Alföldi Róbert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alföldi Róbert
Stekovics Gáspár felvételén
Stekovics Gáspár felvételén
Életrajzi adatok
Született 1967. november 22. (53 éves)[1]
Kalocsa[2]
Pályafutása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem
Aktív évek 1985
Híres szerepei Prior Walter
Tony Kushner: Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház, 2012 (r.: Andrei Şerban)
Díjai
Jászai Mari-díj1995
További díjakA Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2007)

Alföldi Róbert weboldala
Alföldi Róbert IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Alföldi Róbert témájú médiaállományokat.
A Passio XXI alkotói a sajtótájékoztatón. Az előadást 2017. április 9-én láthatta a közönség a Budapest Sportarénában

Alföldi Róbert (Kalocsa, 1967. november 22. –) Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, 2008 és 2013 között a Nemzeti Színház igazgatója. Művészetét több állami és szakmai elismeréssel is díjazták.

Családja

Gyermekkorát Dunapatajon és Ordason töltötte. Édesanyja Vajda Ibolya,[3] édesapja Alföldi Albert művelődésszervező, 1965-től 1990 ig MSZMP-s, 1990-től MSZP-s politikus, 1994–98 között országgyűlési képviselő, akivel 26 évesen találkozott először. Őt, öccsét, Szabolcsot és húgát, Ibolyát édesanyja és nagyanyja nevelte. Rajtuk kívül még három féltestvére van: Albert (1964), Angéla (1968) és Aliz (1971).[4][5]

Apai nagyapja, Alföldi Károly (1904–1985) zsidó származású gazdatiszt, kereskedelmi főosztályvezető, apai nagyanyja Vígh Veronika írástudatlan uradalmi cseléd volt.[5]

Élete

Zenei általános iskolába járt, hegedülni és zongorázni is tanult. Már kiskorában elhatározta, hogy színész lesz, ezért is döntött úgy, hogy a szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatán folytatja a tanulmányait. Osztálytársai többek között Beviz Márta, Náray Erika, Börcsök Enikő és Piti Attila voltak. A gimnázium elvégzése után elsőre felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, ahol tanulmányait egy év – akkoriban kötelező – sorkatonai szolgálat letöltése után, 1987-ben kezdte meg.

Horvai István és Kapás Dezső elismert színészpedagógusok osztályába került. Negyedéves korában népköztársasági ösztöndíjas lett. 1991-ben még főiskolásként eljátszotta Raszkolnyikovot (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés) a veszprémi Petőfi Színházban, amivel azonnal felhívta magára a figyelmet.

1992-ben az ország legnagyobb prózai társulata, a Vígszínház szerződtette. Nem kerülték el a nagy szerepek: Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Ivan Karamazov (Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek), Artúr (Mrożek: Tangó), Oscar Wilde (Kaufman: A nagy szemérmetlenség).

1995-ben kezdett el rendezni (Trisztán és Izolda – saját adaptáció) és már ezzel a munkájával nagy vihart kavart. Azóta folyamatosan rendez különböző magyar színházakban.

2000-ben úgy döntött, szabadúszó lett, és megvált a Vígszínház társulatától. 2006-ig volt szabadúszó, de a színészi és rendezői karrierjét ezután is töretlenül folytatta és ez az időszak hozta meg a televíziós szerepléseknek köszönhetően az országos ismertségét. 1998-tól 2002-ig az RTL Klub Jó Reggelt! (később Reggeli-Delelő) című műsorának egyik műsorvezetője volt, ami meghozta számára az országos népszerűséget. Azóta folyamatosan látható különböző televíziós csatornákon. Volt már önálló műsora, a Lucifer szerepelt kabaréban, az MTV-n egyórás beszélgetéseket készített hazánk legnagyobb színészeivel. Sokáig a Heti Hetes című műsorban szerepelt.

De nem csak a tévében interjúvolta meg színésztársait, havi rendszerességgel talkshow-t vezetett Artishowka címmel, az Articsóka Étterem színházában. Ezen felül továbbá az Alexandra Könyváruház Pódium termében, vasárnaponként egy-egy színházi embert lát vendégül egyórás beszélgetés erejéig.

Rendezői felkérést kapott a nyitrai Andrej Bagar Színháztól és a New York-i New York Theatre Workshoptól (USA), a portlandi Városi Színháztól (USA), valamint a prágai Divadlo Na zábradlítól.

Rendezései meghívást kapnak különböző nagy nemzetközi fesztiválokra (Szlovákia: 1996, 1997, 1998, 1999; Románia: 1998, 2000; Csehország: 1998, 1999).

2002 szeptemberében meghívták a belgrádi BITEF-re a nyitrai Hamlet előadását. 2003 novemberében, a Mezzo komolyzenei csatorna több ízben sugározta Charles Gounod Faust című operáját, mely elnyerte a hónap operája címet. 2006-ban a pekingi Shakespeare-fesztiválra kapott meghívást.

A Nemzeti Színház általa vezetett társulatának búcsúelőadásán (2013. június 30.)

Rendezőként már minden műfajban kipróbálta magát: rendezett musicalt az Operettszínházban, operettet Szegeden, operát Szegeden, Miskolcon, Budapesten, New Yorkban (USA), Versailles-ben (F), Bergenben (N), Plzeň-ben (CZ), bábjátékot a Budapest Bábszínházban, ír táncshow-t a Tháliában, divatbemutatót és videóklipet is.

Hobbija a festészet, első önálló kiállítása 1999-ben nyílt. Festményei olyan kelendőnek bizonyultak, hogy egészen 2005-ig minden évben egyéni kiállításon mutatta be őket.

2006. március 1-jétől 2008. február 28-áig a Bárka Színház igazgatója volt, 2008. július 1-jétől a Nemzeti Színház igazgatója. 2007-ben felkérték A Társulat című szereposztó műsor zsűrijébe, ahol a művészeti vezető szerepét töltötte be.

A 2013-as X-Faktor egyik zsűritagjának kérték fel.[6] A 2014-es, ötödik évadban is folytatja mentori munkáját. 2013. június 23-án a Mephisto című darabbal búcsúzott a Nemzeti Színház közönségétől, de a színházi rendezést nem hagyta abba a Vígszínházban a Danton halála című darabbal folytatja rendezői pályafutását.[7] Ő volt a rendezője a sajátos stílusában előadott, a jubileumi 30. évfordulós István, a király rockoperának, melyet 2013 augusztusában három alkalommal is játszottak a hatalmas érdeklődésre tekintettel a Szegedi Szabadtéri Játékokon.[8]

Kritikák vele szemben

A rendezéseiben alkalmazott meztelenséget és az előtérbe helyezett nemiséget bírálatok is érték. A horvátországi Fiuméban, az Ivan Zajcról elnevezett nemzeti színházban 2010 elején vendégként vitte színre Arisztophanész Lüszisztraté című komédiáját. Az előadás azért is kapott nagy sajtónyilvánosságot, mert a darabot egy rózsaszín, marcipánból és fagylaltból készült fallosszal reklámozták.[9]

2010 novemberében szóbeli megállapodást kötött a Budapesti Román Kulturális Intézettel, melyben engedélyezte, hogy a román nemzeti ünnep előestéjén, november 30-án ünnepi megemlékezést tartsanak a Nemzeti Színházban, és bérbe vegyék a Nagytermet. 1918. december 1-jén kiáltotta ki a román nemzetgyűlés a megszállt Erdély egyesülését a Román Királysággal, ami azóta is ünnep Romániában. Az engedélyt később visszavonta, mert több párt is tiltakozott ellene.[10][11]

A Kuruc.info radikális weblap több ízben felháborodásának adott hangot Alföldi művészetével kapcsolatban,[12] így Petőfi Sándor János vitézének rendezése („Tündérország az Alföldi Róbert rendezte János vitézben egy zajos, büdös metrómegálló, ahol kurvák a tündérek, és boldogság sincsen.”):[13] de nem tetszett Shakespeare Szentivánéji álmának „újrafogalmazása” sem (A park), és idéznek a Jég című darabbal kapcsolatban Monár Gál Péter kritikájából is: „Az utolsó vacsorára utaló 13 színész játssza fegyelmezetten a cselekvéssorokat. A cselekmény során kettő kivételével mindnyájan ruhátlanul kínoztatnak meg. Közösülnek…”[14] Mások a Madách Imre-féle Ember tragédiájának Alföldi-rendezésében történő orális szexuális jelenetét tartották elfogadhatatlannak.[15][16] Sinkovits Szilvia újságíró is kifejezte ellenérzését Alföldi munkásságával kapcsolatban, és megjegyezte, hogy

„látta Madách Az ember tragédiájának római színében az »orális jelenetet«. Alföldi Róbert erre úgy reagált, hogy ajánlja, olvassa el a római színt. Az újságírónő megkérdezte: »Ön ezt egy 12 évessel megnézetné?« »Meg bizony« – hangzott Alföldi válasza, majd hozzátette: »önnek pedig kívánok ilyen orális szexet, innentől kezdve egész életében«”.[17]

Magánélete

Homoszexualitása miatt számos támadás érte, elsősorban a szélsőjobboldal részéről. Egyes sajtóorgánumok és politikusok rendszeresen Alföldi Robertaként hivatkoznak rá.[18] Melegségéről nyíltan először az Alföldi Színháza – Öt nemzeti év című könyvben beszélt. Ebben kifejtette: „Nem saját érintettségem okán jelentek meg meleg szereplők vagy erről szóló darabok a Nemzeti Színház műsorán. Ennél azért nagyobb léptékben gondolkodom az életről is és a színházról is.”[19]

A XIII. kerületben lévő otthonában[20] mindig éltek vele háziállatok. Volt egy macskája is, Luca, de igazi kutyabarátként előbb Dorka, a bobtail és Sára, a talált erdélyi kopó, majd elvesztésük után Panka, 14 éven át, 2017 tavaszáig volt elválaszthatatlan társa.[21]

Szerepei

Színház

Szinkron

Rendezései

Filmjei

Játékfilmek

Tévéfilmek

  • Napóleon (1989)
  • Az öreg gavallér (1989)
  • Síremlék (1990)
  • Rizikó (1993)
  • X polgártárs (1994)
  • Salamon (1996)
  • Aranyoskáim (1996)
  • Vadkörték (2003)
  • Micimackó (A Nagy Könyv; rendező, szereplő, 2005)
  • Kire ütött ez a gyerek (forgatókönyv - 2007)
  • Géniusz, az alkimista (szereplő - 2010)
  • A hentes (szereplő - 2021)

Önálló kiállításai

  • Art Café – Budapest, 1999
  • Ferihegyi Repülőtéri V.I.P. Galéria – Budapest, 1999
  • Terra Galéria – Budapest, 2000
  • Fonyód, Gimnázium – 2000
  • Atryum Hyatt Galéria – Budapest, 2000, 2001, 2002
  • „Dívák” – Galéria XXI. (Bali Sándorral) 2001
  • Schmidt Galéria – Budapest, 2002
  • Bank Center – Budapest, 2002, 2004
  • Martino Galéria – Budapest
  • Café Les Deux Magots – Párizs, 2002
  • Lámpás Étterem – Zsámbék, 2003
  • Galamb Galéria – Budapest, 2003
  • Abádszalók, 2003
  • Karinthy Szalon – Budapest, 2004
  • Zsidó Fesztivál – Budapest, 2004
  • Sofitel – Budapest, 2004
  • Vörös Szalon, Opera – Budapest, 2005
  • Forrás Galéria - Budapest, 2007
  • Central Galéria, Átrium - Budapest, 2017

Cd-k és hangoskönyvek

  • Alan Alexander Milne - Micimackó
  • Antoine de Saint-Exupéry - A kis herceg
  • Az vagy nekem...
  • Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló
  • Tűz és víz - Pilinszky János versei - Hangoskönyv (Alföldi Róbert előadásában)

Kötetek

  • Festmények és szövegek; Hanga, Bp., 2002
  • Magánügy; riporter Csáki Judit; Libri, Bp., 2015
  • A múlt szabadsága. Válogatás Alföldi Róbert fotógyűjteményéből. Neoavantgárd fotóművészet Magyarországon az 1960-as évektől napjainkig; szerk. Kolozsváry Marianna; ARTneo–Magyar Fotográfusok Háza-Mai Manó Ház, Bp., 2016 (angolul is)

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. Česko-Slovenská filmová databáze, Róbert Alföldi, 54194
  2. A Nemzeti Színház Zrt. alapító okirata. Nemzeti Színház
  3. Nemzeti Színház Zrt. pp. 6. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. (Hozzáférés: 2013. szeptember 10.)
  4. Alföldi Róbert életrajza. storyonline.hu. [2011. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 29.)
  5. a b Alföldi Albert. www.parlament.hu. (Hozzáférés: 2018. március 10.)
  6. Megvannak a magyar X-Faktor új mentorai, Alföldi is beszállt. origo.hu, 2013. április 29. (Hozzáférés: 2013. június 25.)
  7. Kézdi Beáta: Így búcsúzott Alföldi a Nemzetitől. hetivalasz.hu. (Hozzáférés: 2013. június 25.)
  8. Plusz előadás az István, a királyból. szegediszabadteri.hu. (Hozzáférés: 2013. december 24.)
  9. Műfallosszal reklámozzák Alföldi Róbert új darabját. Velvet - Blogok, 2010. február 18. (Hozzáférés: 2010. november 21.)
  10. Nem lesz román nemzeti ünnep a Nemzetiben. fidelio.hu, 2010. november 17. [2010. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 30.)
  11. Meglepte a román követséget a nemzeti ünnepség lefújása. Origo, 2010. november 18. (Hozzáférés: 2010. november 29.)
  12. https://kuruc.info/r/39/41947/
  13. https://kuruc.info/r/26/33740/
  14. https://kuruc.info/r/26/37525/
  15. https://index.hu/kultur/2011/05/25/a_szopasrol_avagy_a_magyar_kulturarol/
  16. https://www.origo.hu/kultura/20110524-tenyleg-szexelneke-madach-imre-dramajaban.html
  17. https://www.vaol.hu/kultura/onnek-pedig-kivanok-ilyen-oralis-szexet-alfoldi-robert-beszolasa-miatt-allhat-a-szonyeg-szelen-1226869/
  18. Pl. Novák Előd Jobbikos képviselő az Országgyűlés Kulturális bizottságának ülésén. Forrás: Jegyzőkönyv az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának 2010. május 25-én, kedden, 9 órakor a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében megtartott üléséről
  19. Alföldi a magánéletéről is nyíltan beszél a Nemzetiről szóló könyvben”, HVG, 2013. szeptember 4. 
  20. Krisztina, Pálúr: Díszpolgár lett a 13. kerületben Alföldi Róbert (magyar nyelven). index.hu, 2019. május 31. (Hozzáférés: 2021. október 2.)
  21. Dallos Zsuzsa. „Alföldi:Világéletében volt kutyája”, duol.hu, 2009. április 2. (Hozzáférés ideje: 2013. december 29.) 
  22. Alföldivel készül a hungarikum-musical, HVG.hu – 2014. szeptember 3.
  23. [1], atrium.hu – 2021. január 28.
  24. [2], atrium.hu – 2021. január 28.
  25. [3], atrium.hu – 2021. január 28.
  26. Besetzung (német nyelven). Bayerische Statsoper. (Hozzáférés: 2016. április 15.)
  27. Alföldi Róbert díjai. Port.hu. (Hozzáférés: 2012. február 3.)
  28. Radnóti-kiállítás a galérián. atriumfilmszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2014. március 6.)

További információk