Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár
Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, épült 1984-ben
Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, épült 1984-ben
TelepülésSzeged
Hasznosítása
Felhasználási területközkönyvtár
Elhelyezkedése
Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (Szeged belvárosa)
Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár
Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár
Pozíció Szeged belvárosa térképén
é. sz. 46° 14′ 58″, k. h. 20° 08′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 58″, k. h. 20° 08′ 55″
Térkép
Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár Szeged városának könyvtára. Nevét Somogyi Károly esztergomi kanonokról kapta.

Története[szerkesztés]

Az 1879-es szegedi nagy árvíz során Szeged városának nagy része elpusztult. Somogyi Károly (1811-1888) esztergomi kanonok 1880. április 26-án felajánlotta könyvtárát Szeged városának. Előrelátóan arra is gondolt, hogy Szegeden hamarosan tudományegyetem létesül, s az ő rendszerezett, 43 701 kötetes gyűjteménye alapját képezheti majd az egyetem működésének. Felajánlásában leszögezte, hogy a könyvtár Szeged város örök és elidegeníthetetlen tulajdonát képezi, feladata a nemzeties irányú közművelődést és tudományosságot az ország nagy terjedelmű déli vidékén terjeszteni. A közművelődés és a tudományosság együttes szolgálatát fogalmazta meg az 1881. február 15-én kelt Alapítványi oklevélben is. 1883. október 16-án Ferenc József császár nyitotta meg és adta át a Somogyi-könyvtárat, amely azóta is folyamatosan szolgálja Szeged olvasóközönségét.

A könyvtár – anyagi lehetőségei függvényében – következetesen fejlesztette tovább az alapítványi gyűjteményt. Emellett, Somogyi példáját követve, jelentős ajándékokkal, hagyatékokkal is gazdagodott. A könyvtárban a könyveket eleinte csak helyben lehetett olvasni; a II. világháború után indult meg a kölcsönzés.

A könyvtár épülete[szerkesztés]

Ideiglenes elhelyezések után kétszer is épült új otthon a könyvtár számára. 1897-ben a millennium tiszteletére készült el a Közművelődési Palota, amelyben 1984-ig működött (egy ideig a múzeummal megosztva) a Somogyi-könyvtár.

Szeged Panoráma kép előtérben a Somogyi-könyvtár 1984-ben emelt épületével

Nagy változást jelentett a könyvtár életében az 1984. június 6-án átadott Dóm téri, új könyvtárépület. A könyvtár épület-szintenként más-más, elkülönült funkciójú szolgáltatásokkal várja az olvasókat.

Az alagsorban található a ruhatár, a földszinten van az adminisztráció (regisztráció, kölcsönzés, visszavétel, hosszabbítás) a gyermekkönyvtár és az internet-tér.

Az első emeleten van a művészeti könyvtár és a folyóiratolvasó.

A második emeleten van az általános könyvtár.

A harmadik emeleten van zárt raktári kézikönyvtári állomány.

Szolgáltatások[szerkesztés]

  • kölcsönzés
  • helybenhasználat
  • fénymásolás, nyomtatás
  • Születésnapi újság
  • "Házhoz megy a könyv"

Fiókkönyvtárak[szerkesztés]

A könyvtár 13 fiókkönyvtárral rendelkezik jelenleg a város különböző pontjain:

  • Agóra Gyermekkuckó – Kálvária sgt. 23.
  • Csillag téri Fiókkönyvtár – Kereszttöltés u. 29.
  • Dorozsmai Fiókkönyvtár – Negyvennyolcas u. 12.
  • Északvárosi Fiókkönyvtár – Gáspár Zoltán u. 6.
  • Francia utcai Fiókkönyvtár – Kossuth Lajos sgt. 69-71.
  • Klebelsberg-telepi Fiókkönyvtár – Zentai u. 31.
  • Móra utcai Fiókkönyvtár – Móra u. 21.
  • Odesszai Fiókkönyvtár – Székely sor 11.
  • Petőfi-telepi Fiókkönyvtár – Szántó Kovács János u. 28.
  • Rókusi Fiókkönyvtár – Vértói út 5.
  • Stefánia Fiókkönyvtár-klub – Stefánia 2.
  • Szőregi Fiókkönyvtár – Magyar u. 14.
  • Tápéi Fiókkönyvtár – Budai Nagy Antal u. 20-22.

A megyei könyvtári életben és szakmai képzésben[szerkesztés]

A Somogyi-könyvtár 1973 óta megyei könyvtári funkciót is ellát és fontos szerepet vállal a könyvtárosképzésben.

Híres igazgatói[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]