Bíró Ferenc (irodalomtörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bíró Ferenc
Született 1937. február 5. (82 éves)
Szentes
Állampolgársága magyar[1]
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • egyetemi oktató
Kitüntetései
Tudományos pályafutása
Tudományos fokozat
  • Az irodalomtudományok kandidátusa (1974)
  • Az irodalomtudományok doktora (1991)

Bíró Ferenc (Szentes, 1937. február 5. –) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Bíró Ferenc és Kelemen Ilona voltak. Középiskolai tanulmányait a Horváth Mihály Gimnáziumban végezte el. 1955-1960 között a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának magyar-francia szakos hallgatója volt.

1956-tól Eötvös-kollégista volt. 1960-1961 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének ösztöndíjasa volt. 1961-1963 között Szegeden egyetemi tanársegédként dolgozott. 1963-1969 között a Szépirodalmi Könyvkiadó felelős szerkesztője volt. 1969-1972 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének aspiránsa, 1972-1994 között főmunkatársa és tudományos tanácsadója volt. 1980-1985 között az Irodalomtörténeti Közlemények főszerkesztője, az Irodalomtörténet szerkesztőbizottsági tagja volt. 1991-2007 között az ELTE BTK tanára volt. 1992-2000 között a Magyar Tudományos Akadémia textológiai munkabizottság elnöke, valamint a Doktori Tanács irodalomtudományi szakbizottságának tagja volt. 1994-1998 között a Miskolci Egyetem felvilágosodás és romantika irodalmának tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1994-2000 között a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési képviselője, az Irodalomtudományi Bizottság tagja volt. 1994-2002 között a 18.-19. századi magyar irodalomtörténet tanszékvezető egyetemi tanára volt. 2007 óta professzor emeritus.

Kutatási területe a felvilágosodáskori és reformkori magyar irodalom. A Bessenyei György kritikai kiadás sorozat-szerkesztője.

Magánélete[szerkesztés]

1961-ben házasságot kötött Vas Odette-tel. Egy fiuk született; Péter (1964).

Művei[szerkesztés]

  • A fiatal Bessenyei és íróbarátai (1976)
  • Les Lumières en Pologne et en Hongrie (szerkesztette Hopp Lajossal, Zofia Sinkóval, 1988)
  • A felvilágosodás korának magyar irodalma (1994)
  • Katona József (2002)
  • Tanulmányok a magyar nyelv ügyének 18. századi történetéből (szerkesztette, 2005)
  • A legnagyobb pennaháború. Kazinczy Ferenc és a nyelvkérdés (2010)
  • A nemzethalál árnya a XVIII. századvég és a XIX. századelő magyar irodalmában (2012)

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]