Horváth Mihály Gimnázium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horváth Mihály Gimnázium
Hely Magyarország, Szentes
Típus gimnázium
OM-azonosító 029737
Elhelyezkedése
Horváth Mihály Gimnázium (Magyarország)
Horváth Mihály Gimnázium
Horváth Mihály Gimnázium
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 38′ 60″, k. h. 20° 15′ 19″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 60″, k. h. 20° 15′ 19″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Horváth Mihály Gimnázium témájú médiaállományokat.

A szentesi Horváth Mihály Gimnázium a térség legrégibb középfokú oktatási intézménye. 1859-ben alapították, de a mai épületbe csak hosszú idő múlva jutottak el. 2007-ben az iskola egy nem egyenrangú társulás vezetője lett.

Története[szerkesztés]

1714 óta működött Szentesen a református egyház által fenntartott elemi iskola mellett az úgynevezett „latin iskola”. Itt leginkább a debreceni nagykollégiumban teológiát végzett diákok töltöttek el két-három évet oktatóként, így gyűjtve pénzt későbbi egyetemi tanulmányaikra. Az iskola épülete a mai járásbíróság helyén állt.

A gimnázium épülete 1888-ban

1747-ben a legidősebb városháza épületébe költözött az iskola, melynek léte azt bizonyítja, hogy a török elleni felszabadító harcok után hazatérő szentesi lakosságban nőtt az igény egy, az elemi iskolás szintnél magasabb műveltségre. 1859-ben a református egyháztanács elhatározta egy négyosztályos gimnáziumi oktatás elindítását. Az első osztály ebben az évben kezdte a munkát 21 tanulóval. A kiegyezést követő esztendőkben az egyház, a város és az állam többször is kísérletet tett az iskola átszervezésére. Ezek során az iskolának évekig kettős jellege volt: a gimnázium és a polgári iskola, amelyek a mai ligeti múzeum épületében működtek. Végül a minisztérium jóváhagyta a nyolcosztályos, tiszta gimnáziummá fejlesztést. 1888 óta a mai épület téglaburkolatú részében zajlott az oktatás.

Az első világháború megtörte a gimnázium fejlődését. Habár 1918-ban elkészültek az épület új szárnyai és a szolgálati lakások, az anyagi gyarapodást azonban elhomályosították a háború veszteségei. Nyolc tanár és 92 diák vonult be a seregbe. A két világháború közötti időszak a csendes, nyugodt munka és a lassú gyarapodás időszaka volt. Az 1923-24-ben megkezdődött iskolareform következtében az intézet reálgimnázium lett, a tanulók száma mintegy 400 főt tett ki.

Horváth Mihály (1809–1878) politikus, miniszter, történész, püspök

Az 1922-23-as tanévtől kezdve a gimnázium Horváth Mihály nevét viseli. 1935. óta zajlik rendszeres filmoktatás: már a harmincas években évente 80-100 filmet vetítettek le, szemléltetés céljából. Az iskolában működő ifjúsági szervezetek közül az 1924-ben alakult cserkészcsapat érdemel elsősorban említést.

A háborús készülődés és a háború évei mély nyomokat hagytak a gimnázium életében. A nevelés fanatikusan nacionalista és militarista szelleművé vált, ekkor indult a leventemozgalom. 1944 tavaszán egy német katonai kórház költözött a gimnázium épületébe. A zsidó diákok megalázó megkülönböztetéséről szóló utasításokat a gimnázium igazgatója és tanárai – amennyire a hatáskörük engedte – figyelmen kívül hagyták. Az iskolai tanítás 1944. április 1-jén befejeződött.

Az 1945-46-os tanévben lassan visszaállt a rendes kerékvágásba az élet. Hazatért a hadifoglyok egy része és az elköltözöttek, illetve újjászerveződött a tanári kar. Tekintettel arra, hogy a gimnázium második évfolyama is megszűnt, megalakult a dolgozók gimnáziuma, illetve az épület hajlékot adott a kereskedelmi középiskolának is. 1957-ben az iskola az oktatási minisztériummal együttműködve megindította az 5+1-es rendszerű oktatást, melynek keretében a tanulók műhelygyakorlaton vettek részt.

Az első nyelvi tagozat az 1963-64-es tanévben indult meg, 1966-ban pedig a szakosított kémia-fizika tagozat kezdte meg a működését. Mátyás Sándor és László Béláné vezetésével 1966-tól valamennyi évfolyamon működött egy-egy tagozatos angol nyelvi csoport, azonban az orosz nyelv dominanciája miatt az angol nyelvi oktatás a többi csoportban csak heti két-három órában folyt, második idegen nyelvként. Később, 1989-ben angol tagozat indult. 1969-ben a gimnázium megindította a speciális francia szakosított csoportot. 1976-ban elkészült a hangstúdió és a filmvetítő terem.

Az 1978-79-es tanévben Várkonyi Zoltán elképzelései alapján a Színház és Filmművészeti Főiskolán tartott egyhetes tanári előkészítő képzés után kezdte meg a működését az iskolában az irodalmi-drámai tagozat, mely 5 év múlva új orientációs rendszert kapott: fél-fél éves gyakorlat a diákszínpadi, bábos, filmes és kamarakórus csoporton belül. 1989. március 15-én átadták az új könyvtárépületet.

2007-ben igazgatói összevonások miatt az iskolát összevonták a Boros Sámuel Szakközépiskolával. A két intézmény nem egyenrangú társulásából létrejött a Horváth Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola. A főintézmény a gimnázium lett, a Boros Sámuel Szakközépiskola pedig tagintézményeként működik. 2010-ben a tanévet újra önálló intézményként kezdte, Horváth Mihály Gimnáziumként.

Igazgatói 1859-2007[szerkesztés]

A Horváth Mihály Gimnáziumnak 1859- 2007[szerkesztés]

  • Zolnay Károly 1859-1899. (megszakításokkal)
  • Csukás Benjamin 1864-1867.
  • Belák János 1867-1868.
  • Dósa Elek 1871-1872.
  • Reinholz Károly 1872-1873.
  • Balázsovics Norbert 1899-1911.
  • Dr. Szőke József 1911-1925.
  • Járay (Jaeger) Imre 1925-1942.
  • Szöllősy Géza 1942-1961.
  • Terney Béla 1961-1966.
  • Gidófalvy György 1966-1974.
  • Bácskai Mihály 1974-1990.
  • László Béláné 1990-2000.
  • Dr. Bácskainé Fazekas Márta 2000-2007.

A Horváth Mihály Gimnázium és Szakképző Iskolának 2007–[szerkesztés]

  • Inokai-Tóth László 2007–2008
  • Magyar Lászlóné 2008
  • H. Szabó Réka 2008–2012
  • Tóth Tamás József 2012–

Jeles pedagógusok - arcképek, szócikkek[szerkesztés]

A galéria az újabb szócikkek megszületésével folyamatosan bővülni fog.

Híres diákjai[szerkesztés]

Előadóművészek, médiaszereplők[szerkesztés]

Jeles egykori diákok[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]