Balázs Árpád (zeneszerző)
| Balázs Árpád | |
.jpg) | |
| Válogatott életeim című könyvének bemutatóján, Szentesen, 2012-ben | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1937. október 1. (88 éves)[1][2] Szentes[1] |
| Gyermekei | Balázs Ádám |
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (–1964) |
| Pályafutás | |
| Műfajok | a kortárs zene valamennyi ága, kiemelten a kórus- és fúvósmuzsika[3] |
| Díjak |
|
| Tevékenység | zeneszerző |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balázs Árpád témájú médiaállományokat. | |
Balázs Árpád (Szentes, 1937. október 1. –) magyar zeneszerző. Az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia[4] rendes tagja, a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetség alapító-örökös elnöke.[5]
Élete
[szerkesztés]Családja
[szerkesztés]Édesapja Balázs András (1913–1992)[6][7] tanár, karnagy, orgonista. Édesanyja Molnár Ilona (1916–2009)[8][9] pedagógus, aki idős éveiben jótollú íróként vált ismertté: Ültessetek hibiszkuszt! (2006), Főnixmadár röpül-e még? (posztumusz), mesejátékok, stb...
1971-ben házasságot kötött az ének-zenetanár karnagy Malovecz Ágnessel, aki a műajánlások tanulsága szerint fontos kompozíciók - Virágim, virágim, Négy őszi vázlat, Bodzavirág, Változatok egy Elgar-témára - ihletője, számos esetben első megszólaltatója[10]. Egy fiuk született; Ádám (1973), nemzetközileg is magasan jegyzett filmzeneszerző, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára.
Tanulmányai
[szerkesztés]A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1959-től Farkas Ferencnél tanult zeneszerzést, ahol 1964-ben szerzett diplomát. 1967-ben a Moszkvai Konzervatóriumban Aram Hacsaturján mesteriskoláján képezte tovább magát. 1970-ben római ösztöndíjasként Goffredo Petrassi óráit látogatta az Accademia di Santa Cecilián.[11]
A tizenöt éves korában komponált Hajnali köszöntő-t maga Kodály Zoltán ajánlotta kiadásra[12], aki 1953-tól a haláláig mentora maradt.
Kivételes találkozások, hosszabb-rövidebb ideig tartó személyes kapcsolatok is gazdagították pályáját: Így Igor Sztravinszkijjal, – aki Petruska című nagyzenekari műve kézírásos kottarészletével ajándékozta meg, miként később többszöri szakmai együttlét közben Dmitrij Sosztakovics és Benjamin Britten hasonlóval ugyancsak. Találó Dr. Bónis Ferenc Széchenyi-díjas professzor megjegyzése: „… Balázs Árpád beleszületett a zenetörténetbe, miközben műveivel maga is annak részévé vált…”
.jpg)
Szerepvállalása a művészeti közéletben, zenei ismeretterjesztésben
[szerkesztés]1973–1990 között a Magyar Zeneművészek Szövetségének szakosztályvezetője, elnökségi tag.[13] 1985-től 1990-ig a KÓTA[14] alelnökeként tevékenykedett.
1990-1999 között a Magyar Fúvószenei Szövetség alapító elnöke,[15] 1999 óta örökös elnök. 1989–1999 között a Zenei Szervezetek Világszövetségének magyar szekcióját vezette. 1996-ban tizennégy rangos alkotóval megalakította a Magyar Művészeti Műhely társaságot.[16]
1978-tól három éven át írta s vezette a Magyar Televízió nagysikerű zenei műsorsorozatát, a Hangoskodót.[17] Húsz esztendőn keresztül irányította az országos gyermekzenekari fesztiválok szakmai előkészítését és lebonyolítását.[18] A rendezvények zsűrizésén túl, új vonós- és fúvószenekari művekkel gazdagította az ifjúsági repertoárt.
2002-ben az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia[19] rendes tagjává választották Salzburgban. Az érseki palotában elhangzott laudáció emlékeztetett egykori tanára, Farkas Ferenc korábbi szavaira:
... a divatos áramlatok múló szeszélyeit már növendék korában is gondosan elkerülte. Hű maradt ahhoz a nemes magyar hagyományhoz, melynek első mestere Kodály Zoltán volt... Ami más, ugyancsak népszerű szerzőktől megkülönbözteti, az a műgond, az ízlés és a minden népszerűség mellett is mindig megnyilvánuló művészi igény.[20][21]
Prof. Dr. Eugen Brixel,[22] a zene világának nagyhírű nemzetközi szaktekintélye, Balázs Árpádról írott tanulmányában „káprázatos sokoldalúságát” emeli ki, „alkotóerejét és stílusának pregnáns” voltát, mint olyan tulajdonságokat, melyek „a zeneszerző számára, hazájának határain túl is, megérdemelt elismerést biztosítanak”.[23][24]
A Magyar Zene Háza korszakos podcast-sorozatában a zeneszerzővel 2025-ben készült felvételt így ajánlja a szerkesztő, Dinyés Dániel: „…Balázs Árpád a kodályi idők egyik utolsó, mai napig energikus nagykövete. … Egy olyan korról beszél, amit mára csak könyvekből ismerünk; egy olyan látásmódról, ami már csak elvétve létezik; és olyan személyekről, akiket csak legendáriumokból ismerhetünk… Mindezt egyszemélyben hozza Balázs Árpád, a mindig élvezetes stílusában elmesélve."[25]
.jpg)
Róla nevezték el
[szerkesztés]- Kiskunfélegyházi Balázs Árpád Alapfokú Művészeti Iskola (2019. szeptember 1-től)[26][27]
Művei
[szerkesztés]Írt hét zenés színpadi művet, négy oratóriumot, tizenöt kantátát, huszonnégy zenekari darabot, mintegy kétszáz kórusművet, hangszerszólókat, kamaraműveket, filmzenéket, (köztük a világjáró A kockásfülű nyúl című rajzfilmsorozathoz), színpadi kísérőzenéket, népdalfeldolgozásokat és pedagógiai jellegű darabokat, valamint három zenei témájú könyvet. Memoárkötete, a félezer oldalas Válogatott életeim 2012 szeptemberében jelent meg.[28][29]
Öt önálló szerzői lemezen s további félszáz hazai és külhoni hanghordozón hallhatók alkotásai. Számtalan rádió- és televízió felvétel készült műveiből. Az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó mellett több külföldi kiadó is megjelentette darabjait, olyan patinás cégek, mint a Boosey and Hawkes[30] (London-New York), az Edizioni Suvini Zerboni[31] (Milano), a Shawnes Press Inc.[32] (Pennsylvania, USA), a W. I. B. C. Publishing (Ashland, USA), a Hal Leonard Corp.,[33] Milwaukee, Wisconsin, USA), a kievi Muzicsna Ukraina,[34] a moszkvai Izdatelsztvo Muzika,[35] a lettországi „Liesma”, vagy a dán Musikhojskolens Forlag.
Több mint ötven díjat nyert alkotásaival hazai és nemzetközi versenyeken. Kiemelkedik a Rádió és Televízió Társaságok Nemzetközi Szervezete[36] által meghirdetett szerzői versenyeken elnyert tíz első díja, többek között Budapesten, Prágában, Karlovy Varyban, Helsinkiben, Berlinben, Moszkvában és Szófiában.
A Szigligeti Alkotóházban Nemes Nagy Ágnessel közösen írt kórusműve, a Bodzavirág, Deák Kristóf Mindenki című Oscar-díjas filmjének vezérdala,[37] egyben végefőcím-zenéje lett.[38]
Főbb zeneművek időrendben
[szerkesztés].jpg)
Az összefoglaló a Szerző 2012-ben megjelent Válogatott életeim[39] című művének Függeléke alapján készült.
- Szerenád fúvósötösre (diplomamunka, 1961)
- A szerelem szárnyai – oratórium 15–17. századi magyar versekre (diplomamunka 1963-1964)
- Két vegyeskar Lődi Ferenc verseire (diplomamunka, 1964)
- Madrigaleszk – női karra és kamaraegyüttesre (1965)
- Tavaszlesen – gyermekkantáta 20. századi magyar költők verseire (1965)
- Musica piccola – szvit koncert fúvószenekarra (1966, rev. 1981)
- Memento – szvit vegyeskarra öt tételben (1967–1970)
- Virágim, virágim, 1967, rev. 1975
- Carmina Pannoniae – szvit nőikarra és hárfára, Janus Pannonius verseire (1968)
- Csillagzene – szvit Weöres Sándor verseire, vegyeskarra (1968)
- Magyar! Hajnal hasad – vegyeskar Csokonai Vitéz Mihály versére (1969)
- Három vegyeskar Juhász Gyula verseire (1971)
- 14 könnyű zongoradarab (1973)
- Éneklő Európa – hét kórusmű európai klasszikusok (Villon, Burns, Goethe, Heine, Puskin, Sevcsenko, Verlaine) verseire (1973)
- Clamor pro Béla Bartók (Kiáltás Bartók Béláért) – vegyeskar Horatius szavaira (1973)
- Négy őszi vázlat – Arany János, Váci Mihály, Vasvári István és Simon István verseire (1973)
- A Tél lebírása – kantáta Illyés Gyula verseire (1974)
- Táncra, muzsikára – a Magyar Állami Népi Együttes egész estés műsora (1974 Koreográfus: Rábai Miklós és Létai Dezső)
- Engedetlen szeretők – zenés komédia Padisák Mihály és Hajnal István szövegére (1974, Artisjus)
- Mi, szemüvegesek – zenés játék Fehér Klára és Tarbay Ede szövegére (1974, Artisjus)
- II. Rákóczi Ferenc – zenés játék Száraz György szövegkönyvére, Baranyi Ferenc verseivel (1975, Artisjus)
- Kunsági betyárdalok – népdalkantáta (1974, rev. 2002)
- Rózsatánc – szvit női karra, Csanádi Imre versére és népi szövegekre (1975)
- A kockásfülű nyúl – Rajzfilmsorozat filmzene (1975–1978)
- Kis zenei ABC – négyszólamú gyermekkar Balázs Árpád szövegére (1976)
- Három gyermekkar Pinczési Judit verseire (1977)
- Dzsomárt szőnyege – zenés játék Rosal Tazhibaev szövegkönyvére (fordította Juhász István), Gyárfás Endre magyar verseivel (1978, Artisjus)
- Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj – zenés mesejáték Köves József szövegére, Baranyi Ferenc verseivel (1978, Artisjus)
- Héjariasztó – hét gyermekkar Hajdú-Bihar megyei mondókák nyomán (1979)
- Szvit fuvolára és zongorára (1979)
- Négy kép – koncert fúvószenekarra (1981, rev. 2011)
- Szabad változatok egy népdaltémára – fúvósötös (1982)
- Előjáték – koncert fúvószenekarra (1983)
- Fanfárverbunk – koncert fúvószenekarra (1985)
- Magyar rondó – koncert fúvószenekarra (1988, rev. 2012)
- Concertino – koncert fúvószenekarra (1992)
- Régi magyar táncok Gömörből – koncert fúvószenekarra (1993, rev. 2011)
- Kuruc képek – tárogatóra és koncert fúvószenekarra, 1994–1996
- Ünnepi jeladás – rézfúvósötös (1996 rev. 2017)
- Szülőföldemen – kantáta Petőfi Sándor versére (1997)
- Nec arte, nec marte! – Komáromi ének-, oratórium 19. századi versekre (1999)
- Bevezetés és Fúga G-ben – orgonára (2000)
- Rapszódia – cimbalomra és koncert fúvószenekarra (2001)
- Memoriam ad maiorum! – Emlékezzünk régiekről! – oratórium, 2005 19. és 20. századi szövegtöredékekre[40]
- Csillagzene – szvit Weöres Sándor verseire, vegyeskarra
- Vádoló múltunk – kamaraopera Baranyi Ferenc szövegkönyvére (2010–2011)[41]
- Promenád – klasszikus variációk koncert fúvószenekarra, 2012
- Carmina mundi – kétszólamú egyneműkari sorozat, népek dalai nyomán, 2012
- 20 bagatell – két klarinétra (2012)
- Kockásfülű muzsika – szvit koncert fúvószenekarra (2013)
- Három motetta – középkori latin szövegekre, vegyeskar (2000–2015)
- Tejhatalom – daljáték Csukás István szövegkönyvére (2016)
- Mesenóták – gyermekkari szvit magyar mondókákra, nyelvtörőkre zongorával (2016)
- Él a nemzet! – kórusfreskó Berzsenyi Dániel soraira, Kodály Zoltán előtt tisztelegve, egynemű- és vegyeskarra, zenekari/kamaraegyüttes/v. zongorakísérettel (2016–2017)
- Tündérszárnyú szerelem – kantáta régizene együttesre szoprán és alt szólistával (2017)
- Gyász és vigasz – két tétel orgonára (2017)
- Füredi fanfár (Kiss Ernő induló) – koncert fúvószenekarra (2018-2019)[42]
- Változatok egy Elgar-témára – koncert fúvószenekarra (2022-2025)[43]
.jpg)
Könyvek
[szerkesztés]- Zenelesen (1985)
- Kis zenei ábécé (1987)
- Csontfurulya, madársíp (1988)
- Válogatott életeim. Egy zeneszerző emlékeiből. Család, művek, utazások, pályatársak; Argumentum–Városi Könyvtár, Bp.–Szentes, 2012
Díjak, elismerések
[szerkesztés]- SZOT-díj (1969)
- Erkel Ferenc-díj (1970)
- Érdemes művész (1981)
- Szentes díszpolgára (1988)
- Köztársasági Elnöki Aranyérem (2000)
- MSZOSZ-díj (2001)
- Pro urbe Komárom (2001)
- Letenye díszpolgára (2001)
- Béres Ferenc-emlékplakett (2001)
- Magyar Örökség díj (2002)[44]
- Pro comitatu Veszprém (2003)
- Kiskunfélegyháza díszpolgára (2003)
- Vonyarcvashegy díszpolgára (2004)
- Balatonfüred díszpolgára (2006)
- Kóta-díj (2007)
- Univ. prof. h. c. (2014, Debreceni Egyetem, tiszteletbeli tanár)
- Aranydiploma (2014, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem)
- Gyémántdiploma (2024, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b PIM-névtér. (Hozzáférés: 2018. szeptember 8.)
- ↑ Musicalics (francia nyelven)
- ↑ Szedresi István: „Bőven hullott a Balázs-áldás” (PDF). Forrás folyóirat, 2005. 11. [2018. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
- ↑ European Academy of Sciences and Arts
- ↑ Szabó Ferenc: Balázs Árpád köszöntése. Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetség, 2017. október 1. [2018. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
- ↑ Édesapja gyászjelentése. [2017. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 1.)
- ↑ Balázs Andrásra emlékeztek Archiválva 2017. február 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, szentesinfo.hu – 2016. június 5.
- ↑ Vidovics Ferenc: Balázs Andrásné könyvben emlékezik. Szentesi Élet, 2007. január 5. [2009. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
- ↑ Balázsi Irén: Ilonka néni tanítónak született. delmagyar.hu, 2007. január 15. [2018. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 18.)
- ↑ Balázs Árpád nevét viseli 2019. szeptembere óta a Kiskunfélegyházi Alapfokú Művészeti Iskola, parlando.hu (2022) - hozzáférés: 2025. október 5.)
- ↑ Accademia Nazionale di Santa Cecilia
- ↑ Árpád Balázs: Hajnali köszöntő, youtube.com (hozzáférés: 2025. október 8.)
- ↑ Szentesi ki kicsoda (14. p.). e-Könyvtár Szentes, 1988. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
- ↑ A KÓTA bemutatása. A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége honlapja. [2018. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
- ↑ A szövetség rövid története. A Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetség honlapja. [2018. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
- ↑ Balázs Árpád. Magyar Zeneszerzők Egyesülete honlapja. [2018. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
- ↑ Balázs Árpád. Veszprém Megyei Kortárs Lexikon. [2017. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
- ↑ Balázs Árpád zeneszerzői tevékenysége. Bács-Kiskun Megyei Értéktár. [2018. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
- ↑ List of members of European Academy of Sciences and Arts
- ↑ „Válogatott MŰVEIM” - Balázs Árpád 80 éves. PARLANDO - Zenepedagógiai folyóirat, 2017. 4. [2018. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
- ↑ Farkas Ferenc: Bevezető Balázs Árpád szerzői estjéhez. e-Könyvtár Szentes, 1967. szeptember 23. [2018. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 12.)
- ↑ Eugen Brixel
- ↑ Bujtorné Nagy Judit: Dalest, 75. születésnapra (PDF). ZeneSzó, 2013. [2018. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
- ↑ Eugen Brixel: Árpád Balázs aus Ungarn. e-Könyvtár Szentes, 1994. [2018. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 12.)
- ↑ Hangok közt - Magyar Zene Háza podcast, 76. rész: Balázs Árpád (2025.06.25.), youtube.com (hozzáférés: 2025. október 8.)
- ↑ Vajda Piroska: Balázs Árpád nevét vette fel a kiskunfélegyházi zeneiskola. BAON - a Bács-Kiskun megyei hírportál, 2019. szeptember 3. [2019. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
- ↑ Kiskunfélegyházi Balázs Árpád Alapfokú Művészeti Iskola - Facebook oldal. [2019. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
- ↑ Králik Emese: Balázs Árpád: Boldogan végigélnék mindent újra. Delmagyar.hu, 2012. október 9. [2018. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
- ↑ Vidovics Ferenc: Balázs Árpád: Válogatott ÉLETEIM. Szentesi Mozaik, 2012. október 1. [2013. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 18.)
- ↑ Boosey & Hawkes
- ↑ Edizioni Suvini Zerboni. [2018. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
- ↑ Shawnee Press. [2018. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
- ↑ Hal Leonard Corporation
- ↑ Музична Україна
- ↑ Издательство «Музыка»
- ↑ International Radio and Television Organisation
- ↑ Balázs Árpád: Bodzavirág. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
- ↑ Boussebaa Mimi: A siker kottája – Balázs Árpád „sokszólamú” életműve. Hegyvidék, XLVII. évf. 20. sz. (2017. november 7.) Hozzáférés: 2019. szeptember 29. PDF
- ↑ Balázs Árpád: Válogatott életeim. Budapest, Argumentum Kiadó / Szentes Városi Könyvtár, 2012. ISBN 978-963-446-670-3
- ↑ Lovas József: Oratórium az iskolának. Szentesi Élet, 2005. november 11. [2016. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 18.)
- ↑ Vidovics Ferenc: Vádoló múltunk. Szentesi Mozaik, 2012. október 1. [2013. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 19.)
- ↑ Balatonfüreden köszöntötték a 85 éves Balázs Árpád zeneszerzőt (2022.10.17.), youtube.com (részlet a felvételből, hozzáférés: 2025. október 8.)
- ↑ Árpád Balázs: Variations on a Theme of Edward Elgar (2022.10.11.), youtube.com (hozzáférés: 2025. október 8.)
- ↑ Eddigi díjazottak. Magyar Örökség Díj – magyarorokseg.hu. [2018. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 18.)
Források
[szerkesztés]- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Balázs Árpád: Válogatott életeim. Budapest, Argumentum Kiadó / Szentes Városi Könyvtár, 2012. ISBN 978-963-446-670-3
- Hangok közt - Magyar Zene Háza podcast 76. rész: Balázs Árpád (2025.06.25.)[1]
További információk
[szerkesztés]- Balázs Árpád zeneszerzői tevékenysége nemzeti érték, Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata – Tourinform Iroda felegyhaziturizmus.hu (hozzáférés: 2017. február 3.)
- Balázs Árpád: Kockásfülű muzsika ifjúsági fúvószenekarra, Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft. kotta.info (hozzáférés: 2017. február 3.)
- Veszprém megyei lexikon (Varga Béla szerkesztő): Balázs Árpád, ekmk.hu (hozzáférés: 2017. február 3.)
- Balázs Árpád (106. oldal), Napút VIII. évfolyam 10. szám, Hatvankilenc jeles hetvenes – 2006. december
- Balázs Árpád – Nemes Nagy Ágnes: Bodzavirág, soundcloud.com
- ↑ Hangok közt #76. youtube.com