Ambrus Zoltán (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ambrus Zoltán
Ambrus Zoltán
Ambrus Zoltán
Élete
Született 1861. február 22.
Debrecen
Elhunyt 1932. február 28. (71 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Nemzetiség magyar
Házastársa 1894–1921: Benkő Etelka
Gyermekei Ambrus Gizella
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) író, kritika, műfordítás
Alkotói évei 1891-1932
Első műve Midás király (1891)
Fontosabb művei Giroflé és Girofla (regény, 1901)
Berzsenyi báró és családja (Tollrajzok a mai Budapestről, 1902)
A tóparti gyilkosság (kisregények és válogatott elbeszélések 1961)
A türelmes Grizeldisz (1978)
Kiadói Révai
Szépirodalmi könyvkiadó
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ambrus Zoltán témájú médiaállományokat.

Ambrus Zoltán (Debrecen, 1861. február 22.Budapest, 1932. február 28.) magyar író, kritikus, műfordító, színigazgató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Írói álneve: Idem.

Életpályája[szerkesztés]

Ambrus József és Spett Vilma (Speth Wilhelmina) fia.[1][2] Középiskoláit 1869 és 1877 között Nagykárolyban, majd Budapesten végezte. 1877 és 1881 között jogot végzett a budapesti egyetemen. De az irodalom jobban vonzotta, mint a jogtudomány, így már 18851886-ban a párizsi Collège de France-ban és a Sorbonne-on francia nyelvtörténeti és irodalmi előadásokat hallgatott. Hazatérve A Hét munkatársa lett. Írásokat közölt a Borsszem Jankóban is.

1894. június 11-én házasságot kötött Benkő Etelka opera-énekesnővel az erzsébetvárosi plébániatemplomban, a vőlegény tanúja Náday Ferenc színész volt.[3]

1900-tól az Új Magyar Szemle című lapot szerkesztette, és Voinovich Gézával a Klasszikus Regénytárt. 1917 és 1922 között a Nemzeti Színház igazgatója volt.

Ambrus Zoltán író sírja Budapesten, Kerepesi temető: 46-1-93. Beck Ö. Fülöp műve.

Tagja volt a Kisfaludy és a Petőfi Társaságnak. A századforduló magyar prózájának egyik kiemelkedő művelője, Gustave Flaubert, Guy de Maupassant, Anatole France követője volt. Finom lélektani megfigyeléseivel az új magyar színikritika megteremtője. A francia realista próza kitűnő fordítója és méltatója. A Nyugat alapítói közé tartozott.

Egyike az első íróinknak, akiknél a modern nagyvárosi lét jelenik meg. Önéletrajzi ihletésű nagyregénye, a Midás király (1891), amelyben a művészlét konfliktusait ábrázolja. A Giroflé és Girofla c. regénye (1901) a dzsentri életforma hanyatlását rajzolja meg.

Művei (regények és novellák) mintegy tizenhat kötetet tesznek ki. Egyéni hangvételű színikritikái, és a realista francia prózából készített fordításai is megőrizték nevét.

Ambrus korának egyik legnagyobb tekintélyű, igen művelt, sikeres irodalmára volt. Édesanyja nyaralót vett Gödöllőn, ahol sok cikke, írása készült Ambrusnak. Szülei és Vilma húga sírja ma is a gödöllői temetőben található. Unokája dr. Fallenbüchl Zoltán történész évekig múzeumot tartott fenn a villában, melynek kertjét Buza Barna az íróról készült szobra díszíti.

Művei[szerkesztés]

  • Idem: Az elkeresztelési kérdés megoldásáról; Athenaeum, Bp., 1892
  • Ninive pusztulása és egyéb történetek; Athenaeum, Bp., 1895 (Az Athenaeum olvasótára)
  • Szeptember. Regény; Athenaeum, Bp., 1897 (Az Athenaeum olvasótára)
  • Pókháló kisasszony. 10 elbeszélés; Athenaeum, Bp., 1898 (A magyar és világirodalom kincsestára)
  • Hajótöröttek. Nyolc elbeszélés; Lampel, Bp., 1898 (Magyar könyvtár)
  • A gyanú és más elbeszélések; Singer-Wolfner, Bp., 1900 (Egyetemes regénytár XV.)
  • Giroflé és Girofla. Regény, 1-2.; Singer és Wolfner, Bp., 1901 (Szines Könyvek) Online
  • Árnyék-alakok. Hét elbeszélés; Lampel, Bp., 1901 (Magyar könyvtár)
  • Berzsenyi báró és családja. Tollrajzok a mai Budapestről; Lampel, Bp., 1902 (Magyar könyvtár)
  • Kevélyek és lealázottak. Elbeszélések; Lampel, Bp., 1903 (Magyar könyvtár)
  • Álomvilág. Elbeszélések; Révai, Bp., 1906 (Ambrus Zoltán munkái)
  • Midás király, 1-2.; Révai, Bp., 1906
  • Törpék és óriások; Révai, Bp., 1907
  • Őszi napsugár. A gyanú; Révai, Bp., 1907 (Ambrus Zoltán munkái)
  • Solus eris; Révai, Bp., 1907 (Ambrus Zoltán munkái)
  • A Berzsenyi-leányok tizenkét vőlegénye. Tollrajzok a mai Budapestről; Révai, Bp., 1907 (Ambrus Zoltán munkái)
  • Leányok, asszonyok. Elbeszélések; Révai, Bp., 1908 (Ambrus Zoltán munkái)
  • Budapesti mesék. Elbeszélések; Révai, Bp., 1908 (Ambrus Zoltán munkái)
  • Furcsa emberek. Elbeszélések; Révai, Bp., 1908 (Ambrus Zoltán munkái)
  • Kegyelem kenyér, és egyéb elbeszélések; Engel Ny., Bp., 1909 (Mozgó könyvtár)
  • Ámor és a halálfej. Elbeszélések; Lampel, Bp., 1909 (Magyar könyvtár)
  • Színházi esték; Élet, Bp., 191?
  • Az utolsó jelenet; Schenk, Bp., 1910 (Mozgó könyvtár)
  • Kultúra füzértánccal. Elbeszélés; Nyugat, Bp., 1910
  • Jancsi és Juliska és egyéb elbeszélések; Lampel, Bp., 1910
  • Téli sport és egyéb elbeszélések; Lampel, Bp., 1910 (Magyar könyvtár)
  • Haldoklók. És más elbeszélések kiváló magyar íróktól; Singer-Wolfner, Bp., 1910
  • Ifjúság. Elbeszélések; Nyugat, Bp., 1911 (Nyugat könyvtár)
  • Lillias; Lampel, Bp., 1911 (Magyar könyvtár)
  • A tegnap legendái. Tollrajzok; Révai, Bp., 1913
  • Nagyvárosi képek. Tollrajzok; Révai, Bp., 1913
  • Vezető elmék. Irodalmi karcolatok; Révai, Bp., 1913 (Ambrus Zoltán munkái) Online
  • Régi és új világ. Elbeszélések; Révai, Bp., 1913 (Ambrus Zoltán munkái)
  • Színházi esték; Élet, Bp., 1914 (Az "Élet" könyvei)
  • Régi és új színművek. Színházi bírálatok. 1-2. füz.; Lampel, Bp., 1914-1917
  • Mozi Bandi kalandjai; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1914
  • A tóparti gyilkosság és egyéb elbeszélések; Athenaeum, Bp., 1915
  • A kém és egyéb elbeszélések; Athenaeum, Bp., 1918
  • Ninive pusztulása; Érdekes Újság, Bp., 1919 (Legjobb könyvek)
  • A kritikáról; Genius, Bp., 1920 (Genius-könyvtár) Online
  • Költők és szerzők. Irodalmi karcolatok; Athenaeum, Bp., 1923
  • Elbeszélések; Magyar Bibliophil Társaság, Bp., 1926
  • A Berzsenyi dinasztia. Tollrajzok a mai Budapestről; Révai, Bp., 1928
  • Válogatott elbeszélések; vál. Voinovich Géza; Révai, Bp., 1944
  • Giroflé és Girofla. Regény és válogatott elbeszélések; vál., sajtó alá rend. Fallenbüchl Zoltán, bev. Gyergyai Albert; Szépirodalmi, Bp., 1959
  • A tóparti gyilkosság. Kisregények és válogatott elbeszélések; sajtó alá rend. Fallenbüchl Zoltán; Szépirodalmi, Bp., 1961
  • Ambrus Zoltán levelezése; sajtó alá rend., jegyz. Fallenbüchl Zoltán, bev. Diószegi András; Akadémiai, Bp., 1963 (Új magyar múzeum Irodalmi dokumentumok gyűjteménye)
  • A bazár ég. Novellák, elbeszélések; bev. Pataki Bálint; Irodalmi, Bukarest, 1964
  • Midas király. Regény; utószó Gyergyai Albert; Szépirodalmi, Bp., 1967 (Magyar elbeszélők)
  • Solus eris; sajtó alá rend. Fallenbüchl Zoltán; Szépirodalmi, Bp., 1972 (Kiskönyvtár)
  • A türelmes Grizeldisz; Szépirodalmi, Bp., 1978 ISBN 963-15-1136-7
  • A gyanú; vál., szöveggond. Fallenbüchl Zoltán; Szépirodalmi, Bp., 1981
  • Színház; vál., szöveggond. Fallenbüchl Zoltán, Szépirodalmi, Bp., 1983
  • A tóparti gyilkosság. Kisregények; szöveggond. Fallenbüchl Zoltán; Szépirodalmi, Bp., 1986

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az Ambrus-Spett-Kovacsóczy család csoportképe (1870 körül)
  2. Ambrus József és Speth Wilhelmina
  3. Az erzsébetvárosi r.k. plébánia házassági anyakönyve, 297/1894. folyószám.

Források[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Ambrus Zoltán témában.
Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Ambrus Zoltán témában.