Újszeged

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Újszeged
Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézete Újszegeden
Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézete Újszegeden
Közigazgatás
Település Szeged
Városhoz csatolás 1880
Korábbi rangja mezőváros
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Elhelyezkedése
Újszeged (Szeged)
Újszeged
Újszeged
Pozíció Szeged térképén
é. sz. 46° 14′ 49″, k. h. 20° 10′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 49″, k. h. 20° 10′ 01″

Újszeged Szeged egyik városrésze. A Tisza bal partján található. Ma megközelítőleg 25 300 ember lakja a városrészt.

Története[szerkesztés]

Új Szeged. Magyar falu Torontal Várm., Várm. földes Ura Szeged Városa, fekszik a’ Tisza mellett, Szegedhez nem meszsze, lakosai katolikusok, kertészek, és mester emberek; határja jó, urbariális földgyei a’ lakosoknak nintsenek, mindazáltal héti vásárjaik lévén, élelmeket könnyen keresik.
Vályi András: Magyar ország leírása 3. kötet, Buda, 1799

1550 körül Királicának hívták. Izabella királynénak volt a birtoka. A törökök kiűzése után katonai közigazgatás alá került. 1779-ben Torontál vármegyéhez tartozott. 1771-ben Szeged bérbe vette.

Újszeged 1796-ban lett mezőváros, 1880. június 5-én csatolták Szegedhez. 1918. november 17-én a szerb hadsereg osztaga, 1919. február 5-én egy francia tüzérezred foglalta el a városrészt. A megszállás 1921. augusztus 20-áig tartott.

Újszeged saját vasútállomással rendelkezik. Vonattal a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalán érhető el. Újszeged állomás Szőreg után található. Azoknak, akik vonattal kívánnak továbbutazni helyi közlekedéssel kell eljutniuk a szegedi nagyállomásig, mivel a szegedi vasúti Tisza-hidat 1944-ben lebombázta a szövetséges légierő, és az azóta sem épült újjá.

Szeged vasúti hídja a Pest-Szeged vasútvonal Temesvár-Orsova-Bukarest felé irányuló folytatásaként épült 18581859-ben, Cézanne mérnök tervei alapján. Munkálatait Jókai Mór is megtekintette, a technikai vívmányok iránt mindig fogékony író állítólag leszállt a Tisza fenekére is a pillérek építőihez. A híd maradványa látható Újszegeden, az Alsókikötő soron.[1]

Nevezetességek[szerkesztés]

Itt található az Újszegedi Szabadtéri Színpad, a Vakok Intézete, a Népliget, az Egyetemi Füvészkert, a Gabonatermesztési Kutató Intézet (GKI), a Napfényfürdő (ex Ligetfürdő), a Partfürdő és a lebontott Termálfürdő (Gomba), a Forrás szálló és termálfürdője, valamint a városi Sportcsarnok.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Somorjai Ferenc: Szeged. (Ser. Panoráma : magyar városok.) Budapest, 2002. A szegedi vasúti hídról ld. 222. o.

Források[szerkesztés]

  • Bálint Sándor: Szeged városa (Lazi Könyvkiadó, Szeged, 2003) 2. kiadás, 178 o. ISBN 9639416495
  • Somorjai Ferenc: Szeged (Medicina, 2002) [A fényképeket készítette, valamint a grafikákat rajzolta Somorjai Ferenc; a térképeket rajzolta Zsiga Attila László] 3. javított és bővített kiadás (Ser. Panoráma: magyar városok, ISSN 0134-1812) 325 p. ill. Bibl.: pp. 316. ISBN 9632438604

Külső hivatkozások[szerkesztés]