igazságtalanul lesújtott Rákosi és elvbarátai bosszúvágya, holott biztos, hogy a bíboros nem Washington és nem a Vatikán utasítására vállalta föl a politikai oppozíció szerepét, akármennyire is igyekezett a vád képviselője ennek ellenkezőjét alátámasztani abszurd túlzásokkal és kreált bizonyítékokkal. Mindszenty mindezt a maga konoknak is nevezhető meggyőződésével tette, egy világpolitikai fordulat reményében.
– Balog Margit: A Mindszenty-per

XII. Piusz pápa 1949. február 12-én kiközösített mindenkit, aki részt vett Mindszenty elítélésében. Az Acerrimo Moerore kezdetű apostoli levelében nyilvánosan elítélte a bíboros bebörtönzését és kiemelte a per során tanúsított nem megfelelő bánásmódot.[54]

Rómaiak, kedves fiaim és leányaim!

Az Örök Város hívő népe súlyos fájdalmas órában újra püspökéhez és atyjához sietett. Ismét úgy tűnik fel, mintha ez a két büszke oszlopsor alig tudná gigászi karjaival átölelni azt a tömeget, amely mint egy ellenállhatatlan erőtől hajtott hullámverés, egészen a vatikáni bazilika küszöbéig ér fel, hogy itt az egész katolikus világ középpontjában résztvegyen az engesztelő szentmisén és hogy kifejezést adjon érzelmeinek, amelyekkel telve van a lelke. Az az egész kultúrvilág által elutasított ítélet, amelyet ott a Duna partján hoztak a római Anyaszentegyház egy kimagasló bíbornoka ellen, itt a Tiberis partján az Örök Városhoz méltó tiltakozó kiáltást váltott ki.

XII. Piusz pápa szózata Róma népéhez 1949. február 20-án

Betegsége és a hatalmas nyugati külpolitikai nyomás[55] miatt 1955. július. 14-től házi őrizetbe került, előbb Püspökszentlászlón, majd rövid ottani fogva tartás után 1955. november 2-ától a felsőpetényi Almásy-kastélyban, amelyről a Püspöki Kar is tudott.

1956-os forradalom alatti tevékenysége[szerkesztés]

A felsőpetényi Almásy-kastély, falai között ma nevelőotthon működik
1956. október 30-án az Újpesti Nemzeti Bizottság fegyveres csoportot küldött Mindszenty József bíboros kiszabadítására, november 1-én a bíboros kiszabadítása után tartott sajtókonferencián készült egy filmfelvétel, amikor beszédet is mondott, amit a szabad Kossuth Rádió november 3-án este Budapestről, illetve a Szabad Petőfi Rádió Győrből közvetített

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörése után október 30-án az Újpesti Nemzeti Bizottság fegyveres csoportot küldött Mindszenty József bíboros kiszabadítására, közben a felsőpetényi ÁVH-ás őrség is forradalmi bizottságot választott, és közös döntéssel megszüntették a bíboros őrzését.[56] A rétsági harckocsizó ezred Forradalmi Katonatanácsának elnöke Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy, az ezred akkori törzsfőnöke, (akit a forradalom elbukását követő véres megtorlás során 1957. december 10-én kivégeztek)[57] Molnár Bertalan és Deák János hadnagyokkal Felsőpetényből Rétságra vitte a bíborost, majd a laktanyából október 31-én reggel 6 órakor az ujjongó közönséggel körülvéve Budapestre kisértek,[58][59] ahol Mindszenty bíboros újra egyháza élére állt.

…örömmel vettük tudomásul, hogy szeretett fiainkat. S. Wyszynski bíborost, Varsó érsekét, valamint Mindszenty József bíborost, esztergomi érseket, akiket a múltban eltávolítottak székükből, visszaállítottak méltóságukba és felelős hivatalukba, ahol örvendező tömegek fogadták őket diadalmas üdvözléssel, miután ártatlannak és igazságtalanul megvádoltnak jelentették ki őket. Reményt táplálunk aziránt, hogy ez jó előjele mindkét országban az újjászervezésnek és a béke megteremtésének, az eddiginél józanabb és tökéletesebb elgondolás alapján. Ezért még egyszer azzal fordulunk ezen országok valamennyi katolikusához, hogy hozzák összhangba erőiket, csoportosuljanak törvényes pásztoraik köré és így szorgalmas munkával ennek a szent ügynek továbbvitelére és megerősítésére szenteljék magukat. Mert ha egy ilyen alkalmat elszalasztanak, akkor sohasem fogják tudni elérni az igazi békét.…
– LAETAMUR ADMODUM XII. Piusz pápa az 1956-os magyar forradalom eseményeivel foglalkozó második enciklikája, Róma, 1956. november 2.[60][61]

1956. november 3-án elmondott rádiószózata[szerkesztés]

Az 1956-os forradalom utolsó napjaiban rádióbeszédeket mondott, budavári rezidenciáján fogadta a külföldi delegációkat, és azonnal fölmentette hivatalukból a kommunistákkal kollaboráló papokat. November 3-ai rádióbeszédében nem nyitott frontot a kommunista Nagy Imre vezette kormány ellen, de annak tagjait a "bukott rendszer örököseinek" nevezte.

Szétlőtt szovjet T-34-85 harckocsi a budai Móricz Zsigmond körtéren 1956. október 26. körül
Budapest VII. Rákóczi út - Akácfa utca sarok. Égő szovjet BTR-152 páncélozott csapatszállító jármű
… Most történt először a történelem folyamán, hogy Magyarország a többi kultúrnép valóban hathatós rokonszenvét érdemli. Mi meg vagyunk illetődve s egy kis nemzet minden tagja szívből örül, hogy szabadságszeretetéért a többi nép felkarolja ügyét. A Gondviselést látjuk benne, amely a külföld szolidaritása által valósul meg úgy, ahogy himnuszunk zengi: Isten áldd meg a magyart... Nyújts feléje védő kart.

Himnuszunk így folytatódik: ha küzd ellenséggel. De mi rendkívül súlyos helyzetünkben is azt reméljük, hogy nincsen ellenségünk.…

…1945-től egy vesztett, számunkra céltalan háború után, erőszakkal épült ki az itteni rendszer, amelynek örökösei most a tagadás, megvetés, undor és elítélés izzó bélyegét ütik annak minden porcikájára. A rendszert az egész magyar nép söpörte el. Az örökösök ne kívánjanak erről még egy bizonyságot. A világon páratlan szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel népünk élén.…

– Mindszenty József rádióbeszéde (részlet). Elhangzott 1956. november 3-án 20 órakor a Szabad Kossuth Rádióban[62][63][64]

Az 1956. november 3-i rádióbeszédét a szocialista propaganda évtizedeken át, mint a reakció bizonyítékát ismételgette, a kibontakozó politikai-ideológiai harcban az "egyházi nagybirtokok visszakövetelését",[65] hamisítva, mint a beszédben expressis verbis elhangzott kitételként idézték. A prímás beszéde azonban nem az egyházi birtokokat, hanem az egyház régi és bevált intézményeit követelte vissza, kifejezetten megnevezve a sajtót és a szerzetesrendeket.[66] 1956. november 4-én a Parlamentben találkozott Tildy Zoltán, Bibó István és Vas Zoltán politikusokkal, majd titkárával, Turchányi Egonnal elindult Budára, az Úri utcában levő Prímási Palotába, amit ekkor még kiszabadítói Pálinkás-Pallavicini őrnagy és katonái védtek, azonban a hidakat a szovjet katonai egységek ekkorra már lezárták, Budapestet ellepték a szovjet tankok, így a bíboros arra kényszerült, hogy az amerikai missziónál kérjen menedéket. A forradalmat és szabadságharcot vérbe fojtották.

Kálváriája az amerikai nagykövetségen[szerkesztés]

Az Egyesült Államok kormányának hivatalos álláspontja az volt, hogy Mindszenty ügyébe nem avatkoznak bele, mert szerintük az szigorúan a magyar kormányra és a Vatikánra tartozik, az amerikai követség pusztán menedéket nyújt neki.[67] Az akkori szokásokhoz képest nagyon gyorsan megkapta a menedékjogot az amerikaiaktól, a védelem ellenére persze ez a státusz egy újabb bezártságot jelentett a számára, hiszen végig kontroll alatt állt. A személyes egyházi és világi levelezését csak a követségen keresztül végezhette.[68] Kádár Jánosnak személyes ügye volt Mindszenty tevékenysége és helyzete, ő volt ugyanis a belügyminiszter, amikor a bíborost letartóztatatták. Így aztán ezért is, a Kádár-rendszer egyik kiemelt közellenségévé vált. A kiszorított helyzetbe kerülő katolikus egyházban, a Rákosi és a korai Kádár-diktatúra alatt két „világ” alakult ki, azoknak a világa, akik az állammal kapcsolatot találtak és azok akiket az állam üldözött. Az egyházellenes politikának alapvető eleme volt a kereszténységnek minden szinten való megosztása.

A forradalom után a magyar hercegprímás megkezdte hosszantartó ˇ"vendégségét" a budapesti amerikai misszió rezidenciáján.[69][70] A budapesti amerikai misszió követségstátuszban volt, csak 1966-ban érett meg a helyzet, hogy nagykövetség szintre emeljék, a kölcsönösség jegyében, ekkor Washingtonban a magyar követség is nagykövetség lett.

John Fitzgerald Kennedy az egyetlen római katolikus vallású amerikai elnök beszédet mond a Fehér Házban

A történészek szerint az 1963-as közkegyelem valódi amnesztia volt. John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök fellépése hatott Moszkvára az ügyben, de szerepe volt Mindszenty József bíborosnak is, aki a budapesti amerikai követségről küldött leveleiben folyamatosan tájékoztatta a washingtoni politikusokat a magyarországi helyzetről. Természetesen a szocialista Magyarország és a Vatikán közeledése és meginduló tárgyalásai is közrejátszottak az olvadásban, a diplomáciai találkozókon ugyanis szóba került a hazai politikai foglyok helyzete.[71]

1961. február 10.

Kedves Mindszenty bíboros!

Most, miután átvettem elnöki feladataimat, üdvözletemet küldöm Önnek, és biztosítom teljes és megértő együttérzésemről helyzetével kapcsolatban. Az amerikai követség vendégszeretete továbbra is rendelkezésére áll, s kormányunk szívesen nyújt továbbra is menedéket Önnek, amíg csak személyes biztonsága és szabadsága ezt megkívánja.
Tisztelettel:
John. F. Kennedy [s. k.]

– Mindszenty bíboros és Kennedy elnök levelezése[72]
Magyarország hercegprímásának a világon páratlan, egyedülálló alkotmányos szerepe van, és a jelenlegi alkotmányos és törvényen kívüli szakadékban Magyarországon kell maradnia, s vendéglátóm engedélyével itt, a követségen
– Mindszenty József, 1964[73]

1964. augusztusában levelet írt Lyndon B. Johnson amerikai elnöknek a Szent Korona ügyében.

A Szent Korona, 1951-től 1978-ig a koronát az USA Kentucky államában, Fort Knox katonai támaszponton tárolták csaknem három évtizeden át[74]
…Bizalommal kérem Elnök Urat, mentse meg a koronát. A szent koronát az új magyar kereszténység kapta Szilveszter pápától 1001-ben Szent István, az első magyar király számára. Csaknem ezer éven át minden magyar királyt ezzel koronáztak meg. Ez hazánk és kereszténységünk ősi mivoltának pecsétje, a világon egyedülálló keresztény és alkotmányos szimbólum.A magyar integritás megtestesítője a két igazságtalan békeszerződés után, amelyek tönkrezúzták a legtökéletesebb történeti, geológiai, gazdasági és kulturális egységet, a magyarok abszolút többségét ebben az országban a magyarok és az elszakított nemzetiségek óriási kárára és boldogtalanságára, akik bár kisebbségben voltak, az „anyaországok” parlamentjeiben mégis azt vallották, hogy Magyarországon jobb volt (Radic, Trumbic, Hlinka, Juriga, Maniu, Slavicistb.). A szentkorona nem lehet az ateista bolsevikok tulajdona. Nem történhet meg, hogy a szentkorona a szovjetek vagy a csehek, románok, szerbek kezébe kerüljön, feldarabolják vagy eladják egy aukción, és az árát szétosszák. Ugyanígy nem kerülhet a magyar bolsevikok kezei közé sem. Ez példátlan botrány lenne.…
– Mindszenty bíboros 1964. augusztus 24-én kelt levele Johnson Elnökhöz a szentkorona ügyében[75][76]

Magyarország elhagyása[szerkesztés]

1971. szeptember 28-án az Apostoli Szentszék és a Magyar Népköztársaság megállapodásának megfelelően – szándéka ellenére, de a pápának fogadott engedelmesség okán – elhagyta Magyarországot. Erre a Vatikán és a magyar állam között létrejött megállapodás következtében nyílt lehetőség. Személye akadályozta a magyar állam és az Amerikai Egyesült Államok közeledését is. Az amerikai követségről történt szabadulásának a Magyar Szocialista Munkáspárt azt is feltételül szabta, hogy kérje az 1949-es perében kiszabott büntetése elengedését, amit a bíboros azonban visszautasított. Rómába való kiutazásakor a magyar igazságügyi hatóság utána küldte a kegyelmi iratot, de azt Mindszenty szintén elutasította, mert ragaszkodott ahhoz, hogy a hatóságok hamisan vádolták meg.


Az esztergomi prímási szék megüresedettnek nyilvánítása[szerkesztés]

Koncepciós perének 25. évfordulóján, 1974. február 5-én[77] VI. Pál pápa megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket,[78] azzal az indokkal, hogy a magyar prímás lemondott.

Mindezen előzmények után mély fájdalommal vettem át – éppen letartóztatásom 25. évfordulóján – egy december 18-án kelt pápai levelet, amelyben Őszentsége tudomásomra hozta – sok, személyemnek szóló dicséret mellett –, hogy az esztergomi érseki széket megüresedettnek nyilvánította.
– Mindszenty József: Emlékiratok

A bíboros félve attól, hogy a pápa döntése zavart és kétséget kelthet híveiben, tiltakozott. Hat pontból álló kommünikét adott ki, s ebben a világ közvéleménye számára világosan megindokolta, miért nem mondhat le a magyar prímás ezekben a drámai időkben.[79] Lemondatása Kádárék követelése volt, akik ennek fejében szabadon engedték a kommunista börtönökbe zárt papokat és egyházi személyeket. Már régóta követelte ezt a magyar kormány, de sokan nem tételezték fel a Vatikánról, hogy ilyen komoly engedmenyt tesz a Mindszentyt hamis vádak miatt bebörtönző kommunistáknak, ráadásul ilyen erőteljes formában, megsértve az idős bíborost és sok magyar katolikus hívő érzelmeit. Amikor VI. Pál pápa találkozott vele, neki adta mellkeresztjét és gyűrűjét. Mivel látta, hogy ez a megállapodás személyi szabadságát sérti (a Vatikánt nem hagyhatta volna el, nem pasztorálhatott volna, és nem érintkezhetett volna a Magyarországról elmenekült honfitársakkal), saját akaratából – a Szentszék nem akadályozta meg a döntését – az egyházjogilag a magyar prímások alá tartozó bécsi szemináriumba, a Pázmáneumba utazott és haláláig ott élt.

A pápa a bíboros haláláig nem nevezett ki új esztergomi érseket.

Felmentésétől haláláig[szerkesztés]

A bíboros menedéke képeslapon a Pázmáneum épülete Bécsben , az alapító Pázmány Péter és a kápolna rokokó főoltára[80] képeslapon 1930 körül

Felmentése után a világ minden magyarlakta országát felkereste, és meglátogatta híveit.A Vatikán keleti politikájának köszönhetően a Szentszék általi megaláztatás[81][82] ellenére folytatta pasztorációs útjait

Mindszenty József 1974-ben súlyos betegen

1975-ben, kevéssel halála előtt, Mindszenty Ruzsik Vilmos atyával egy hétre ellátogatott Venezuelába, a venezuelai magyar közösséghez, a Venezuelában tartózkodó régi ismerőse, boldogfai Farkas Endre (1908-1994) vezérkari őrnagy meghívására.[83] Az ünnepségek során megismerte az ottani kolóniát. Ez után a látogatás után egy rövid időre Kolumbiába utazott, és ott Farkas Endre feleségével, Lenz Klárával, Lenz Ferenccel és Gróza József atyával találkozott, akik a kolumbiai magyar közösséget képviselték.[84] Lenz Klárát és édesapját, Lenz Józsefet, a hercegprímás már a háború alatt ismerte; velük Farkas Endre révén került kapcsolatba.[85]

Visszaútján – gyenge egészségi állapota miatt – ismét Venezuelában állt meg, és beszélgetett Kunckelné Fényes Ildikó venezuelai magyar hölggyel, aki egy idő után teljesítette Mindszenty kérését, hogy a külföldi magyarok kapcsolatot tartsanak, és ismerjék egymást. Kulckelné Fényes Ildikó megalapította a LAMOSZSZ-t (Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége), ami azóta máig sikeresen működik. 1974-ben Lékai László addigi veszprémi apostoli kormányzót áthelyezték az Esztergomi főegyházmegyébe. Vesebaja egyre súlyosbodott, amelyhez prosztatarák is párosult. Ez utóbbi műtéti beavatkozást igényelt, s ezt el is végezték az érseken, dr. Bianchi vezetésével. Az altatásból azonban már nem ébredt föl.

1975. május 6-án halt meg 83 éves korában a bécsi Irgalmasok Kórházában. Holttestét végakarata szerint Mariazellben helyezték el.

A fehér vértanú[86] bíboros-prímás-érsek halála után, 1976. február 12-én a mártír érsek utódaként a pápa Lékai Lászlót nevezte ki esztergomi érseknek, akit a kinevezése után május 24-én szenteltek bíborossá.

1977. június 9-én Kádár János és VI. Pál pápa találkozott. Utoljára Lénárd Ödön piarista szerzetest engedték szabadon 1977-ben, VI. Pál pápa személyes közbenjárására.[87] Közvetlenül a rendszerváltozás előtt 1990. február 9-én írta alá Németh Miklós miniszterelnök és Agostino Casaroli bíboros Magyarország és a Szentszék közti diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről szóló egyezményt.[88]

1991. május 4-én helyezték örök nyugalomra (de törve nem) Esztergomban hazahozott hamvait.[89]

Emlékezete[szerkesztés]

Miután meghalt, évtizedekkel később, újratemetése kapcsán érdekes felfedezés történt. A katolikus hagyomány szerint a szentség állapotát jelző módon találták a testét: azaz romlatlan volt.[90]

Végakarata szerint - "Amikor Mária és Szent István országa felett lenyugszik a moszkvai hitetlenség csillaga, holttestemet vigyék az esztergomi bazilika kriptájába" - 1991. május 1-jén kezdődött sírja feltárása. A bíboros teste - a szemtanúk szerint igen jó állapotban maradt fenn. Újratemetésekor, 1991. május 4-én hamvait az esztergomi bazilikában hívők tízezrei jelenlétében, ünnepélyes gyászmise és világi megemlékezések kíséretében helyezték végső nyughelyére az esztergomi érseki kriptába, az esztergomi bazilika altemplomában.[91]

Első Magyarországon felállított szobra Rákosszentmihályon
Mindszenty bíboros 1948. január 7-én saját kezűleg írt és aláírt végrendeletében mondanivalóját két részre osztotta. A kettőt a kéziratban csillaggal, aszteriszkusszal választja el egymástól. Az első részben kifejezetten lelki kérdésekről szól. Mindenkinek köszönetet mond. Mindenkinek megbocsát, és alázatosan bocsánatot kér mindenkitől. Prímási kinevezésének elfogadására a következő módon emlékezik vissza: „A hercegprímási trónust harminchat órás töprengés és vergődés, két főpap és gyóntatóm meghallgatása után vállaltam, hogy a nehéz viszonyok közt esetleg további fél esztendőre ne késsék a betöltés, és abban a tudatban, hogy vagy fogság- vagy gyalázatviselő kell most ide, és erre – Isten segítségével – való vagyok”. Ehhez hozzáfűz egy megjegyzést, amelyből kitűnik, hogy a saját helyzetét is engesztelésnek fogja fel: „Hálát adok Istennek, hogy szent nevéért gyalázatot szenvedhettem, amit hazámért szívesen viseltem és ajánlottam fel”. A végrendelet lelki részének bezárásaként pedig kijelenti: „Az engesztelés ne lanyhuljon, hanem inkább erősödjék a Nagyasszony tisztelete szellemében”. Majd zárójelben még hozzáteszi: „Ez a rész csak alkalmas időben hozható nyilvánosságra”. Csak ezt követően tér át az anyagi javakról szóló szerény rendelkezésre.
– Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek előadása a Mindszenty-konferencián

1991 augusztusában II. János Pál pápa magyarországi látogatása már a negyvenéves vallásüldözés végét jelképezte, amikor a pápa lerótta tiszteletét Isten Szolgája, Mindszenty József bíboros síremléke előtt.[92]

A Budapesti Népbíróság a IX. 254/1949 számon lefolytatott koncepciós per ügyében a Legfőbb Ügyészség már 1989 végén perújítási nyomozást rendelt el. Ezt a rehabilitálási eljárást hivatalosan 2012-ben zárták le, olymódon, hogy Mindszenty bíboros teljes jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálása megtörtént a magyar állam részéről.[1][93] Mindszenty József bíboros boldoggá avatási eljárása jelenleg folyamatban van a Vatikánban.[94] A tiszteletre méltó bíboros hősiesen helyt állt a hit, remény és szeretet teológiai erényeiben, valamint a négy sarkalatos erényben, az okosságban, igazságosságban, erősségben és mértékletességben. Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban állandó kiállítás mutatja be Mindszenty életét. Állandó kiállítás nyílt 2012-ben Szombathelyen, a püspöki palotában is. Ugyanebben az évben emléktáblát avattak a város egykori szemináriuma (ma egyházmegyei kollégium) falán. Szobra áll többek között Zalaegerszegen.[1] 1999. december 18-án a Magyar Szentek templomában adták át a Magyar Örökség díjat a kitüntetetteknek, amikor Mindszenty József posztumusz díjat kapott.

Galéria[szerkesztés]

Filmek[szerkesztés]

Mindszenty - Szeretlek, Faust (Kautzky Armand, mint Jávor Pál / Kapitány / Szegfű / Tildy / Pápa és Lux Ádám, mint Mindszenty József
  • Mindszenty - Szeretlek, Faust, színes, magyar játékfilm,[99] 69 perc, 2010, rendező: Pozsgai Zsolt
  • Ungarn in Flammen, 1957, dokumentumfilm,[100] rendező: Ferdinand Khittl
  • Guilty of Treason, 1950, amerikai filmdráma,[101] rendező: Felix E. Feist

Művei[szerkesztés]

  • Az édesanya, Budapest, 1916.
  • Zala segélykiáltása, Zalaegerszeg, 1927.
  • Padányi Biró Márton [2] veszprémi püspök élete és kora, Zalaegerszeg, 1934. REAL-EOD
  • Igazság és szeretet. Mindszenty hercegprímás beszédeiből 1945-46., Budapest, 1946.
  • Mindszenty okmánytár. Pásztorlevelek, beszédek, nyilatkozatok. Szerk. Vecsey József. München, 1957
  • Esztergom, a prímások ezeréves városa, Bécs, 1973
  • Emlékirataim, Helikon, Budapest, 2015, ISBN 9789632276182
  • Napi jegyzetek. Amerikai követség 1956-1971 Szerk. Csonka Emil, Vaduz, 1979.
  • EGY TRAGIKUS SORSÚ NEMZET Nem kiadott mű a Mindszenty-Stiftung tulajdonában
  • Hirdettem az igét (1989, Budapest, Romhányi László kiadása)

Irodalom[szerkesztés]

  • Portré dr. Lékai Lászlóról: A megnyesett fa kizöldül. Budapeszt: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1984. ISBN 963-223-317-4
  • Mészáros Tibor: Akit övéi be nem fogadtak : Mindszenty bíboros titkárának visszaemlékezései, Pécs , 1997, ISBN 963 650 863 1
  • Korányi G. Tamás: Egy népfelkelés dokumentumaiból 1956, Tudósítások Kiadó, 1989
  • Adriányi Gábor: A prímási szék megüresedetté nyilvánítása 1974-ben
  • Antall József Polonia Semper Fidelis!. „Magyar-Lengyel Kurír”, Budapest, 1947.
  • Antall József: Beszélgetés dr.Antall Józseffel a lengyelmentés kulisszatitkairól. „Magyar-Lengyel Kurir, Budapest”, 1946.
  • Stefan Badeni: Wczoraj i przedwczoraj. Katolicki Ośrodek Wydawniczy Veritas London, W.2, 1963. Tom 60. serii Czerwonej Biblioteki Polskiej.
  • Adam Bahdaj: Na Węgrzech. Warszawa, 1946. nr5
  • Adam Bahdaj: Życie kulturalne uchodźstwa polskiego na Węgrzech. „Tygodnik Powszechny Warszawa”, 1945.
  • Adam Bahdaj: Życie uchodźstwa polskiego na Węgrzech. „Odrodzenie Warszawa”, 1945.
  • Stephen K. Swift: The Cardinal's Story: The Life and Work of Joseph, Cardinal Mindszenty, Archbishop of Esztergom, Primate of Hungary, Macmillan, 1949
  • Bakó Endre: Huszonnégyszer Magyarországon, „Hajdú-Bihari Napló, Debrecen, 1973.
  • Beresztóczy Miklós: Polak, Węgier dwa bratanki…, Katolikus Szó, Budapest, 1969.
  • Bethlen Béla: Észak Erdély kormánybiztosa voltam, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1989. ISBN 963-327-043-X
  • Bethlen István Emlékirat 1944, Zrinyi Katonai Kiadó, Budapest, 1988, ISBN 963-326-946-6
  • Bókay László: Huszonöt éves a római Magyarok Nagyasszonya kápolna. A magyarok kápolnája az Örök Város szívében, Új Ember, Budapest, 2005
  • Agostino Casaroli: Il martirio della pazienza la Santa Sede e i paesi comunisti *1963-89, Giulio Einaudi editore S.P.A., Torino, 2000.
  • Agostino Casaroli: A türelem vértanúsága. A Szentszék és a kommunista államok *1963-1989, Szent István Társulat, Budapest, 2001, ISBN 963-361-211-X
  • Helena Csorba , Irena Michalak. Słowo polskie na Węgrzech–Bibliografia poloniców węgierskich 1939-1945. „Biuletyn Instytutu Bibliograficznego Warszawa”, 1958. t.IV.
  • Czene Gábor: Ügynökök és vértanúk egyháza. Levéltári kutatásairól nyilatkozik Szabó Gyula plébános, Népszabadság, Budapest, 2005
  • Dobszay János : Mozaikok a Regnum életéből. Szent István Társulat, Budapest, 1996
  • László Emődi: A Regnum Marianum története, Bécs, 1989
  • Gárdonyi Máté: A Magyar Katolikus Egyház önértelmezése a pártállam idején, Vigilia, Budapest
  • Havasy Gyula: A magyar katolikusok szenvedései 1944-1989, Budapest, 1990
  • Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I-III, Lámpás Kiadó, Abaliget, 1993-1996
  • Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között. Egy volt magyar királyi külügyminiszter visszaemlékezései, Európa História, Budapest, 1992, ISBN 963-07-5469-X
  • Hennyey Gusztáv: Ungarns Schicksal zwischen Ost und West, Von Hase & Koehler Verlag - Mainz - Ungarisches Institut, München, 1975, ISBN 963-07-5469-X
  • Horthy Miklós: Emlékirataim. Buenos Aires, 1953
  • Hóry András : Kulisszák mögött, Bécs, 1965.
  • Hóry András: Bukaresttől Varsóig, Gondolat Kiadó, Budapest, 1987., ISBN 963-281-798-2
  • Jakab Gábor: Új kereszút Eszterházán. Udvardi Erzsébet Magyar Örökség Díjas, Hitvallás, a győri Egyházmegye lapja, Gyōr
  • Jakab Gábor: Lyoni beszélgetés Pápai Lajos püspök atyával. Egyre több helyen kapcsolódnak be. A Könnyező Szűzanya tiszteletébe. A győri Könnyező Szűzanya kegyképének másolatát helyezte el püspök úr július 23-án a lyoni fourviere-i bazilikában, Hitvallás, a győri Egyházmegye lapja Gyōr
  • Jungerth-Arnóthy Mihály: Moszkvai napló, Zrinyi Katonai Kiadó, Budapest, 1989, ISBN 963-327-049-9
  • Kállay Miklós: Magyarország miniszterelnöke voltam 1942-1944, Európa – História, Budapest, 1991, ISBN 963-07-5340-5
  • Kamarás István: Lelkierőmű Nagymaroson, Budapest, 1989
  • Kamarás István: Búvópatakok, Budapest, 1992
  • Kamarás István: Bensőséges bázisok, Budapeszt, 1994
  • Laczkó András: Menekülés a jövőért. Lengyel sorsok Magyarországon 1939-1945, Boglárlellei Városi Tanács, Boglárlelle, 1989, ISBN 963-03-2669-8
  • Lagzi István: Droga żołnierza polskiego przez węgierską granicę w latach 1939–1941. Wydawnictwo Poznańskie, Poznań, 1987, ISBN 83-210-0660-4
  • Lagzi István: Uchodźcy polscy na Węgrzech w latach drugiej wojny światowej. Wydawnictwo Ministerstwa Obrony Narodowej, Warszawa, 1980, ISBN 83-11-06490-3
  • Lajtos Árpád: Emlékezés a 2.magyar hadseregre 1942-1943, Zrinyi Katonai Kiadó, Budapest, 1989, ISBN 963-326-928-8
  • Lévai Jenő: A magyarországi lengyel bázis története, Magyar Nemzet, Budapest
  • Stanisław Maczek: Od podwody do czołga. Wspomnienia wojenne 1918-1945, Tomar Publishers – Edinburgh, 1961
  • Irena Michalak. Bibliografia poloniców węgierskich 1939-1945, Biuletyn Instytutu Bibliograficznego, Warszawa
  • Mindszenty József: Emlékirataim, Verlag Ullstein GMBH Berlin-Wien, 1974
  • Mindszenty József: Emlékirataim, Szent István Társulat Az Apostoli Szentszék Kiadója – Redemtore di Sedes Apostolica, Budapest, 1989
  • Mindszenty József: Emlékirataim, Toronto, 1974
  • Leon Orłowski: Wspomnienia z Budapesztu, „Kultura (Paryż)”
  • Pallós Tamás: Húszéves az első hazai katolikus szeretetotthon, Új Ember, Budapest
  • Papp Tamás: Jelmondatában óriási remény rejlik. Húsz éve hunyt el Lékai László bíboros, Új Ember, Budapest
  • Pataky Arnold: Emlékbeszéd Hanauer Árpád István fölött - A Szent István Akadémia emlékbeszédei, Budapest, 1942. A veszprémi papnevelő-intézet emlékkönyve, Veszprém, 1986.
  • Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630–1950), Dissertationes Hungariae ex historia ecclesiae, München, 1987
  • Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye legrégibb egyházlátogatásai (1554–1760), Veszprém, 1947
  • Pirigyi István : A Hajdúdorogi Egyházmegye története. Az egyházmegye felállítása, Hajdúdorogi Bizánci Katolikus Egyházmegye Jubileumi Évkönyve 1912-1987, Hajdúdorogi Bizánci Katolikus Egyházmegye Hajdúdorog, 1987
  • Rajz Mihály, Korompay Tibor : Megemlékezés Dr.Hanauer Árpád István váci megyéspüspökről. (1869-1942), Szent István Társulat – Az Apostoli Szentszék Kiadója – Redemtore di Sedes Apostolica, Budapest, ISBN 963-360-821-1
  • Jan Reychman. Dzieje Polonii węgierskiej, „Problemy Polonii zagranicznej”, 1968
  • Reinhard Raffalt: Wohin steuert der Vatikan?. München, 1973
  • Ruffy Péter: Varsói hajnal, Kossuth Könyvkiadó, Budapeszt, 1961
  • Soltész István: A korona kalandos hazatérése. Dokumentumok és korabeli titkos iratok 2. rész, Új HORIZONT,2001. Budapest
  • Kazimierz Stasierski. Polscy uchodźcy na Węgrzech w latach 1939-1945, „Przegląd Historyczny”, Warszawa, 1961
  • Kazimierz Stasierski: Szkolnictwo polskie na Węgrzech w czasie drugiej wojny światowej, Poznań, 1969
  • Hans Jakob Stehle: Geheimdiplomatie im Watykan, Zürich, 1998
  • Szántó Konrád: A kommunizmusnak sem sikerült. A magyar katolikus egyház története 1945-1991, Miskolc, 1992
  • Talpassy Tibor: Bajcsy-Zsilinszky és a lengyelek, Magyar Nemzet, 1975, Budapest
  • Tomka Ferenc: Az egyházban levő változásokról, Vigilia, Budapest, 1972
  • Tomka Ferenc: Intézmény és karizma az egyházban. Vázlatok a katolikus egyház szociológiájához, 1991
  • Ungvári Jenő: Szakasits Árpád beszél az 1944. évi tervbevett németellenes munkásfelkelésről és a magyarországi lengyelek szerepéről a mozgalomban. Magyar-Lengyel Kurír, Budapest, 1947
  • Várkonyi Endre: Ember maradt a legnehezebb időkben. Antall József emlékezete, Magyar Nemzet, Budapest, 1984
  • Várkonyi Endre: Múlt idők tanúi. Dr. Antall József. Menekültügy Magyarországon, Magyarország, Budapest, 1974

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e Kacsoh Dániel (2012.). „Százhúsz éve született Mindszenty József bíboros”. Esztergom-Budapest 10 (1), 9. o. (Hozzáférés ideje: 2012. április 9.)  
  2. József Cardinal Mindszenty , catholic-hierarchy.org
  3. Mezey Barna: Magyar alkotmánytörténet - nyilas diktatúra, tankonyvtar.hu
  4. Legyőzetve győzött: Mindszenty 120, mindszenty.hu
  5. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 37. kötet - 17 - 19. oldal
  6. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 38. kötet - 47. oldal
  7. A Mindszenty bűnügy okmányai, eucharisztikuskongresszus.hu
  8. familysearc.org - Pozsony születési bejegyzés Pehm András gyermekéről
  9. Szombathely város 1772-ben alapított középiskolája 1808 óta a Premontrei Rend gimnáziuma, szent-norbert.hu
  10. Mindszenty (Pehm) József életútja, mindszenty.net
  11. ^ a b Mindszenty József bíboros, katolikus.hu
  12. ^ a b c Mindszenty József (Csehimindszent, 1892. március 29. - Bécs, 1975. május 6.) bíboros, esztergomi érsek, mariamagdolna.hu
  13. Nagy, Károly. Az alsólendvai ellenforradalom. Zalaegerszeg. (1920). 21-22.o.
  14. A plébánia plébánosai a XX. században, mariamagdolna.hu
  15. Balogh Margit: A pályakezdés Pehm József életútja a diákévektől az apátplébánosi kinevezésig, real.mtak.hu
  16. Hóbor József:A keresztényszocializmus, mint eszme és ideológia Pehm (Mindszenty) József zalaegerszegi évei alatt, epa.oszk.hu
  17. A zalaegerszegi róm. kath. templom Magyar Építőművészet 1928.(XXVIII. évfolyam) 4. szám, vpublic.omikk.bme.hu
  18. A templom és a kolostor története, ferencesekzeg.hu
  19. A templom és a kolostor története , ferencesekzeg.hu
  20. Diákjaink gondolatai Mindszenty Józsefről, mindszenty.net
  21. Nagy Töhötöm: Jezsuiták és szabadkőművesek, Buenos Aires, 1965 , mek.oszk.hu
  22. Serédi Jusztinián dr. bíboros hercegprímás három új püspököt szentelt fel, filmhiradokonline.hu
  23. Mindszenty kalendárium.
  24. Nincs eskü - Mindszenty manifesztumtervezete 1944-ből, és annak lehetséges konzekvenciái, regnumportal.hu
  25. Boldog Apor Vilmos, a vértanú püspök , mult-kor.hu
  26. protestáló püspök, mindszentyalapitvany.hu
  27. Mindszenty és a nyilasok, tortenelemportal.hu
  28. Holtzer Lóránt: Mindszenty vitatott hónapjai Veszprémben, beszelo.c3.hu
  29. MINDSZENTY GIUSEPPE , araldicavaticana.com
  30. Egy jezsuita szabadkőműves Nagy Töhötöm életpályája, barankovics.hu
  31. Beiktatták Mindszenty József esztergomi érseket, filmhiradokonline.hu
  32. In memoriam Mindszenty József - Füzér Julián atya visszaemlékezése Mindszenty József bíborosról, web.axelero.hu
  33. A Magyar Katolikus Egyház önértelmezése a pártállam idején, vigilia.hu
  34. 1946. augusztus 20. Szent Jobb-körmenet Mindszenty hercegprímás vezetésével, filmhiradokonline.hu
  35. A népi demokráciák forgatókönyvei, mult-kor.hu
  36. Kommunista hatalomátvétel 1946-1949, rev.hu
  37. 1848 december Tüntetés Mindszenty [bíboros] ellen, filmhiradokonline.hu
  38. Muzslai Zsitva Ágnes: Mindszenty bíboros letartóztatása 1948. december 26. A dokumentumok és emlékek tükrében
  39. UMFI Magyar filmhíradó 15. A Magyar Dolgozók Pártja egyesítő kongresszusa
  40. Rákosi Mátyás: Építjük a nép országát, mek.oszk.hu
  41. Mindszenty József: Letartóztatásom, rev.hu
  42. Ad Exc.mos PP.DD. Archiepiscopos et Episcopos Hungariae , w2.vatican.va
  43. Mátray Lajos: Egyedül Sztálin ellen, ppek.hu
  44. Az ördög lehelete – az embert szabad akaratától megfosztó kolumbiai drog, atv.hu
  45. Psychedelic Mind Control and Its Legacy The Cold War Context, erowid.org
  46. Cardinal Mindszenty, archive.thetablet.co.uk
  47. Balog Margit: Portrévázlat Mindszenty Józsefről, real.mtak.hu
  48. A hercegprímás elítélése, mindszentyalapitvany.hu
  49. A Mindszenty-per – Egy híres ügy a magyar jogtörténetből, jogiforum.hu
  50. Füzér Julián: Szentnek kiáltjuk! Emigráns magyarok Mindszenty bíborosról halála 10. évfordulóján
  51. Mi az igazság? Péter Gábor (életfogytiglanra elítélt) beadványa az MDP Pártbizottságának, rev.hu
  52. Argentínai Magyar Hírlap V. évfolyam 50. szám 2009, epa.oszk.hu
  53. Magyar Katolikus Lexikon > M > Mindszenty-per , lexikon.katolikus.hu
  54. Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország hercegprímásának pere, katolikus.hu
  55. Mindszenty József - A magyarok lelkiismerete, youtube.com
  56. Mindszenty vállalta volna a halált a diákok helyett, mindennapi.hu
  57. Pálinkás (Pallavicini) Antal , rev.hu
  58. A Szív (A Jézus Szíve Szövetség Hetilapja) XL. évf. 1. szám. Budapest, 1956. november 3.
  59. Mindszenty József bíboros 1956-os beszéde , youtube.com
  60. LAETAMUR ADMODUM XII. Piusz pápa az 1956-os magyar forradalom eseményeivel foglalkozó második enciklikája, Róma, 1956. november 2., uj.katolikus.hu
  61. LAETAMUR ADMODUM XII. Piusz pápa az 1956-os magyar forradalom eseményeivel foglalkozó második enciklikája, Róma, 1956. november 2., latin nyelven, w2.vatican.va
  62. Mindszenty bíboros rádióbeszéde (eredeti hangdokumentum részlete), youtube.com
  63. Mindszenty József rádióbeszédének szövege 1956. november 3., mek.niif.hu
  64. Mindszenty bíboros hercegprímásra emlékezik Dr. Bözsöny Ferenc, youtube.com
  65. Tomka Ferenc: Halálra szántak, mégis élünk! Egyházüldözés 1945–1990 és az ügynök-kérdés, tomkaferenc.hu
  66. Magyarország a XX. században A katolikus egyház (1945–1989), mek.oszk.hu
  67. Szabó Ibolya Anna: A Mindszenty-sztori, hetek.hu
  68. Mindszenty a titkosszolgálat célkeresztjében, orientpress.hu
  69. Moments in U.S. Diplomatic History The Cardinal Who Lived in the Embassy, adst.org
  70. Pallagi Mária: „Az osztrák kapcsolat” Franz König, bécsi bíboros látogatásai Mindszenty József hercegprímásnál (1963–1971) , epa.oszk.hu
  71. Amnesztia a kommunisták stílusában, tte.hu
  72. Mindszenty bíboros hercegprímás levelei Kennedy elnökhöz, 1960–1963, regnumportal.hu
  73. Magyar Egyháztörténeti vázlatok, real-j.mtak.hu
  74. Moments in U.S. Diplomatic History A Crown for Hungary, adst.org
  75. Mindszenty bíboros 1964. augusztus 24-én kelt levele Johnson Elnökhöz a szentkorona ügyében, magyarszemle.hu
  76. Adam Somorjai, OSB and Tibor Zinner: Do Not Forget This Small Honest Nation , books.google.hu
  77. Somorjai Ádám OSB: Mindszenty József és az esztergomi érseki szék üressé nyilvánításának dátuma, epa.oszk.hu
  78. Szabó Gyula: Az MNK és a Vatikán közötti kapcsolat az 1964-es megállapodás után, eucharisztikuskongresszus.hu
  79. Akit a nyilasok után az ÁVO és a Vatikán is megalázott, mult-kor.hu
  80. Collegium Pazmanianum Jézus Szentséges Szíve kápolna, pazmaneum.katolikus.hu
  81. Adriányi Gábor: A prímási szék megüresedetté nyilvánítása 1974-ben, vigilia.hu
  82. Németh László: VI. Pál és Mindszenty József 1971. október 23-án, vigilia.hu
  83. ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 10. doboz 1954-1994 5. pallium A Venezuelai magyar közösséggel kapcsolatos iratok (1954-1994) 66 oldal (Farkas Endre beszédei, katolikus egyház közösség iratai, Mindszenty bíboros 1975. évi caracasi látogatásának programja)
  84. Ruzsik Vilmos: Mindszenty bíboros utolsó lelkipásztori útja, mindszenty.hu
  85. ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 10. doboz 1945 4.pallium 7 darab 2.Lenz József magánlevelei 1946. (9 oldal)
  86. Mindszenty emlékezete a külhoni magyarság körében , magyarkurir.hu
  87. Soós Viktor Attila: Kádár kegyéből, a Vatikán kérésére - Lénárd Ödön 1977-es szabadulása, archivnet.hu
  88. Húsz éve indultak újra a diplomáciai kapcsolatok a Szentszékkel, magyarkurir.hu
  89. Mindszenty József temetése , youtube.com
  90. Ágh Péter (Fidesz Vas megyei lista) parlamenti felszólalása,(2012.04.02. , parlament.hu
  91. Húsz éve volt Mindszenty József újratemetése, mult-kor.hu
  92. Boldog II. János Pál tiszteletadása Mindszenty József bíboros sírjánál, magyarkurir.hu
  93. Mindszenty bíboros teljes jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálása
  94. Interjú Bábel Balázs érsekkel Mindszenty bíboros halála 40. évfordulójára, radiovaticana.va
  95. Mindszenty szobor a Templom téren, budapest-foto.hu
  96. Mindszenty – A fehér vértanú 2/1, youtube.com
  97. Mindszenty – A fehér vértanú 2/2, youtube.com
  98. [1]
  99. Mindszenty-Szeretlek, Faust , youtube.com
  100. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> tag; nincs megadva szöveg a(z) Ungarn_in_Flammen nevű ref-eknek
  101. Guilty of Treason, youtube.com

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Elődje:
Serédi Jusztinián
Esztergomi érsek
1945–1973
Utódja:
Lékai László