Vas Gereben

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vas Gereben
Vas Gereben1.jpg
Születési név Radákovits József
Született 1823. április 7.
Fürged
Elhunyt 1868. január 26. (44 évesen)
Bécs
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vas Gereben témájú médiaállományokat.

Vas Gereben (született Radákovits József, Fürged, 1823. április 7.Bécs, 1868. január 26.) ügyvéd és hírlapíró, a szabadságharc utáni években Jókai után a legnépszerűbb elbeszélők egyike.

Életrajz[szerkesztés]

Eredeti neve Radankovics (Radákovits) József. Apja Radankovics Mihály, aki herceg Batthyány Fülöp enyingi uradalmában előbb huszár, majd ispán volt. Anyja Fitos Júlia. Iskoláit a VI. osztályig 1838-ban Veszprémben fejezte be; onnét Pécsre ment a ciszterciek gimnáziumába,[1] hogy anyja kívánságára pap legyen; de erre nem került a sor, mert „dévaj társaságba keveredvén”, 1840. február 26-án kizárták. Apja ekkor a gazdasági pályára adta és gyakornokoskodott is pár évig; de mivel tiszttartóját versben és prózában csúfolta, 1842. április 1-jén meg kellett válnia az uradalmi szolgálattól, sőt atyját is nyugdíjazták, akinek költekezéseivel is nagy kárt okozott.

Jogásznak akart menni Győrbe, de arra az évre már elkésett. Ekkor Pápára ment, ahol írnokoskodott és csekély díjért zsidó fiúkat tanított; bejárt a főiskolába is mint benevolus auditor. Egy évi nyomorgás után megismerkedve egy Radákovits Bódog nevű gazdasági gyakornokkal, annak a bizonyítványait megszerezve, beiratkozott Győrben jogásznak, és el is végezte a jogot. Részt vett az ifjúság társadalmi szereplésében.
Golub Vilmos barátjával önképző társaságot alapított és Két garasos Tár című írott lapot adott ki, mely csípős tréfáiért nagy ismertségnek örvendett. Erős élceiért és tréfáért itt kapta a Vas Gereben nevet, melyet aztán kizárólag használt.
Dr. Kovács Pál buzdítása különösen nagy befolyással volt későbbi írói pályájára; feltűnést keltett az Életképekben Darázsfészek című humorisztikus vázlata (1844) és a Honderűben megjelent ünnepély leírása; egyszerre olvasott, népszerű író lett.

A jogi tanfolyam végeztével hazautazott Egerszegre, hol apja időközben kasznári állást kapott. Ezután joggyakornok lett Esterházy herceg főügyészénél Sopronban. 1846-ban jurátus Pesten. Már ekkor a pesti lapokba is írt és Pozsonyba az országgyűlésre ment fel. Ez év végén Vahot Imre meghívta a Pesti Divatlaphoz; e lapba és az Életképekbe novellákat és szatirikus rajzokat írt, a Jelenkorba újdonságokat; népies lírája s eredeti ötletei népszerűvé tették; de kissé el is kapatták.

1847-ben ügyvédi vizsgálatot tett és oklevelében Radákovits névvel szerepel. Ez év végén Győrbe ment és ott ügyvédkedett; 1848-ban a Népbarát c. népies lap szerkesztésével bízta meg a kormány. (Vast a kormány sokszor titkos politikai megbízásokban is használta.) Még ebben az évben megnősült, Győr legszebbnek mondott lányát hódította meg. Nemsokára megszületett első gyermekük is.

Vas Gereben sírja a Kerepesi temetőben

Világos után Dunántúlon bujdosott tíz hónapig, majd jelentkezett Pesten, ahol elfogták. Később kiszabadult ugyan, de az ügyvédi pályáról eltiltották. Ekkor választotta végleges életpályául az irodalmat. Sok rajzot, népies életképet, anekdotát írt az akkori lapokba, folyóiratokba és évkönyvekbe. Jókai után a legnépszerűbb elbeszélők közé tartozott.
Hogy zilált anyagi helyzetén javítson, 1854-ban egy népies folyóiratot indított meg Falusi Esték címmel, ez azonban a 6. füzettel megszűnt.
Általában korrajzaival ért el legtöbb kiadást. Számos képes naptárt is szerkesztett. E műveiből szép jövedelme volt, mindazonáltal folyton anyagi zavarokkal küzdött. A 60-as években hanyatlott. A régi siker emlékével még egyszer megindított egy Népbarát című folyóiratot 1861-ben, mely 1867-ig tengődött.

Több bécsi lapnak is levelezője volt. Egy-két szerencsétlen vállalkozása, és életviszonyainak kuszáltsága tönkretették jó hírét. Rendetlen életet élt. Néha hetekig vándorolt plébániáról plébániára az ország valamely zugában. Majd lázas tevékenységgel fogott a munkához, melyre családja nélkülözése kényszerítette; ez volt munkái krónikaszerűségének és szaggatottságának eredménye.

1868 elején Bécsbe utazott, hogy a delegációk tárgyalásairól tudósításokat küldjön a pesti lapoknak. Ott egy gyógyszertárba betérve, hogy szokása szerint pezsgőport igyon, hirtelen összerogyott és meghalt. A bécsi Concordia írói egyesület, melynek tagja volt, temettette el a währingi temetőben, Bécs mellett. 1885 január 25-én lánya a Kerepesi temetőben helyeztette örök nyugalomra.

1904. június 19-én emléktáblát avattak föl Fürgeden azon a házon, amelyben született.

Munkássága[szerkesztés]

Szerkesztette a Nép Barátja című hetilapot – szerkesztőtárs Arany János; A Falu Könyvét 1851., Vas Gereben Nagy Naptára 1854-re; Vas Gereben Kis Képes Naptára 1854-56. évekre; Falusi Esték, 1853-54.; Tárcza Naptár 1856-ra; a Peleskei Nótárius című mulattató hetilap 1858.; Két garasos Újság (mint a Peleskei Nótárius folytatása, 1858.), Képes Újság 1859.-1861.; a Népbarát című politikai és szépirodalmi hetilap 1861.-1867.; a Vén harangozó Naptára 1865.-1866.

Művei[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Vas Gereben témában.
  • Irodalmi deres ("Írta Harapófogó Dániel. Ebben az esztendőben." , Kecskemét, 1847.)
  • Életképek és darázsfészek. (Pest, 1847.)
  • Öreg ABC vén emberek számára. (Győr, 1848. március és április)[2]
  • Parlagi képek (Pest, 1851.)
  • Tormagyökerek (1855.)
  • A régi jó idők (1855.) MEK
  • Nevessünk (1855.)
  • No még egyet nevessünk (1856.)
  • Nagy idők, nagy emberek (1856.) MEK
  • Ne búsulj (1856.)
  • Régi képek - Jellemvonások nevezetesebb férfiaink életéből. (1856.)
  • A nemzet napszámosai (1857.) MEK
  • Egy alispán (1858.) MEK
  • A múltak emlékei (1859.)
  • A pörös atyafiak (1860.) MEK
  • Életunt ember (1863.) MEK
  • A tekintetes urak (1864.) MEK
  • Községi tanácsadó, községi jegyzők, előljárók és ügyködők számára (1864.)
  • Dixi (1865.)
  • Garasos aristokratia (1865.) MEK
  • Jurátus élet (1866.) MEK
  • II. József császár kora Magyarországban (1867.)
  • Még életében megjelent a Vas Gereben munkái[3] (1864-65.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A mai Nagy Lajos Gimnázium elődje.
  2. Négy száma jelent meg; Győr megye 5000 példányt rendelt meg belőle.
  3. Tizenkilenc kötet: 1-5. Nagy idők, nagy emberek; 6-10. A nemzet napszámosai, 11-15. A régi jó idők, 16-19. Egy alispán

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozás[szerkesztés]