Ugrás a tartalomhoz

Beöthy László (színigazgató)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beöthy László
1915 körül
1915 körül
Született1873. április 13.
Budapest
Elhunyt1931. május 7. (58 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaBlaha Sári
SzüleiRákosi Szidi
Beöthy Zsolt
Foglalkozásaszínigazgató, újságíró, drámaíró
Halál okaagyi érkatasztrófa
SírhelyeFarkasréti temető (33/1-1-29)
A Wikimédia Commons tartalmaz Beöthy László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szlováni Beöthy László (Budapest, 1873. április 13. – Budapest, Erzsébetváros, 1931. május 7.)[1] színigazgató, újságíró.

Családja

[szerkesztés]

Beöthy Zsigmond költő unokája, Beöthy Zsolt irodalomtörténész és Rákosi Szidi színésznő fia. ifjabb Beöthy Zsigmond színész bátyja. Első felesége Soldos Sárika, Blaha Lujza leánya[2] (ebből a házasságból született Zoltán fia, akit a szülők válása után nagyanyja, Rákosi Szidi nevelt fel). Második feleségével, Szvirák (Szwierák) Gizella Magdolnával 1900. augusztus 14-én kötött házasságot a 8. kerületben,[3] s tőle született 1903. január 3-án a Szidónia néven anyakönyvezett, később Beöthy Lídia néven rádióbemondóvá, színésznővé vált leánya.[4]

Életpályája

[szerkesztés]

1891-ben újságíróként kezdte pályáját nagybátyja, Rákosi Jenő lapjánál, a Budapesti Hírlapnál. 1898-ban az operettszínházként működő Magyar Színház igazgatója lett. 1900-tól 1902-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt. Elsőként ő adta elő Gárdonyi Géza és Bródy Sándor színműveit. 1903-ban megalapította a Király Színházat. Itt mutatta be Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékát, amely 689 előadást ért meg. 1907-től újra átvette a Magyar Színház, majd 1916-ban a Népopera igazgatását is. Amikor Kohner Adolf báró 1918-ban megalapította az első magyar színházi trösztöt, az UNIO Színházi és Színházüzemi Rt.-t, az Rt. elnöke Beöthy László lett. Az UNIO a Király Színházon és a Magyar Színházon kívül magában foglalta az Andrássy úti Színházat, a Belvárosi Színházat és a Blaha Lujza Színházat is. 1924-ben az Uniónak főrészvényese és vezérigazgatója lett, ám az inflációs időkben a túlméretezett vállalkozás hamarosan tönkrement. Beöthy lemondott, majd 1925 tavaszán a tröszt csődbe ment és felbomlott. Ezután, 1926 és 1928 között a Belvárosi Színházat igazgatta. Számos lapban jelentek meg versei, cikkei, novellái. Halálát agyvérzés okozta.

Ötvenéves jubileumán, 1923-ban az ő darabját mutatta be a Magyar Színház

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Két lány, egy legény (regény, Bp., 1895)
  • A három Kázmér (bemutatta a Népszínház, 1896)
  • Aranylakodalom (Rákosi Viktorral, bemutatta Magyar Színház, 1898)
  • Kovácsné (bemutatta a Vígszínház, 1903)
  • Béni bácsi (bemutatta a Vígszínház, 1903)

Jegyzetek

[szerkesztés]
Beöthy László (színigazgató) sírja Budapesten. Farkasréti temető: 33/1-1-29

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]