Pozsgai Zsolt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pozsgai Zsolt
2005-ben
2005-ben
Született 1960. szeptember 20. (56 éves)
Pécs
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása drámíró, rendező
Aktív évek 19701980-as évektől
Díjak Szép Ernő-jutalom (1992)

Pozsgai Zsolt weboldala
Pozsgai Zsolt blogja
Pozsgai Zsolt az IMDb-n
Pozsgai Zsolt PORT.hu-adatlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsgai Zsolt témájú médiaállományokat.

Pozsgai Zsolt (Pécs, 1960. szeptember 20.) magyar drámaíró, színházi és filmrendező, forgatókönyvíró. Több színháznak volt művészeti vezetője. Irodalmi és kulturális kiadványok közreműködője.

Élete[szerkesztés]

Filmjelenetek
2007: Csendkút (Kakasy Dóra, mint Klári)
2007: Csendkút (Kakasy Dóra, mint Klári)
2010: Mindszenty - Szeretlek, Faust (Kautzky Armand, mint Jávor Pál / Kapitány / Szegfű / Tildy / Pápa és Lux Ádám, mint Mindszenty József
2010: Mindszenty - Szeretlek, Faust (Kautzky Armand, mint Jávor Pál / Kapitány / Szegfű / Tildy / Pápa és Lux Ádám, mint Mindszenty József
2010: A Föld szeretője (Auksz Éva, mint Teréz és Sunyovszky Szilvia, mint Olga)
2010: A Föld szeretője (Auksz Éva, mint Teréz és Sunyovszky Szilvia, mint Olga)
2011: Janus (Stohl András, mint Janus Pannonius és Szvetnyik Kata)
2011: Janus (Stohl András, mint Janus Pannonius és Szvetnyik Kata)
2014: Molto pavane - Erkel és Mahler (Incze József, mint Erkel Ferenc és Varga Ádám, mint Gustav Mahler)
2014: Molto pavane - Erkel és Mahler (Incze József, mint Erkel Ferenc és Varga Ádám, mint Gustav Mahler)
Pozsgai Zsolt rendezés közben

Édesanyja Szilágy falu szülötte, ahol sok időt töltött, közössége fontos az életében. Édesapja pécsi, nyugdíjazásáig kulturális területen mozgott, különböző intézményeket vezetett. Pozsgai Zsolt már tizenegy évesen „színházat művelt”, egyértelmű volt, merre megy tovább. Középiskolai tanulmányait a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban végezte,[1] ahol a Pécsen és környékén ismert Hegonia nevű amatőr színház alapítója volt társaival együtt. Saját maguk által írt, vagy az abban az időben tiltott műveket adtak elő.

Érettségi után az amatőr színház mellett különféle foglalkozásokat űzött (mentőápoló, művelődési ház igazgató, műtőssegéd, gépkocsivezető, bárénekes is), a család legnagyobb döbbenetére, hiszen – noha megvolt a lehetősége, hogy egyetemen tanuljon tovább, – nem felvételizett sehova. Saját bevallása szerint későbbi írói pályáján – amire már akkor készült – nagy hasznát vehette az itt szerzett tapasztalatoknak.

1982-től a Pécsi Nemzeti Színház tagja mint rendezőasszisztens, művészeti titkár, szervezési vezető, dramaturg. Közben – 1985 és 1988 között – a Janus Pannonius Tudományegyetem magyar-népművelés szak hallgatója volt, amit nem fejezte be, mert Pesten megajánlották, legyen a Pátria Könyvkiadó vezetője, később pedig már – a '90-es évek elején – az egyetemet átszervezték, a szak megszűnt.

Előtte, még egyetemi évei alatt Taszárra helyezték katonának, ahol a vadászrepülő-irányítóknál szolgált. Itt írta első színművét (Horatio). Katonaság után ismét a Pécsi Nemzeti Színház tagja, majd a pécsi Pannónia Könyvek szerkesztőségi titkára, Tüskés Tibor keze alatt. Ezt követően lett a Pátria Könyvkiadó megalapítója és vezetője Budapesten. A könyvkiadó működése alatt közel száz könyvet gondozott és adott ki, többnyire kortárs írók – mint Fejes Endre, Ördögh Szilveszter, Konrád György, Hernádi Gyula, Hankiss Ágnes, Tüskés Tibor, Karinthy Gábor, Kende Sándor, Vinkó József – műveit. 1991–1992-ben a Magyar Könyvkiadók Egyesületénél könyvszerkesztői szakoklevelet szerzett.

Első drámáját Horatio címmel Tüskés Tibor biztatására – aki tanítómestere volt – küldte el Tömöri Péter rendező ismerősének a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházba. 1987-ben mutatták be, nem kis vihart kavarva, hiszen a darab – bár nem tudatosan, de – az akkori magyar-szovjet viszonyokra volt kiélezve. A Pátria nyomda 1995-ös privatizációja során a könyvkiadás megszűnt. Ekkortól Pozsgai már az Arizona Színház művészetei vezetője volt és a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, majd a Kolibri Színház és a Madách Színház dramaturgja lett. Ezen idő alatt folyamatosan mutatták be műveit a főváros színházaiban és vidéken. 1999-től a Pesti Magyar Színházban dolgozott, ahol több színművét maga állította színpadra. Iglódi István igazgató közvetlen irodalmi munkatársa volt. Ezzel párhuzamosan rendszeresen dolgozott íróként és rendezőként a békéscsabai Jókai Színháznak Konter László és a kecskeméti Katona József Színháznak Bodolay Géza igazgatása alatt. 2000-től vezetésével – és Zsáli János, akkori polgármester közreműködésével[2] – megalakult a Pécsváradi Várszínház, ahol évekig nyaranta a Pesti Magyar Színházzal közösen ősbemutatókat tartott.

2003-tól a budapesti Aranytíz Teátrum, 2008-tól a budapesti Komédium Színház művészeti vezetője volt. 2007-től a Horatio Film igazgatója. Ebben az időben a veszprémi Petőfi Színházban rendező és dramaturg Bujtor István igazgatása alatt. Alakulása óta részt vesz a Nemzeti könyvtár munkájában, melynek szerkesztője és általában ő írja a könyvek előszavait.[3] 2012 februárjától volt a budapesti Új Színház művészeti vezetője és főrendezője, 2013-ban azonban felmondott. 2013 októbertől szabadfoglalkozású író, rendező, illetve a Magyar Krónika egyik szerzője (de annak szerkesztőségi munkájában nem vesz részt).[3]

A hazai bemutatókon túl műveit több külföldi színház bemutatta, például Grazban, Genfben, Bulgária több városában, Oslóban, Szkopjéban, Hamburgban, Avignonban, Bostonban, vagy New Yorkban[4] (Liselotte és a május) a Pilvax Players színházi társaság. Számos hazai rendezvényre hívják zsűrizni, de rangos világfesztiválon is volt már zsűritag (I. Bagdadi Nemzetközi Színházi Fesztivál 2013-ban[5]).

1995-től több televíziós sorozat forgatókönyvírója. Irodalmi lapokban is publikál. 2006-ban forgatta első nagyjátékfilmjét mint rendező és forgatókönyvíró Csendkút címmel, Mihályfy Sándor – aki a film a producere volt[6] – felkérésére, aki miután megkereste a történettel meglátta, hogy Pozsgai e két szerepkörben többet tud kihozni belőle.[7] Ezt követően több tévéfilmet, nagyjátékfilmet, dokumentumfilmet is írt és rendezett (Szabadságharc Szebenben, Hun völgy, Szeretlek, Faust, A föld szeretője, Janus, Földindulás, A farkasasszony), miközben a színházi bemutatóinak száma sem csökkent. 2010-ben a Goai Nemzetközi Filmfesztivál (India) mutatta be A Föld szeretője című, eredetileg a Pécs2010 Kulturális Főváros projekt keretében készült filmjét, amit számos más, rangos külföldi filmfesztivál követett.

2015-ig Giorgio Pianosa álnéven publikálta fordításait.[8]

Felesége Fábos Ildikó televíziós műsorvezető, két lánya Brigitta (1988) és Rebeka (1989).[9]

Fontosabb díjai[szerkesztés]

Megjelent kötetek[szerkesztés]

drámakötetek
  • Szeretlek, színház (2001)
  • Makacs alkony (2003)
  • Prófétakeringő (2004)
  • Szeretlek, fény (2008)
  • Szüzek és szörnyek (2013)
  • Üzen velem valaki /tanulmányok, esszék, 2016/
egyéb
  • Kibédi Ervin: Kibédi variációk; a riportokat Pozsgai Zsolt készítette (Pátria könyvek; Pátria Nyomda, Bp., 1989)[15]

Fontosabb színházi bemutatók[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 112, rendezőként: 53, dramaturgként: 13, fordítóként 5, szereplőként:2 és dalszövegíróként: 1.[16]

  • Horatio (1988)
  • Ez most az utolsó pillanat, drágám! (1989)
  • Viaszmadár (1992)
  • Kölyök (1993) (musical szövegkönyv)
  • Szeretlek, cirkusz (1994)
  • Törődj a kerttel! (1995)
  • Bakkfy és a csúnya királykisasszony (1995)
  • Arthur és Paul (1995)
  • Vörös és fekete (1995)
  • Szeretlek, Faust (1996)
  • Fekete méz (1998)
  • Prófétakeringő (1999)
  • Gólyakalifa (1999)
  • A család játékai (1999)
  • Boldog Asztrik küldetése (2001)
  • Pszicho (2002)
  • Liselotte és a május (2002)
  • Boldog bolondok (2003)
  • A szajha és a szörny (2003)
  • Meglőttük a fényes sellőt (2004)
  • Szerelem, bolondulásig (2004)
  • Szabadságharc Szebenben (2004)
  • Razzia (2005)
  • A gyertyák csonkig égnek (2006)
  • Mozart és Constanze (2007)
  • Szeretlek, fény (2007)
  • Janus (2008)
  • Naplópók (2011)
  • Pipás Pista (2013)
  • A Vasgróf (2014)
  • Gina és Fidel (2014)

Filmjei[szerkesztés]

2014: Földindulás (Koncz Gábor, mint Böbék Samu és Koncz Andrea mint Juli, Kántor felesége)
  • Hetedíziglen (forgatókönyv)
  • Éretlenek (sorozat forgatókönyv, 12 rész)
  • Black Rose vár titka (sorozat forgatókönyv, 12 rész)
  • Fekete méz (forgatókönyv, társrendező)
  • Gólyakalifa (író, rendező)
  • Konyec (eredeti forgatókönyv)
  • A vadlány (forgatókönyv)
  • Csendkút (író, rendező)
  • Szabadságharc Szebenben (író, rendező)
  • Hun Völgy titka (író, rendező)
  • A föld szeretője (író, rendező)
  • Szeretlek, Faust (író, rendező)
  • Janus (író, rendező)
  • Kisváros (forgatókönyvíró, 134 rész)
  • Molto pavane (tévéjáték - író, rendező)
  • Földindulás (tévéjáték - rendező)
  • Kötél a mélyben /dokumentumfilm, író, rendező 2015/
  • Farkasasszony (tévéjáték - rendező)[17]
  • Szabadonczok /tévéjáték, író, rendező, 2016/

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vendégünk volt Pozsgai Zsolt drámaíró, CR Nagy Lajos Gimnázium - 2015. március 5.
  2. Szakácsi Sándor Emlékhonlap: Emlékezés Faültetés Szakácsi Sándor emlékére, szakacsisandor.com
  3. ^ a b H. L. B. Pozsgai Zsolt most tévéfilmeket forgat és a Magyar Krónikában publikál, pecsiujsag.hu - 2014. június 19.
  4. Magyar Liselotte New Yorkban - Pozsgai darab a Dream Up fesztiválon, szinhaz.hu - 2013. szeptember 6.
  5. Pozsgai Zsolt: Irak színházi arca: fény az élethez, archivum.magyarhirlap.hu - 2013. november 7.
  6. Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet CSENDKÚT Well of Silence (Memory of Attila Gérecz) - (hozzáférés: 2015. március 20.)
  7. Szalkai Réka: Pozsgai Zsolt: A Zsolnayak kulturális örökségével Pécsről Indiába vezet az út Interjú A föld szeretőjének rendezőjével, magyar.film.hu - 2010.
  8. Évtizedekig átverte a színházi szakmát Pozsgai Zsolt, blikk.hu - 2015. szeptember 19.
  9. Kicsoda Pozsgai Zsolt? (Biográfia). Uno.hu, 1998. [2003. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
  10. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Háttér a Szép Ernő Jutalomhoz; a kuratórium tagjai; eddigi díjazottak, archívum » Infotéka - 2004. szeptember 27.
  11. Magyar Filmszemle díjak kritikustomeg.org
  12. MTI/Call: Húszéves A Kölyök című musical!, musicalinfo.hu - 2012. december 19.
  13. Húszéves a Kölyök Elismerés a magyar musical sikersorozat szerzőinek, emimusic.hu/ - 2013. január 7.
  14. Béres Anna: Hatalmas siker a „Villám”-drámaíró versenyen, kultura.hu - 2015. február 5.
  15. Kibédi-variációk az odrportal.hu-n
  16. 2015. március 19-i lekérdezés
  17. Echo tv Riportjaink 2015-01-29 Farkasasszony - 2015. január 29.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]