Majtényiné Túri Katalin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Majtényiné Túri Katalin
Fotója a Majtényi család gyűjteményéből
Fotója a Majtényi család gyűjteményéből
Született Túri Katalin
1953. február 1.
Miskolc Magyarország
Elhunyt 1999. december 28. (46 évesen)
Szentes, Magyarország
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Majtényi András
Foglalkozása könyvtáros, könyvtárigazgató, főiskolai tanár

Majtényiné Túri Katalin (született Túri Katalin; Miskolc, 1953. február 1.Szentes, 1999. december 28.) népművelő, informatikus-könyvtáros. 1982 és 1993 között Szentesen a Városi Könyvtár igazgatója, majd 1993-tól haláláig a hódmezővásárhelyi Németh Lász­ló Városi Könyvtár igazgatóhelyettese. Közben 1994-től Szegeden főiskolai óraadó tanár, és 1995-96 között a Szentesi Élet városi hetilap felelős szerkesztője.

Életútja[szerkesztés]

Dunántúli és szegedi nagycsaládos gyökerekkel Hódmezővásárhelyen nevelkedett,[1] itt kezdte tanulmányait. A Közgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskolában érettségizett, majd 1971 őszén az akkor Vásárhelyen működő Megyei Könyvtárban kezdett dolgozni olvasószolgálati munkatársként.[2] A munka mellett 1972-75 között a Debreceni Felsőfokú Tanítóképző Intézetben tanulva népművelő-könyvtáros végzettséget szerzett.

1973-ban, amikor a megyei könyvtári funkciót Szegedre helyezték át, Szentesre pályázott, ahol az akkor József Attila u. 1. alatt működő könyvtár gyermekkönyvtári részlegének vezetője lett.

1976-ban feleségül ment Majtényi Andráshoz (Szentes, 1948-), a szentesi Állami Zeneiskola zongora-szolfézs-magánének-szakos művész-tanárához. Gyermekeik: a tragikusan korán elhunyt Gergely (1979-1991), a zongoraművész-tanárrá lett Eszter (1982-) és a szintén zenei pályát választó Laura (1992-).

1982 és 1993 között a szentesi Városi Könyvtár igazgatója volt - kinevezésekor e minőségében az országban legfiatalabbként.[3]

A munka és a család mellett folyamatosan tanult: 1980-ban a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán a könyvtáros kiegészítő szakot, 1985-ben a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem filozófia szakosítóját végezte el, majd 1991 és 1994 között Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészet-tudományi Karán informatikus-könyvtáros végzettséget szerzett.

1993-tól újra Hódmezővásárhelyen dolgozott,[4] a Németh Lász­ló Városi Könyvtár igazgatóhelyetteseként. Szeptembertől a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Könyvtártudományi Tanszékének állandó külső óraadó tanára lett a könyvtári tájékoztatáshoz kapcsolódó szaktárgyak előadójaként.

Mindeközben még évekig megmaradt szentesi lakosnak, sőt 1995. júniusától a Szentesi Élet c. városi hetilap ügyvezető szerkesztői tisztét is betöltötte.

1999-ben súlyos betegség támadta meg. December 28-án a szentesi kórházban hunyt el. Temetése 2000. január 4-én volt a szentesi alsó-református temetőben.

Munkássága[szerkesztés]

Már szentesi gyermekkönyvtárosként kitűnt szervezőkészségével. Az árpádhalmi nyári olvasótáborai országos hírűek voltak. Ifjú igazgatóként 1984-ben ő szervezte meg a felnőtt könyvtár átköltözését a József Attila utca 1. szám alól az egykori Szentesi Takarékpénztár Kossuth téri épületébe. Ez egyúttal a helyben maradó Gyermekkönyvtár önálló létezésének kezdetét is jelentette.

Megerősítette az együttműködést a megyei fenntartású társ-közintézményekkel - a Szentesi Fióklevéltárral és a Koszta József Múzeummal - melynek számos közös rendezvény, és helyi kiadvány lett a gyümölcse.

Sok újszerű kezdeményezés elindítója volt. Az általa vezetett “vállalkozó könyvtárnak”[5] könyvesboltja volt a Művelt Nép Könyvkiadó égisze alatt, antikváriumot működtetett, könyveket, kiadványokat jelentetett meg - köztük az országos visszhangot kiváltó Szentesi ki kicsoda?[6] kortárs lexikont - és közkereseti társaségként különféle szellemi “bérmunkák” elvégzésére vállalkozott.

Az intézmény munkatársaival intenzív kulturális- és közéleti rendezvényszervező munkát végzett.[7] Ekkor váltak rendszeressé Dorogi Zsigmond irodalmi műsorai, emellett a későbbi rendszerváltó személyiségek közül - Csurka Istvántól Bíró Zoltánig - sokan tartottak a könyvtárban emlékezetes fórumokat.

A rendszerváltozás idején a reformkommunisták sorába tartozónak vallotta magát, ám a közéleti stílus eldurvulása, és más tényezők miatt hamarosan kiábrándult a politikából,[8] és újra teljes energiájával a könyvtáros szakma felé fordult.

Hódmezővásárhelyre visszakerülve mint igazgatóhelyettes és frissen végzett informatikus könyvtáros nagy hangsúlyt fektetett a számítógépek könyvtári alkalmazására.[9] Kezdeményezte az integrált könyvtári rendszer bevezetését, és a kiépülő városi üvegszálas informatikai hálózatra alapozva a könyvtár információs központ jellegének megerősítését. Munkatársaival elkezdték feldolgozni az önkormányzati jegyzőkönyveket, és más közérdekű dokumentumokat.

Pályázati és alapítványi forrásokat szerzett az intézménye számos projektjéhez. Itt is megszervezte a diákok nyári olvasótáborait, távoktatási tervezetet készített és kiadta több helyi alkotó munkáját. Szerzőként és szerkesztőként is jegyezte a Vásárhelyi Almanach című életrajzi- és városismertető kötetet. Eközben hét hónapig felelős szerkesztője volt a Szentesi Élet városi hetilapnak.

Főiskolai óraadó tanárként, könyvtári szakmai lapokban megjelent cikkek szerzőjeként, szakdolgozatok konzulenseként részt vállalt a szakemberképzés színvonalának emelésében. Korai távozása nagy veszteség volt nem csak a családjának, hanem a könyvtáros szakmának is.

Egyesületi és egyéb tagságai[szerkesztés]

1975-től tagja volt a Magyar Könyvtárosok egyesületének. 1982-től a Csongrád Megyei Könyvtáros című szaklap szerkesztőbizottságában dolgozott.

A rendszerváltás előtti közéleti tevékenysége során 1982-ben a Szentes Városi Tanács Munkaügyi Döntőbizottságának tagja lett. 1985-től az MSZMP Szentes Városi Közművelődési Alapszervezet titkára, a Szentes Városi Bizottság tagja volt, emellett részt vett a Csongrád Megyei Művelődési és Ifjúságpolitikai Bizottság munkájában.

1995-től képviselte intézményét az Informatikai és Könyvtári Szövetségben[halott link], amely soraiból 1999-ben delegálta a Nemzeti Kulturális Alapprogram Könyvtári Szakmai Kollégiumának[halott link] tagjai közé.

Elismerései[szerkesztés]

1976-ban szentesi gyermekkönyvtárosként Miniszteri Dicséretet kapott. 1978-ban az Alkotó pedagógusok Csongrád megyei pályázatán első díjat nyert a "Zenei és képzőművészeti nevelés lehetőségei és gyakorlati kérdései a gyermekkönyvtárban" című munkájával. 1985-ben már mint könyvtárigazgató kapta meg a Kiváló Munkáért kitüntetést, és ugyanez évben a “Szentesért” érdemérem bronz fokozatát. 1990. augusztus 17-én a Parlamentben a Kiváló Népművelő kitüntetést vehette át.

Munkáiból[szerkesztés]

Cikkek, tanulmányok[szerkesztés]

Csongrád Megyei Könyvtáros (1985:1-2. Új helyen a Szentesi Városi Könyvtár; 1989:1-2. Könyvesboltot nyitunk; 1991:3-4. A tájékozatlanság sokba kerül! Vállalkozói szabadiskola a szentesi könyvtárban; uo. Közhasznú és közérdekű információs iroda a Szentesi Városi Könyvtárban; 1992:3-4. Vállalkozások a Szentesi Városi Könyvtárban.)

Szentesi egyletek és társulatok a XIX. században. Szentes, 1994. (Kézirat, 114 p.)

Könyvek, kiadványok[szerkesztés]

  • Szentesi ki kicsoda? Bodrits Istvánnal és Labádi Lajossal. Szentes, 1988. 255 p.
  • VÁSÁRHELYI ALMANACH - Városismertető és ki kicsoda Hódmezővásárhelyen 1997
  • Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármesterének jelentése 1997. évről - Hmvhely, 1998 (szerkesztés)
  • Hódmezővásárhely jeles tudósai - Bp.-Hmvhely, 2000. 269 p. (szerkesztés)

Felelős kiadóként[szerkesztés]

  • Szentesi életrajzi évfordulók 1985, 1986, 1987, 1988, 1989. (Szentes, 1985/89)
  • Szentesi ki kicsoda? (Uo., 1988.)
  • Szentes címertörténete (Uo., 1989)
  • Hess, öregúr! Nagyajtósi István versei (Uo., 1990).

Emlékezete[szerkesztés]

A Majtényi-család síremléke a szentesi alsó-református temetőben

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Emlékkötet, 2004. 29. o.
  2. Emlékkötet, 2004. 35. o.
  3. Emlékkötet, 2004. 39. o.
  4. Ki kicsoda, 1996. 155. o.
  5. Fülöpné, 1992. 32. o.
  6. Ki kicsoda, 1988
  7. Emlékkötet, 2004. 40. o.
  8. Emlékkötet, 2004. 11. o.
  9. Emlékkötet, 2004. 48. o.

Hivatkozások[szerkesztés]

  • Ki kicsoda, 1988. = Szentesi ki kicsoda? (Szerkesztette: Bodrits István, Labádi Lajos, Majtényiné Túri Katalin) Szentes, 1988. 255. p.
  • Fülöpné, 1992. = Fülöpné Varjasi Judit: A szentesi Városi Könyvtár: 1962-1992 - Szeged, 1992. 42 p.
  • Ki kicsoda, 1996. = Szentesi ki kicsoda és városismertető 1996 (Szerkesztette: Bodrits István) Szentes, 1996. 340 p.
  • Emlékkötet, 2004. = Megszakadt életút – Emlékezés Majtényiné Túri Katalin könyvtárosra (1953–1999) (Kötetszerkesztés: Labádi Lajos) Szentes, 2004. 82 p.