Beöthy László (színigazgató)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beöthy László
1915 körül
1915 körül
Született 1873. április 13.
Budapest
Elhunyt 1931. május 7. (58 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Szülei Rákosi Szidi
Foglalkozása színigazgató, újságíró, drámaíró
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Beöthy László témájú médiaállományokat.
Ötvenéves jubileumán, 1923-ban az ő darabját mutatta be a Magyar Színház

Szlováni Beöthy László (Budapest, 1873. április 13. – Budapest, 1931. május 7.) színigazgató, újságíró.

Családja[szerkesztés]

Beöthy Zsigmond költő unokája, Beöthy Zsolt irodalomtörténész és Rákosi Szidi színésznő fia. ifjabb Beöthy Zsigmond színész bátyja, Beöthy Lídia színész apja. Első felesége Soldos Sárika, Blaha Lujza leánya (ebből a házasságból született Zoltán fia, akit a szülők válása után nagyanyja, Rákosi Szidi nevelt fel).

Életpályája[szerkesztés]

Beöthy László (színigazgató) sírja Budapesten. Farkasréti temető: 33/1-1-29

1891-ben újságíróként kezdte pályáját nagybátyja, Rákosi Jenő lapjánál, a Budapesti Hírlapnál. 1898-ban az operettszínházként működő Magyar Színház igazgatója lett. 1900-tól 1902-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt. Elsőként ő adta elő Gárdonyi Géza és Bródy Sándor színműveit. 1903-ban megalapította a Király Színházat. Itt mutatta be Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékát, amely 689 előadást ért meg. 1907-ben átvette a Magyar Színház, majd 1916-ban a Népopera igazgatását is. Amikor Kohner Adolf báró 1918-ban megalapította az első magyar színházi trösztöt, az UNIO Színházi és Színházüzemi Rt.-t, az Rt. elnöke Beöthy László lett. Az UNIO a Király Színházon és a Magyar Színházon kívül magában foglalta az Andrássy úti Színházat, a Belvárosi Színházat és a Blaha Lujza Színházat is. 1924-ben az Uniónak főrészvényese és vezérigazgatója lett, ám az inflációs időkben a túlméretezett vállalkozás hamarosan tönkrement. Beöthy lemondott, majd 1925 tavaszán a tröszt csődbe ment és felbomlott. Ezután, 1926 és 1928 között a Belvárosi Színházat igazgatta. Számos lapban jelentek meg versei, cikkei, novellái.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Két lány, egy legény (regény, Bp., 1895)
  • A három Kázmér (bemutatta a Népszínház, 1896)
  • Aranylakodalom (Rákosi Viktorral, bemutatta Magyar Színház, 1898)
  • Kovácsné (bemutatta a Vígszínház, 1903)
  • Béni bácsi (bemutatta a Vígszínház, 1903)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]