Lékai László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lékai László
esztergomi érsek
Laszlolekai.jpg

Születési név Lung László
Született 1910. március 12.
Zalalövő
Elhunyt 1986. június 30. (76 évesen)
Esztergom
Iskolái Gregoriana Pápai Egyetem
Munkássága
Felekezet katolikus egyház
Pappá szentelés 1934. október 28.
Róma
Püspökké szentelés 1972. március 16.

Hivatal veszprémi apostoli adminisztrátor
Hivatali idő 1972–1974
Elődje Klempa Sándor László (apostoli kormányzó)
Utódja Kádár László Gábor

Hivatal esztergomi érsek (1974-1976 apostoli adminisztrátor)
Hivatali idő 1976–1986
Elődje Mindszenty József
Utódja Paskai László
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lékai László témájú médiaállományokat.
Apostoli utódlás
Szentelés dátuma 1972. március 16.
Szentelő Ijjas József
Társszentelők Cserháti József
  Bánk József
Szentelt püspökök
Tóth László 1976. június 8.
Paskai László 1978. április 5.
Rosta Ferenc 1978. április 5.
Bagi István 1979. április 30.
Marosi Izidor 1979. április 30.
Szakos Gyula 1979. április 30.
Belon Gellért 1982. április 21.
Póka György 1982. április 21.
Szendi József 1982. április 21.
Társszentelt püspökök
Kovács Endre 1975. február 6.
Pálos István 1975. február 6.
Pataky Kornél 1975. február 6.

Lékai László (Zalalövő, 1910. március 12.Esztergom, 1986. június 30.) bíboros, prímás, esztergomi érsek.

Pályafutása[szerkesztés]

Lung László néven anyakönyvezték. A majdani érsek-prímás a vallás tiszteletét családi hátterében hordozta: édesapja mélyen vallásos katolikus sváb iparos (fazekas és kályhakészítő) volt, édesanyja hithű katolikus családból származott, akik a burgenlandi Répcebónyán éltek. Nevét 1940-ben változtatta Lékaira. Gimnáziumba Nagykanizsán, majd a piaristákhoz járt Veszprémbe. Papnövendéknek jelentkezett, 1928-tól a Collegium Germanicum et Hungaricum növendéke volt Rómában. Rómában szentelték pappá 1934. október 28-án. Tíz idegen nyelvet beszélt. Tanulmányai végén teológiai doktori címet szerzett 1936-ban. Évfolyamtársai voltak dr. Hosszú László nagyváradi ordinárius és dr. Ópalotai János székesegyházi kanonok, címzetes apát Nagyváradról.

Első szolgálati helye Ukk volt, majd a veszprémi Davidicumba került tanulmányi elöljárónak. 1937-től a veszprémi szeminárium tanára. 1944-ben püspöki tanácsos lett, 1944 és 1948 között püspöki titkár Veszprémben. 1944–45-ben Mindszenty Józseffel együtt volt a sopronkőhidai fegyházban. Később balatonlellei esperes-plébános, majd 1957-ben megbízott püspöki irodaigazgató volt. Ezután elhelyezték Balatonlelléről, kisebb zalai falvak plébánosa lett. 1969-től badacsonytomaji plébános volt.

Püspöki pályafutása[szerkesztés]

1972-től veszprémi apostoli kormányzó, Girus Tarasii-i címzetes püspök. 1974-ben kinevezték az Esztergomi főegyházmegye apostoli kormányzójává, miután felmentették tisztségéből Mindszenty József bíboros-prímás-érseket. 1976. február 12-én VI. Pál pápa kinevezte esztergomi érseknek, május 24-én bíborosi címet kapott. Címtemploma Rómában a falakon kívüli Szent Teréz-templom. 1984-ben Antal Jánost bízta meg a II. világháború után első jogelőd nélkül – állami engedéllyel – felépítendő Boldog Özséb-templom alapításával, építésével, a plébániaközösség megszervezésével. 1976-tól haláláig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke volt. 1986. június 30-án szívroham következtében halt meg Esztergomban.

A pálos rend konfrátere is volt.

Hatalomhoz fűződő viszonya[szerkesztés]

A Kádár-kor egyházpolitikáját képviselő Állami Egyházügyi Hivatallal élete végéig szívélyes viszonyt ápolt. „Az egyház a néppel együtt megtalálta új helyét a szocialista társadalomban...” – fogalmazott bíboros-prímásként tett első nyilatkozatában. Nyilvános megszólalásaiban gyakran beszélt az állam és a katolikus egyház közötti viszony normalizálódásáról, noha nyugati egyházi megfigyelők szerint az ateista állam egyházpolitikáját a főpásztor regnálása alatt is a békepapi mozgalmat elutasító klérus nyílt vagy burkolt kényszerítése, illetve a szabad vallásgyakorlás korlátozása jellemezte. Kritikusainak válaszul VI. Pál pápa „realitásokhoz igazodó” politikájának iránymutatásait ajánlotta. „A magyar állam és a katolikus egyház között kialakult jó viszony és a nemzeti összefogás elmélyítéséért, valamint a hazai és nemzetközi béketörekvések érdekében végzett kimagasló tevékenységéért” az MSZMP XII. pártkongresszusán a Magyar Népköztársaság zászlórendjének rubinokkal ékesített kitüntetésében részesült.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


Elődje:
Mindszenty József
Esztergomi érsek
1976–1986
Utódja:
Paskai László