Währing
Megjelenés
Ellenőrzött
| Bécs XVIII. kerülete | |||
| Elhelyezkedése Bécsen belül | |||
| |||
| Egyéb elnevezés: Währing | |||
| Közigazgatás | |||
| Település | Bécs | ||
| Kerület | XVIII. | ||
| Irányítószám | 1180 | ||
| Polgármester | Silvia Nossek | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 51 395 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 8 183,92 fő/km² | ||
| Tszf. magasság | 247 m | ||
| Terület | 6,28 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Bécs XVIII. kerülete weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécs XVIII. kerülete témájú médiaállományokat. | |||
A Währing Bécs XVIII. kerülete. Währing Döbling, Alsergrund, Hernals, Alsergrund, Neuwaldegg, Dornbach, Hernals, Salmannsdorf, Neustift am Walde és Oberdöbling községekkel határos.
Részei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
|
- Gersthof címere
- Pötzleinsdorf címere
- Währing címere
- Weinhaus címere
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Währing írott forrásban elsőként 1170-ben tűnik fel Warich nevén.
A Währing kerületet 1892. január 1-jén hozták létre Währing, Gersthof, Pötzleinsdorf, Weinhaus, Neustift am Walde és Salmannsdorf néhány része beolvasztásaval Bécsbe mint a XVIII. kerület. 1938. október 15-én egy birodalmi törvény alapján Neustift am Walde és Salmannsdorf Döbling része lett.
A megszállás alatt (1945–1955) Währing az amerikai szektorhoz tartozott.
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Pötzleinsdorfi kastély
- Geymüllerschlössl
- Maria-Theresien-Schlössel (most az Erste Bank AG múzeuma)
- Az egyetemi csillagvizsgáló a Türkenschanzén
- Türkenschanzpark
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Pötzleinsdorfi kastély
- Geymüllerschlössl
- Geymüllerschlössl
- Maria-Theresien-Schlössel
- Türkenschanzpark
- Türkenschanzpark
- Egyetemi csillagvizsgáló
- Egyetemi csillagvizsgáló
- Dürwaring-híd
- Kerületi hívítál
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Népességnövekedés
forrás: Statistik.at[2]

Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistik.at/suche?tx_solr%5Bq%5D=Bev%C3%B6lkerung+zu+Jahresbeginn+nach+Politischen+Bezirken+bzw.+Wiener+Gemeindebezirken+seit+2002".
- ↑ Volkszählung vom 15. Mai 2001. Endgültige Wohnbevölkerung und Bürgerzahl (mit der Bevölkerungsentwicklung seit 1869). Wiener Gemeindebezirk: Wien 18., Währing, auf Statistik.at (PDF, 12 kB).
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Währing című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Robert Eigler: Währing: 150 Jahre Baugeschichte 1840 – 1990. Ein Beitrag zum Jubiläum „100 Jahre Währing bei Wien“. Kulturverein Initiative Währing, Wien 1991
- Christine Klusacek, Kurt Stimmer: Währing. Vom Ganserlberg zum Schafberg. Compress, Wien 1992, ISBN 3-900607-17-6
- Helmut Kretschmer: Wiener Bezirkskulturführer: XVIII. Währing. Jugend und Volk, Wien 1982, ISBN 3-7141-6224-0
- Helfried Seemann (Hg.): Währing: 1880 – 1930. Album Verlag für Photographie, Wien 1993, ISBN 3-85164-018-7
- Helga Maria Wolf: Wien – Währing. Sutton, Erfurt 2004, ISBN 3-89702-778-X
- Währinger Heimatkunde: Währing – Ein Heimatbuch des XVIII. Wiener Gemeindebezirk, Band 1, Wien 1923, online
- Währinger Heimatkunde: Währing – Ein Heimatbuch des XVIII. Wiener Gemeindebezirk, Band 2, Wien 1924, online
- Währinger Heimatkunde: Währing – Ein Heimatbuch des XVIII. Wiener Gemeindebezirk, Band 3, Wien 1925, online
- Michael Haitszinger, Klaus Prokop: elfachtzig | Währing – Mensch & Bezirk, ARGE elfachtzig, Wien 2014, ISBN 978-3-200-03804-2
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Währing Archiválva 2007. május 13-i dátummal a Wayback Machine-ben auf den Seiten von wien.at
- Bezirksmuseum Währing

