A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma
COA of Nagy Lajos gimnazium Pecs.gif

Nagy Lajos High School Front.JPG
Az iskola főbejárata
Alapítva 1687
Tanulólétszám 824[1]
Igazgató Dobosi László
OM-azonosító 027396
Tagozatok általános
angol
német
biológia–kémia
matematika–informatika
néprajz
hat évfolyamos
Elérhetőség
Cím 7621 Pécs, Széchenyi tér 11.
Telefonszám (72) 312-888, (72) 312-047
E-mail crnl@mail.crnl.hu
Elhelyezkedése
A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma  (Pécs)
A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma
A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 04′ 38″, k. h. 18° 13′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 38″, k. h. 18° 13′ 39″
Az A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma weboldala

A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma Pécs főterén áll, és a ciszterci rend működteti.

A jezsuiták a törökök kiűzése után 1687-ben azonnal megnyitották iskolájukat és felépítették ma is álló kollégiumukat (rendház és iskola). Ez az iskola volt a Nagy Lajos Gimnázium elődje. A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után 1815-től a ciszterci rend vette gondozásába az iskolát.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy Lajos király szobra

Pécs a középkori Magyarország egyik kulturális központjának tekinthető: a székesegyház mellett működő iskola már magasabb műveltséget adott. Nem véletlen, hogy Nagy Lajos király Pécset választotta hazánk első egyeteme székhelyének. Virágzó kulturális életét a város a reneszánszban is megőrizte, sőt fejlesztette. Az ekkor működő székesegyházi iskola a gimnázium egyik elődjének is tekinthető. 1526 illetve 1543, a város török uralom alá kerülése után új korszak kezdődött Pécs kulturális életében is. A török és protestáns iskolák mellett az 1610-es évektől jezsuita iskola is működött Pécsett, mely a gimnázium elődjének tekinthető.

A jezsuita iskola[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A már a török alatt itt működő jezsuiták 1687 novemberében új alapokon álló, valódi jezsuita rendszerű iskola fenntartóiként kezdték meg munkájukat. Jogelődjüknek nem a korábbi iskolájukat, hanem a középkori pécsi iskolákat tekintették.[2]

A pécsi Pallas, amely egykor II. Lajos magyar király idején 1526-ban 4000 diákjával a török hadsereg kegyetlensége miatt kimúlt, ez 1687. évben Újra életre kelt, és november elején mintegy nagy vajúdással újjászületve gőgicsélni kezdett, 16 gyerekkel újra felvirágzott.
– Részlet az 1687-es jezsuita évkönyvből.[3]

A következő években megszerezték az iskola jelenlegi helyén álló épületet, Gázi Kászim pasa dzsámiját és több más telket. A kollégium létesítéséhez Széchényi György esztergomi érsek 50 000 forintos adománya járult hozzá 1694-ben. A Rákóczi-szabadságharc küzdelmei és jogi bonyodalmak következtében az építkezés csak 1724-ben kezdődhetett. Itt működött az iskola a rend 1773-as eltörléséig. A diákság létszáma - a kezdeti 16-ról - előbb mintegy 100 főre, az 1720-as évek közepére pedig már 3-400 főre növekedett.[3]

A jezsuita oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az oktatás rendszerét a jezsuita iskolák működését szabályozó, 1599-ben kiadott Ratio Studiorum határozta meg. A tanítási napok száma mintegy 170 volt, délelőtt és délután két-két órával. A hatosztályos gimnázium tananyagának gerincét a grammatikai és retorikai képzés jelentette. Az oktatás az alsóbb osztályokban anyanyelven – valószínűleg magyarul, németül és horvátul egyaránt –, a felső kettőben latinul folyt. Az oktatók közül ki kell emelni Faludi Ferenc költőt,Pray György, Pejacsevich Ferenc és Szalágyi István történészeket. A jezsuita iskolák egyik jellegzetessége a rendszeres időközönként zajló iskolai színielőadások, iskoladrámák, melyek közül az elsőről 1712-ből van adat: A megváltás titka és A Fiatal Sólyom című darab, melyet 1715-ben a Vinalia Quinqueecclesiensia (Pécsi szüret) című színielőadás követett.

Viszontagságos évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jezsuita rendet 1773-ban XIV. Kelemen pápa erős politikai nyomásra feloszlatta. 1773. október 1-jén olvasták fel Pécsett a rend feloszlatásáról szóló bullát, valamint a Helytartótanács 4681. sz. rendeletét, mely a feloszlatott rend vagyonával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazta. (A Tanulmányi alap veszi kezelésbe.) Az oktatás folytonosságát jelenti, hogy az iskola továbbra is – az egyházmegyei szolgálatba átvett – jezsuita tanárok vezetése alatt működött. Némi vigaszt jelentett, hogy 1776-ban az iskola tankerületi főgimnázium (archigymnasium) rangjára emelkedett.[2]

Komoly változásokat hozott azonban az iskola életében az 1777. augusztus 22-én életbe léptetett I. Ratio Educationis, továbbá az iskola elhelyezésének gondja. Az iskola épületét katonai kórháznak használták, mely súlyos állagromlást idézett elő. 1803-ra pedig az iskolát egyszerű gimnáziummá „fokozták le”.

A jozefinizmus kora után egyre inkább felmerült az igény, hogy a gimnáziumot ismét egy szerzetesrend vegye át. Miután a bencések nem tudták vállalni, ezért I. Ferenc király a zirci ciszterci apátnak, Dréta Antalnak adta át az iskolát.

A ciszterci iskola kezdetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Noha az iskola ciszterci kezelésbe vételének gondolata már 1809-ben felmerül, de a napóleoni háborúk ezt késleltették. Végül 1814-ben jelentek meg a ciszterek Pécsett, 1815. október 17-én pedig megkapták a gimnáziumot. Az oktatás a II. Ratio Educationis szellemében zajlott, mely elősegítette a magyar nyelv oktatását és közelebb állt a szerzetesi nevelési elvekhez, mint a II. József alatti gyakorlat. A hatosztályos gimnázium mintegy 400 diákkal működött a 19. század első felében, mely a ciszterciek pécsi működése virágzó korszakának tekinthető. Ezt a virágzást némileg megakasztotta a forradalom, de különösen a szabadságharc, melynek során először a honvédség és nemzetőrség, majd 1849-től a császári hadsereg vette használatba az iskola épületét. A gimnázium ideiglenesen (1866-ig) a líceum – ma Széchenyi István Gimnázium – épületében működött.

Az addigi iskolafenntartó ciszterci rend a következő évtizedekben súlyos harcokat vívott az iskoláért, részben a püspökkel, részben az állami hatóságokkal. A gimnázium ugyanis részben összeolvadt a líceummal, mivel annak két évfolyamát az oktatási rendelet (Entwurf)a hatosztályos gimnáziumhoz csatolta. Az új típusú, nyilvános, nyolcosztályos "katolikus főtanoda" 1851/52-es tanévben nyílt meg. Régi, de felújított, kibővített épületükbe az 1865/66-os tanévre térhettek vissza a ciszterci tanárok és diákok. Az intézményben kerül sor az első érettségi vizsgára is Pécsett, 1852. szeptember 15-én. Fontos eredmény, hogy 1861. október 5-től a pécsi egyike a 13 kizárólag magyar nyelven oktató főgimnáziumnak.

A magyar nyelvű kultúra ápolására az iskolában 1862-ben megalakult a Pécsi Líceumi Irodalmi Kör, mely 1864-től A Pécs Főgimnáziumi Irodalmi Kör néven folytatta működését. Ez az önképzőkör a nevelő munka igen fontos színtere lett.

Az oktató munkát az iskola három könyvtára, természetrajzi, természettani és éremgyűjteménye, valamint a térképtár, rajzszertár, kottatár segítette. 1868-ban az intézmény az ország egyik legjobban felszerelt iskolája volt.[2]

Boldog békeidők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kiegyezéssel új szakasz kezdődött az iskola életében is. Többek között azért is, mert Eötvös József középiskolai reformintézkedései átformálják az iskola életét. A testnevelés – a lex Eötvös nyomán, de megfelelő infrastrukturális feltételek híján is – egyre nagyobb szerepet kap az oktatásban. 1905-ben megjelent a labdarúgás is az iskolában. Az intézmény kivette a részét a felnőttoktatásból is. Ám a gimnázium – értelemszerűen – a középiskolai oktatásra fókuszált továbbra is. A ciszterci rend vezetése egyre nagyobb hangsúlyt helyezett a tanárok tudományos tekintélyének és megóvására és biztosítására. A gimnáziumi évkönyvek tudományos dolgozatai a legkülönbözőbb területekről jelentek meg.

A gimnáziumi Értesítőben megjelent tudományos dolgozatok, 1867–1914 (Válogatás)[2]

Év Szerző Cím
1874 Lontényi Márk A szivárvány elmélete
1879 Szalay Alfréd dr. A láncztörtekről
1881 Ács Egyed Virág Benedek mint költő és történetíró
1886 Gebaur Izor A Darvinizmus
1888 Gebaur Izor Volapük
1891 Ágh Timót dr. A pécsi artézi kút
1892 Békefi Remig dr. A szent korona nemzetünk történetében
1898 Békefi Remig dr. A ciszterci rend múltja Magyarországon
1904 Hang Dániel dr. A radioaktív anyagok és az anyagról való mai nézetünk
1907 Kiss Albin dr. A történetírás bölcselete

A természet- és társadalomtudományok képviselői egyaránt kerültek ki az iskola falai közül. Felkészülésüket nemcsak a tanórák, de az egyre gyarapodó szertárak, könyvtár, valamint a tanulmányi kirándulások is segítik. A Julián Iskolaegyesület keretében mintegy 50 horvátországi és Bosznia-hercegovinai, valamint további 10 romániai és bukovinai magyar gyerek tanulhatott ösztöndíjjal a gimnáziumban. A szegény sorsú gyerekeket támogatására további ösztöndíjak és pályatételek álltak rendelkezésre. Az iskola sikerességét, az iskola iránti érdeklődést mutatja az egyre növekvő diáklétszám is.[2] Mindez az iskola épülete bővítésének kérdését is előre vetítette, már az 1906/1907. tanévben. A pénzügyi nehézségek, a háború, az infláció azonban hosszú időre elodázta a tervek megvalósítását.[4]

A nagy háború – és ami utána következett[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az épület észak felől.

Az első világháború kezdetén az iskola épületét rövid időre ismét katonai célokra használják. Súlyosabb azonban, hogy 1917-től az iskolapadból is hívtak be katonákat, akik rövid tanfolyamok után tettek "hadiérettségit".

Az 1918-19-es tanévben előbb a "spanyolnátha", majd a szerb megszállás sújtotta a várost és az iskolát. 1919-től kezdve az iskola igazgatóját, Buzássy Ábelt, valamint több tanulóját érték atrocitások a megszálló szerb hatóságok részéről.[2] Az igazgatót öt alkalommal kihallgatásra rendelték, kétszer túsznak jelölték ki, 1920. szeptember 11-én megbotoztatták.[5]

Végül 1921. augusztus 22-én Pécs felszabadult a szerb megszállás alól. A trianoni határok közé szorult Magyarországon – így az iskolában is – megkezdődött a szellemi ellenállás a békeparancs rendelkezéseivel szemben. A tanítás előtt és után elmondták a magyar Hiszekegyet. Az 1912-ben alakult cserkészcsapat felújította működését. A Faludi Ferenc nevét felvett önképzőkör is folytatta munkáját. A vallásos egyesületek – főleg a Mária kongregáció – is nagy nevelő szerepet játszottak.[2] Az iskola a Pécsett egyetemet alapító Nagy Lajos királyunk nevét vette fel 1921-ben.[3] 1922-ben megalakult a Ciszterci Diákszövetség Pécsi Osztálya, mely a ciszterci "öregdiákokat" tömörítette. Taglétszáma folyamatosan 5–600 fő körül mozgott.

A történelmi változások mellett szervezeti változás is érintette a gimnáziumot: az 1924/25-ös tanévtől az intézmény reálgimnáziumként működött tovább. Az új keretek között a régi hagyományokat is tovább ápolták: 1926. október 27-én leplezték le az első világháborúban elesett hősök Zsolnay pirogránitból készült emléktábláját.[2]

A világválságot követően pedig 1934. május 1-jén kiírták a pályázatot az új épületszárny terveire. A kivitelezés 1935. március 4-én kezdődött Kőszeghy Gyula és Nagy Márton tervei alapján.[4] Az új épület avatása még abban az évben, október 15-én megtörtént. Az új gimnáziumban 12 tanterem épült, összesen 780 férőhellyel. Mind a tan-, mind az előadótermeket a legkorszerűbb pedagógiai elvek alapján, a legmodernebb berendezésekkel szerelték fel. Az iskola előcsarnokában állították fel Nagy Lajos király életnagyságú szobrát, Nagy Mihály szobrászművész alkotását.[2]

Az állami Nagy Lajos Gimnázium[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gimnázium korábbi címere

A második világháború után államosították a Nagy Lajos Gimnáziumot.

1950. június 8-ról 9-ére virradó éjszaka a pécsi cisztereket – más szerzetesekkel együtt – az Államvédelmi Hatóság emberei fegyveres kísérettel a kármeliták kunszentmártoni kolostorába deportálták.[6] 1950-ben az eddigi 241 fős diákság 526 főre duzzadt. A megingott fegyelmet a "rendgárda" (DISZ) tartotta fenn. 1950-52 között (felkészületlenül) elindult a testnevelési tagozat. A minisztérium 1954. június 26-án kelt 853-G-12/1954. sz. rendelete alapján a Széchenyi István Gimnáziummal való kapcsolat megszűnt. 1963-ban elindult az angol tagozat. Az 1963/64-es tanévtől felmenő rendszerben elindult a kémia–fizika tagozat Kromek Sándor szervezésével. 1963-tól szerveződött egy villanyszerelő és egy szőlész–borász osztály. 1969-től tantárgyként jelent meg a világnézetünk alapjai c. politikai anyag. 1981-től a főhatóság engedélyezte az angol osztály, majd 1986-tól színtén speciális kémia tagozat indítását. A 80-as évek közepére a tanulólétszám 855 fő volt. Az iskola 300 éves fennállását 1987-ben ünnepelte. A beiratkozottak 98%-a sikeres érettségit tett le. [7]

A rendszerváltás után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendszerváltás után a Ciszterci Rend Zirci Apátsága 1989. szeptember 22-én visszakapta működési engedélyét. Az iskola ünnepélyes átadása 1993. június 12-én történt meg. 1996-ban mentek ki az utolsó állami osztályok. Az 1990 előtt tanító pedagógusok közül 2000-ig az évek során 35-en vagy önként távoztak vagy nyugdíjba mentek. Helyükre nagyrészt a Ciszterci Pedagógiai Műhelyen képzett tanárokat alkalmazta a gimnázium. 2000/2001. tanévre a tantestület 85%-a kicserélődött, a pedagógusok többsége férfi tanár.[7]

Diákok sikerei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Országos, regionális tanulmányi és sportversenyeken előkelő helyezéseket értek el az iskola diákjai, és kiemelkedő nemzetközi sikerekkel is gazdagították a gimnáziumot. A legjelentősebb eredménynek számít, hogy az 1998-as, 1999-es és 2000-es években egy-egy tanuló a Nemzetközi Diákolimpiák aranyérmese lett. 1998-ban Csékei Márton Melbourne-ben a 30. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián szerzett aranyérmet, 1999-ben a 30. Nemzetközi Fizikai Diákolimpián Padovában Hegedűs Ákos lett aranyérmes, s ezt a sikert 2000-ben Leicesterben, (Anglia) a 31. Nemzetközi Fizikai Diákolimpián megismételte egy újabb aranyéremmel. Tehetségét fizikatanára, dr. Orovica Márkné ismerte fel. Teljesítményére a kormány is felfigyelt és Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Polgári Együttműködésért Egyesület nagygyűlésén mondott beszédében Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumáról és Hegedűs Ákosról név szerint is megemlékezett. Nemzetközi sikerei közé számít, hogy az ország középiskolái közt az UNESCO diáknagykövetségre kiírt pályázaton az első két helyet a Nagy Lajos Gimnázium diákjai nyerték el (Első helyezett csapat tagjai: Szűcs Bálint, Czvikli Nóra, Fónod Péter, Sütő Hajnalka). Ezen kívül országos szinten is sikereket értek el az iskola diákjai a zene- és tánckultúra területén.

Tanításon kívüli tevékenység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az épület északi szárnya.

A gimnáziumban működik a Faludy Ferenc irodalmi színpad és színjátszó szakkör, és a "Színes" Fehér-Fekete diákújság. Ezenkívül sakk-kör és számos sportkör is a diákok rendelkezésére áll. A diákokat időnként neves személyiségek keresik fel egy-egy előadásra, beszélgetésre. Köztük volt Eperjes Károly, Fa Nándor, Raffay Ernő, Karátson Gábor, Szörényi Levente, Somogyi Győző.

Szent Benedek Szeretetszolgálat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent Benedek Szeretetszolgálat olyan értékeket közvetít a diákoknak, melyek emberi szempontból elsőrendűek: megtanulni segíteni más embereken, felfedezni az értékeket a rászorulókban. Mindezt az iskola filozófiája szerint csak tapasztalat útján lehet megszerezni, melyre a közösségi szolgálat olyan lehetőséget biztosít, ami a keresztény fejlődéshez, emberi kiteljesedéshez elengedhetetlen.

2016-tól az érettségi bizonyítvány megszerzésének feltétele 50 órányi közösségi szolgálat elvégzése (20/2012 (VII.31) EMMI rendelet 45. fejezet 133.§), ennek érdekében az iskola társintézményeivel együttműködve olyan programot szervez, melyben a 10. évfolyamos diákok mintegy 35-40 órát teljesíthetnek, személyes tapasztalatokat szerezve a szociális segítségnyújtás terén.

A várható elfoglaltság szeptember elejétől május végéig átlagosan hetente 1-1,5 óra időtartamú. Minden feladatot párosával láthatnak el a gyerekek, így egymást is segíthetik, nehézség esetén helyettesíthetik.

A feladatok nagy részét szociális intézményekben végezhetik (szeretetotthon, kórház, óvoda, hátrányos helyzetűek iskolája stb.) Minden intézményhez egy-egy mentortanár is tartozik, akihez problémáikkal fordulhatnak a diákok, illetve egy kapcsolattartó személy az adott intézmény részéről.[8]

Zenei élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Laudate Kórus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vegyeskart 1999-ben alapította Nagy Ernő tanár úr. 10 év alatt az együttes Európában is sikereket aratott. A kórus irányítását és a benne egyidejűleg működő Laudate fiú kamarakórust 2009-ben Havasi Gábor vette át. A kórusból „kiöregedő” (gimnáziumi tanulmányaikat befejező) fiatalok tovább énekelhetnek az 1999-ben alakult Serafi kórusban. A Laudate kórus jelenleg 58 tagot számlál.[7]

Orff zenekar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország első Orff-együttese 1965 szeptemberében alakult Ivasivka Mátyás karnagy vezetésével. Az együttes fontos kapcsolatot ápolt Carl Orff-fal, aki ennek kapcsán küldött az iskolába egy garnitúra Orff-ütőhangszert. 2000-ben Borbás Lili vette át a zenekar vezetését, akit 2004 szeptemberétől 2009-ig Szőts Annamária helyettesített. A zenekar 2001 júliusában részt vett a Münsterschwarzachban az I. Bencés Világtalálkozón, ahol Magyarországot képviselték. 2003-ban szerepeltek a Paradicsomkert-Varázsdoboz rendezvényen a pécsi Tettyén. A 2004-es Helikonon a legjobb kísérőprodukció díját kapták, és 2010-ben az I. Pécsi Diákfesztiválon „egyéb” kategóriában gyémánt minősítést kaptak. A zenekarral több alkalommal készített CD-felvétel Szőts Annamária és (Borbás) Csák Lili is.[7]

Zengető együttes[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának népzenei együttese, a Zengető 2002 februárjában alakult Bergics Lajos vezetésével. Célja az, hogy megismerje és bemutassa a magyar hangszeres népzenét, különös tekintettel annak szakrális kapcsolataira. Eddigi működése során a zenekar számos sikert mondhat magáénak. Három alkalommal nyerte el a Helikon Fesztivál népzenei fődíját. Díjakat és elismerést szerzett népzenei vetélkedőkön, fesztiválokon.

A Zengető rendszeresen fellép az iskola rendezvényein, kíséri a Magura táncegyüttest, mely szintén a gimnázium együttese. Bemutatkozott Németországban, Lengyelországban, két alkalommal Törökországban, 2006-ban önálló CD lemeze jelent meg. Felkészítőtanáruk Bergics Lajos, aki 13 diákkal dolgozik a zenekarban.[9]

CD felvételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2000: Ardere et lucere - Ivasivka Mátyás
  • 2001: Laudate I. - Nagy Ernő
  • 2004: Laudate II. - Nagy Ernő
  • 2005: Nyílj meg szívem - Bergics Lajos, Zengető
  • 2007: Jesus Dulcis Memoria - Nagy Ernő
  • 2009: Laudate-válogatás - Nagy Ernő
  • 2010: Zene nélkül... - Csák Lili, Orff zenekar

Faludi Ferenc Irodalmi Színpad[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gimnáziumban Kalász Gyula tanár úr élesztette föl a korábban nagy hagyományokkal rendelkező diákszínjátszást, amikor megszervezte, majd éveken át vezette a Faludi Ferenc Színpadot. A társulat több sikeres bemutatót tartott, és többször képviselte a gimnáziumot a Helikoni Ünnepségeken. 2006-ban Fafestmény című előadásával arany minősítést nyert az együttes. Kalász tanár úr nyugdíjba vonulását követően Mikuli János, a Janus Egyetemi Színház vezetője vette át a színpad irányítását. 2008-ban Pilinszky János verses meséje, a Kalandozások a tükörben című játék a Helikonon arany minősítést kapott. A társulat 2009-ben balladát vitt színre. Kőmíves Kelemen történetét a népballadák szövegváltozatainak és Sarkadi Imre novellájának felhasználásával elevenítették meg. 2010-ben Keszthelyen, a Helikonon ez az előadás képviselte a gimnáziumot, és arany minősítést szerzett.[10]

Diákújság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fehér-Fekete című diákszövetségi lap 1991-től folyamatosan jelenik meg, korábban önállóan, jelenleg a Színes mellékleteként. A diákok lapja a Színes nevet viseli, 1994-ben jelent meg először. Azóta minden tanévben négy alkalommal: Veni Sancte, Karácsony, Húsvét, Te Deum.

Szerkesztői Bartusz-Dobosi László és Antal Emília után Czimmermann Csilla és Kovács Gusztáv.[11]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kötelező testnevelési órákon játszott sportokon kívül lehetőség nyílik más sporttevékenységekre is: aerobic, floorball, lovasíjászat, vívás, futás, gyógytorna, kézilabda, foci, kosárlabda, röplabda, tollaslabda, torna, túrázás, úszás.[12]

Mezei iskola[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011 szeptemberétől "üzemszerűen" működik az iskola kezelésében Átán mezei iskola. Célja, hogy a diákokkal megismertesse a hagyományos, természetközeli világ értékeit, a termelő, alkotó munka élményeit.

Az építés befejeztével az épület alkalmas lesz 35-40 fős osztályok befogadására, elszállásolására.

A gazdasági udvarban baromfiak (csirkék, kacsák, ludak, gyöngyösök, pulykák), néhány hagyományos sertés (elsősorban mangalica), néhány juh (gyimesi és hortobágyi racka), kecskék, két fejőstehén és egy pár kocsizásra és lovaglásra is alkalmas ló, valamint két ősi magyar kutyafajta képezné az állatvilágot. Mindezt kiegészíti később egy kisebb méhes, amit a már részben kiültetésre került gyümölcsösben kerülne elhelyezésre. A terület többi részén pedig takarmánynövények (kukorica, napraforgó, tök, répa) termesztése folyna az állatállomány számára.

A termelés a lehető legkevesebb kemikália felhasználásával történne. Ez a hagyományos gazdálkodás megfeleltethető az öko- vagy biogazdálkodásnak.

2011 szeptemberétől a tanév rendjében és az iskolai programban szerepel, hogy minden osztály egyik fele vagy tavasszal vagy ősszel egy szombati napon a házban és a gazdasági udvarban tevékenykedik, kiegészülve a néprajzos segítőkkel. Így minden diák négyszer, illetve hatszor biztosan találkozik a kétkezi munkával és a közösséget erősítő helyzettel. Mindez szervesen illeszkedik az új oktatási-nevelési elképzelések közé, ahol a diákoknak érettségi előtt 50 órát dolgozniuk kell.[13][7]

Híres tanárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Békefi Remig
Pray György

Híres diákjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Babits Mihály
Brenner János
Gráf József
Khuen-Héderváry Károly
Mészáros Lázár
Páva Zsolt
August Šenoa
Szili Katalin
Xántus János

Igazgatók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jezsuiták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pranthaller János (1687–1691)
  • Ravasz Ferenc (1692–1696)
  • Ermenovics Miklós (1697)
  • Szomálovics Pál (1698–1701)
  • Koller Ferenc (1702–1705)
  • Perizhoff Frigyes (1706, 1708–1709)
  • Sztippe Miklós (1707)
  • Papanek Márton (1710–1711)
  • Cserkó István (1713)
  • Szomalovich Pál (1698–1701, 1715–1718)
  • Genova Miklós (1719, 1733)
  • Widman János (1720–1724)
  • Szilágyi István (1725-28)
  • Pojacsevich Jakab (1731, 1738)
  • Kraus Sebestyén (1735)
  • Kisóczy Mihály (1740)
  • Kőszeghy János (1743)
  • Szabó István (1747–1748)
  • Árvay György (1750–1752)
  • Littkey Ferdinánd (1754)
  • Novoz János (1755)
  • Havor János (1757)
  • Türk József (1760)
  • Csihay István (1764)
  • Báró Pejacsevich Ferenc (1765)
  • Walter Pál (1766)
  • Vajkovich Imre (1768–1770)
  • Revisnyei Reviczky Antal (1770)
  • Hegyi József (1772)[2][7]

Világiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csonka János (1803–1809)
  • Danics Imre (1809–1810)
  • Für Márton (1810–1813)[7]

Ciszterciek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Horváth Dániel (1814–1817)
  • Horváth János (1817–1819)
  • Zimányi Bernárd (1819–1820)
  • Hochenecker Benedek (1820–1826)
  • Mangin Károly (1826–1831)
  • Winkler Engelbert (1831–1833)
  • Szabó Pius (1833–1843)
  • Kunszt Tamás (1843–1850)
  • Török István (1850–1851)
  • Juhász Norbert (1851)
  • Szalay Alfréd (1866–1884)
  • Gebaur Izor (1884–1889)
  • Inczédy Dénes (1889–1900)
  • Dr. Vass Bertalan (1900–1907)
  • Buzássy Ábel (1907–1929)
  • Dr. Kiss Albin (1929–1935)
  • Dr. Kűhn Szaniszló (1935–1948)[7]

1948-tól napjainkig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Végh István (1948–1955)
  • Dr. Fekete Miklós (1955–1959)
  • Dobay József (1959–1980)
  • Dr. Kelenfi Elemér (1980–1990)
  • Póla József (1990–1997)
  • Páva Péter (1997–2012)
  • Dobosi László (2012–)[7]

Igazgatóhelyettesek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános igazgatóhelyettesek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bartos Tibor (1980–1997)
  • Kalász Gyula (1997–2006)
  • Szentes János (2004–2012)[7]

Nevelési igazgatóhelyettesek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dr. Lovász Györgyné (1983–1990)
  • Sió Györgyné (1990–2001)
  • Dr. Csekőné Kádas Klára (2001–2012)[7]

Ciszterci igazgatóhelyettesek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dr. Marosy Cézár O. Cist. (1991–2000)
  • Huszár Lőrinc O. Cist. (2000–2004)[7]

Szervezési igazgatóhelyettesek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gadó Márta (2005–2012)[7]

Testvériskolái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A 2008–2009. tanévben.
  2. ^ a b c d e f g h i j Rajczi 1987
  3. ^ a b c Kalász 2000
  4. ^ a b Hetvenöt éve építette fel a ciszterci rend pécsi gimnáziumának Új épületét. In: A Ciszterci Rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának Évkönyve a 2010/2011. tanévről. Közli: Páva Péter igazgató. 91-92.
  5. Bédi Imre: A ciszterci gimnázium a pécs-baranyai szerb megszállás három évében, 1918–1921. 62. In: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának és Kollégiumának Évkönyve a 2000/2001. iskolai évről. Közli: Páva Péter gimn. igazgató. Pécs, 2001. 58-64.
  6. Ötven éve történt. A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának é Kollégiumának Évkönyve az 1999/2000. iskolai évről. Közli: Páva Péter gimn. igazgató. Pécs, 2000.49-51.
  7. ^ a b c d e f g h i j k l m 325 éves a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma - Jubileumi évkönyv 2012
  8. http://www.crnlg.hu/szent-benedek-szeretetszolgalat Az iskola honlapja
  9. Az iskola honlapja
  10. Az iskola honlapja
  11. Az iskola honlapja
  12. Az iskola honlapja
  13. Az iskola honlapja
  14. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v Híres tanáraink, diákjaink
  15. A 150 éves Pécsi Állami Főreáliskola kiváló tanárai
  16. Dr. Vargha Dezső:Dr. Rajczi Péter Pálra (1917–2006) emlékezünk
  17. Ivasivka Mátyás: A Jó Pásztor (5. o.)

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 325 éves Jubileumi évkönyv: Páva, Péter.szerk.: Dr. Csekőné Kádas Klára: 325 éves a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma - Jubileumi évkönyv 2012. ISBN 979-963-08-4502-1 (2012) 
  • A Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának Évkönyve a 2007/2008. tanévről. Közli: Páva Péter igazgató. Pécs, 2008.
  • Dobay, József. A pécsi Nagy Lajos Gimnázium és Szakközépiskola jubileumi évkönyve. (magyar nyelven) (1973) 
  • Bárdos Kornél: A gimnázium zenéje. Pécs zenéje a 18. században. Budapest., 1976.
  • Fricsy Ádám: A pécsi jezsuita misszió történetéből. 1612–1686. Baranya 4 (1991)
  • Kalász 2000: Kalász Gyula: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma. In: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának és Kollégiumának Évkönyve az 1999/2000. iskolai évről. közli: Páva Péter. Pécs, 2000.
  • Rajczi 1987: Rajczi Péter: A Pécsi Nagy Lajos Gimnázium története 1687–1948. In: Kelenfi Elemér (szerk.): A 300 éves Pécsi Nagy Lajos Gimnázium jubileumi Évkönyve 1687–1987. Nagy Lajos Gimnázium Igazgatósága, Pécs, 1987. 9-104. ISBN 963-01-8494-x

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]