Szentes Városi Könyvtár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szentes Városi Könyvtár
A Szentes Városi Könyvtár az egykori zsinagóga épületében
A Szentes Városi Könyvtár az egykori zsinagóga épületében

Alapítva 1949
Székhely 6600 Szentes,
Kossuth Lajos utca 33-35.
Irányítószám 6600
Igazgató Sallainé Gresó Klára

Elhelyezkedése
Szentes Városi Könyvtár (Csongrád-Csanád megye)
Szentes Városi Könyvtár
Szentes Városi Könyvtár
Pozíció Csongrád-Csanád megye térképén
é. sz. 46° 39′ 010″, k. h. 20° 16′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 010″, k. h. 20° 16′ 01″
A Szentes Városi Könyvtár weboldala

A Szentes Városi Könyvtár jelenleg a Kossuth Lajos utca 33-35. alatt álló egykori zsinagóga felújított épületében működik. Több mint 110 ezres könyvállománnyal, számos folyóirattal és audiovizuális dokumentummal, rendszeres művészeti és kulturális kiállításokkal, előadásokkal, valamint informatikai és felnőttoktatási szolgáltatásokkal áll a látogatói rendelkezésére.

Története[szerkesztés]

Előzmények[szerkesztés]

Szentesen a 19. században jöttek létre az első gyűjtemények.[1] Az 1859-ben a református egyháztanács által alapított gimnázium könyvtári gyűjteménye az 1870-es évek elején már mint városi kölcsönkönyvtár működött.

1897-ben alakult meg a Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat. Ennek könyvtára mintegy 15.000 dokumentumot tartalmazott,[2] melyek szintén nem csak a múzeumi kutatómunkát segítették.

Testületeknek, olvasóköröknek is volt kölcsönözhető állománya, mellettük a magánkönyvtárak és két üzleti céllal létrejött kölcsönzőhely működött. Utóbbiak egyike Untermüller Ernő[halott link] nyomdász tulajdonában volt.

Simkó Ignác bérháza Szentesen - ma Francia pékség

1949 - Körzeti Könyvtár[szerkesztés]

A rendszert Sebestyén Géza dolgozta ki 1946-ban. 1949-ben jött létre - az Országos Könyvtári Központ felügyelete alatt - egy Körzeti Könyvtárnak nevezett elosztóközpont Szentesen (Farkas Mihály utca 13.). Könyvet nem kölcsönzött. Feladata volt a megye északi településein ún. népkönyvtárak alapítása, és könyvekkel való ellátása. Látványos rendezvényekkel igyekezett az olvasási kultúra terjedését elősegíteni. A Körzeti Könyvtár 1950-ben hozta létre a Petőfi utcában a Városi Könyvtárat, ami kölcsönzött is. A kezdeti időkben a felnőtt és a gyermekolvasókat külön-külön időpontban várta. Este 7-ig, 8-ig, sőt szombat és vasárnap is nyitva volt. A kölcsönözhető állomány néhány ezer, szigorúan a kor ideológiájához illő kötetből állt. [3]

1952 - Járási és Városi Könyvtár[szerkesztés]

1952-ben megszűnt a Körzeti Könyvtár ellátó szervezetként működni. Egybeolvadt az általa létrehozott Városi Könyvtárral, és Járási Könyvtárként működött tovább. Még ugyanebben az évben a József Attila utca 1. szám alá költözött az egykori Simkó Ignác-féle bérházba (az épület 1914-ben épült szecessziós stílusban Bene Árpád tervei alapján, és földszinti helységei egyikében Schwarz Erzsébet magánkönyvtára működött.) Ekkor már 4 főfoglalkozású könyvtáros dolgozott az intézményben.

1960-ban az akkori igazgató, Berezvai Lajosné (1927-2006) Csongrád megyében elsőként itt alakított ki szabadpolcos rendszert.[4] Előtte a könyveket zárható szekrényekben tartották, és az olvasó csak a könyvtárostól kaphatta meg azokat.

A 60-as évektől felgyorsult az olvasni való gyarapodása. A kezdetben 14 ezer kötetes állomány 1984-re 114 ezerre növekedett, a folyóiratok száma pedig 200 körül volt. A szentesi intézmény 1975-ben kialakított egy zenei sarkot 380 hanglemezzel és két lemezjátszóval. 1981-ben sikerült önálló zenetermet is létesíteni, ahol hanglemezeket lehetett helyben egyénileg hallgatni, sőt kölcsönzésre is volt lehetőség.[5]

A Gyermekkönyvtár az egykori Szentesi Takarékpénztár épületében

1984 - Városi Könyvtár[szerkesztés]

Az évtizedek alatt a József Attila utcai épület zsúfolttá vált. 1984-ben a felnőtt könyvtár átkerült az egykori Szentesi Takarékpénztár 1929-ben épült székházába,[6] a helyén pedig a Szabadság térinél tágasabb otthont kaphatott az 1974-ben létrehozott önálló Gyermekkönyvtár.

Ez a költözés már Majtényiné Túri Katalin (1953-1999) irányításával történt, aki kinevezésekor az ország legifjabb könyvtárigazgatója volt. Hét munkatársával a hagyományos feladatok mellett megerősítette a városi közgyűjteményekkel való együttműködést, és számos újszerű feladatot - helyismereti kutatómunka, kiadványok gondozása, "vállalkozó könyvtár"[7] - vállalt fel és látott el magas színvonalon.

1997 - Szentes Városi Könyvtár Kht.[szerkesztés]

A könyvtár az 1980-as évekre az informálódás és a kultúra bázisává vált. Kiállítások, irodalmi műsorok, ismeretterjesztő előadások és vetélkedők bővítették szolgáltatásait. 1997 augusztusában a Képviselő-testület az új kihívásokhoz való rugalmasabb alkalmazkodás érdekében Közhasznú Társasággá alakította a Városi Könyvtár szervezetét.[8] A kiemelkedően közhasznú szervezetté nyilvánítás időpontja: 1998. január 1.

Az intézmény 1998-ban átköltözött a felújított és a könyvtári céloknak megfelelően átalakított zsinagóga épületébe. A szeptember 18-i megnyitás[9] óta megnövekedett alapterülettel és szolgáltatási palettával, folyamatosan korszerűsített informatikai felszereltséggel, impozáns környezetben[10] várja a látogatóit, olvasóit.

Ezzel egyidejűleg a Gyermekkönyvtár a József Attila utcai épületből átkerült a Petőfi utca 1. alatt felszabaduló helységekbe. 2004 óta a könyvtár Szentesi kistérség szolgáltató központjaként is működik. 2007-ben a Gyermekkönyvtárt szervezetileg az intézményhez csatolták.

2009 - Szentes Városi Könyvtár Nonprofit Közhasznú Kft.[szerkesztés]

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 365. § (3) bekezdése értelmében a Kht. fomájában működő társaságok a társasági szerződésük módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhetnek tovább. Erre tekintettel Szentes Város Képviselő-testülete 291/2008. (XII.19.) Kt. határozatával módosította a Szentes Városi Könyvtár Kht. alapító okiratát.[8] Az intézmény eközben megőrizte kiemelten közhasznú minősítését.

2017 - Szentes Városi Könyvtár (új költségvetési szerv)[szerkesztés]

Szentes Város Önkormányzata a 2016. szeptember 22-én megtartott 7. rendes ülésén döntött a Szentes Városi Könyvtár NKKft. végelszámolással történő megszüntetéséről,[11] majd a 2017. január 26-i 1. soros ülésén hozott határozatával[12] megalapította a Szentes Városi Könyvtár néven az új költségvetési intézményt.

Állománya, gyűjteményei[szerkesztés]

A könyvtár működésének alapja a jól szervezett és folyamatosan karbantartott, megújuló dokumentumállomány.[13] A Szentes Városi Könyvtár mintegy 110 ezres könyvállománnyal rendelkezik, a gyarapodás évente átlagosan 3 ezer új kötet. A helyben olvasható folyóiratok (havi-, heti- és napilapok) száma 174.[14] Az online katalógus az interneten keresztül folyamatosan elérhető módon biztosítja az állományban való tájékozódást.

A különgyűjtemények között elsőként említendő a Gyermekkönyvtár, amely a Petőfi utca 1. alatti telephelyen 14 éves korig várja olvasóit.

A Hangoskönyvtár az intézmény egyik legnépszerűbb különgyűjteményeként CD-k, DVD-k, zenék, filmek és hangoskönyvek kölcsönzését végzi. Az EU gyűjtemény az Európai Unióhoz kapcsolódó különgyűjteményként a vonatkozó joganyaghoz és dokumentumokhoz biztosít hozzáférést.

A helyismereti, helytörténeti gyűjtemény a könyvtár fennállása óta gyűjti a városra vonatkozó nyomtatott dokumentumokat, illetve a helyi szerzők munkáit. Az állomány fejlesztése mellett a 2011-ben szervezetté váló digitalizálás életre hívta az e-Könyvtár Szentes digitális helytörténeti gyűjteményt, amely a helyi periodikák és kiadványok mellett képek és multimédiás tartalmak folyamatosan bővülő gyűjtőhelye.

Szolgáltatásai[szerkesztés]

Az intézmény folyamatosan bővülő szolgáltatásairól a könyvtár honlapján és a Képviselő-testület által elfogadott 2012. évi üzleti tervében lehet informálódni. A főbb területek a következők:

  • Hangoskönyvtár
  • Online folyóiratok elérése - Arcanum
  • Online fílmarchívum - NAVA
  • e-Magyarország pont
  • e-könyvtár
  • Könyvkiadás
  • Személyes kölcsönzési információk, tájékoztatás
  • Helytörténeti tájékoztatás

Vezetői[szerkesztés]

  • 1949-1953: Garai József
  • 1953-1982: Berezvai Lajosné (1927-2006)
  • 1982-1993: Majtényiné Túri Katalin (1953-1999)
  • 1993-2000: Fülöpné dr. Varjasi Judit (1966-2020)[15]
  • 2000. augusztus 1. - december 31.: Szitás Mihályné
  • 2001. január 1. - 2014. július 1.: G. Szabó Lenke[16] (1953-2014)
  • 2014. július 25. - 2017. január 31.: Szűcs Ildikó[17]
  • 2017. február 1. - 2022. január 31.: Sallainé Gresó Klára[18]
  • 2022. február 1. - Szekeres-Dancsó Mónika[19]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Miskolczi, 1989. 15. o.
  2. Lantos, 1934. 47. o.
  3. Szentes Városi Könyvtár
  4. Fülöpné, 1992. 8. o.
  5. Szentes Városi Könyvtár
  6. Lestyán, 1944
  7. Fülöpné, 1992. 32. o.
  8. a b Alapító okirat, 2009
  9. Szabóné Remzső Erzsébet: A zsinagóga-könyvtár avatása (videó). e-Könyvtár Szentes, 1998. június 15.
  10. Panoráma, 2011.
  11. A Szentesi Városi Könyvtár Közhasznú NKft. és a Szentesi Művelődési Központ megszüntetése, valamint új közművelődési költségvetési szerv alapítása.
  12. A Szentes Városi Könyvtár alapító okirata. In. Szentes Város Képviselő-testülete 2017. évi 1 soros ülésének előterjesztései. Szentes, 2017.01.26.
  13. Üzleti terv, 2011. 7. o.
  14. Honlap, 2012.
  15. FÜLÖPNÉ Dr. VARJASI JUDIT (1966 – 2020)
  16. Búcsú G. Szabó Lenkétől. Szentesi Mozaik, 2014. július 18.
  17. Rendkívüli ülés - izgalmas témákkal. Szentesi Gyors, 2014. július 25.
  18. A Szentes Városi Könyvtár igazgatójának (magasabb vezető) megbízása (PDF). Szentes Város képviselő-testületének dokumentumai, 2017. január 26.
  19. Szentes Városi Könyvtár intézményvezetői megbízása

Források[szerkesztés]

  • Miskolczi, 1989. = Miskolczi Erzsébet: A Szentes Városi Könyvtár története - Baja, 1989. 51 p.
  • Fülöpné, 1992. = Fülöpné Varjasi Judit: A szentesi Városi Könyvtár: 1962-1992 - Szeged, 1992. 42 p.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]