Petőfitelep (Szeged)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Petőfitelep
Közigazgatás
Népesség
Teljes népesség ismeretlen

Petőfi-telep, régi nevén Somogyi telep Szeged 1922 körül létrejött városrésze.

A telepet az I. világháború utáni lakásínség hozta létre. 1924 júliusában az akkori polgármesterről Somogyi Szilveszterről kapta a nevét, s ekkor vette fel hivatalosan Somogyi telep nevet. Ekkor már 400 ház állt az épülő házakkal együtt. Somogyi telep a Nagyváradi út (mai Acél utca) a körtöltés, a tápéi közút és a tápéi határ között jött létre 34-ig számozott utcanévvel. A lakóházak száma 1943-ban 1100 körül volt. A lakóházak rendszerint 250 négyszögöles telkeken épültek. A lakosság összetételére jellemző hogy elsősorban kétkezi munkások, ács, lakatos, kőműves, egyéb mesteremberek, de volt itt vasutas, közalkalmazott, erdélyi menekült is.

1924-ben a templom helyén még sátor állt. Csak tervezték az iskolát, óvodát és a templomot is. A telep első iskolája 1926-ban nyitotta kapuját. A Jelenlegi művelődési ház és könyvtár helyén állt. 10 évig állt ezen a helyen, majd le kellett bontani. A Zárda iskola (mai Lidice tér) 1928-ban épült. A telep első óvodája (régi 5-ös utca, mai Csap utca és Szántó Kovács János utca sarok) 1929-ben épült. A Gábor Áron utcai (volt 11. utcai) óvodát 1932-ben adták át, mellette a Göndör soron 1946-ban egy 25 férőhelyes bölcsődét is átadtak. A villamosáramot 1933-ban vezették be a telepre. A Fő téri Jézus Szíve templom 1935-re készült el. A templom felszentelésére 2007-ben került sor. A református templom a Szellő és Sirály utca sarkán (volt 14. és 25. utca) 1938-ban nyitotta meg kapuját. 1940-ben épült meg akkor 6 tanteremmel a jelenlegi Fő téren az új iskola.

1949 júliusától Somogyi telepet Petőfi telepnek nevezik át. 1962-ben az addig amerikai mintára számozott utcanevek nevet kaptak. Az egyetemi könyvtár 1952-ben hozta létre Petőfi telepen az első fiókkönyvtárat, mely a Bokányi Dezső utcában álló Művelődési Házban (Kultúrházban) egy udvari bejáratú helyiségben kapott helyet. A Tömörkény István nevét viselő Művelődési Ház adott otthont a telepen az első mozinak is, mely az ötvenes, hatvanas években itt működött. A hatvanas években költözött a könyvtár Göndör sorra (volt 6.-os utca sarkára. 1977-ben épült fel a Petőfi telepi Klubkönyvtár és Művelődési Ház a leomlott iskola helyére (Szántó Kovács János utca Fő tér volt 5. utca sarok). A Művelődési Ház és a könyvtár jelenlegi arculatát, egy nagyszabású felújítás, bővítés eredményeként 2006-ban nyerte el. Átadása 2007. március 15.-én történt meg. A terület önkormányzati képviselője volt (1994 -2014) Gila Ferenc, akinek időszaka alatt többek között, korszerűsítésre került a felszíni víz elvezetése, megtörtént a kommunális csatornázás és a szilárd burkolatú utak teljes kiépítése.

A városrész hírességei között említhetjük a Petőfi-telepről származó Tokody Ilona operaénekest, Temesi Mária operaénekest, Incze József színművészt, és a most is itt élő Lékó Péter magyar sakkozót.

Források[szerkesztés]

  • Szeged története 4. kötet,
  • Petőfi-telepi Műv. ház 2012.05.18. Petőfi tp. rövid története
  • Délmagyarország 1924. július 26.
  • Körtöltésen kívül közhasznú információ hirdetések havi kiadvány 2014.augusztusi száma