Szeged vasútállomás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szeged vasútállomás
NagyállomásSzeged.jpg
Cím
Ország Magyarország
Hely 6725 Szeged, Indóház tér 2.
Állomáskategória
  • I. személyszállítási kategória
  • II. teherszállítási kategória
Állomáskód FS
UIC állomáskód 5517228
IBNR állomáskód 5500101
Megnyitás 1854. március 4.
Építész(ek) Pfaff Ferenc
Felhasználási terület vasútállomás
Üzemeltető MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Peronnal rendelkező vágányok száma 6
Része ennek Magyarország vasúti közlekedése
Szomszédos állomások
Időzóna közép-európai idő
Vasútvonalak
Szolgáltatások
Vonatnemek
Wi-Fi ingyenes
Elhelyezkedése
Szeged vasútállomás (Szeged)
Szeged vasútállomás
Szeged vasútállomás
Pozíció Szeged térképén
é. sz. 46° 14′ 23″, k. h. 20° 08′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 23″, k. h. 20° 08′ 34″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeged vasútállomás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A szegedi pályaudvar (a közbeszédben gyakran szegedi nagyállomás) Szeged város legfontosabb vasútállomása. Központi épületei az Indóház téren állnak.

Funkciója[szerkesztés]

Az állomás egyik lépcsőháza

A nagyállomás Szeged legfőbb kapuja a városba vasúton érkezők számára. Ide futnak be a Budapestről, Békéscsabáról érkező vonatok, illetve korábban ide érkeztek az azóta megszűnt útirányok (Röszke; Szabadka, Pécs, Makó, Temesvár, Nagyvárad) járatai is. Az állomás az utasszámokat tekintve Csongrád-Csanád megye legforgalmasabb vasútállomása. A létesítmény főként a távolsági szegmensbe tartozó vonatok esetében (különösen az InterCity forgalomban) bonyolít nagy forgalmat, de jelentős a regionális és elővárosi utasok száma is.

Földrajzi elhelyezkedés[szerkesztés]

A nagyállomás a szegedi belvárostól délre, Alsóváros északi peremén fekszik. Az állomás homlokzatával a tőle mintegy 150 méternyire elhaladó Boldogasszony sugárút irányába fordul. Ettől azonban egy teljes épülettömb elválasztja, tehát az állomás nem fekszik főútvonal mellett. Magának az épületnek a fő homlokzata a Szent Ferenc utca végén helyezkedik el, azonban a vasútállomás tömegének látványa a szűk mellékutca végén nem tud érvényesülni, valójában csak az előtte elterülő kisebb térséget uralja.

A vasútállomás vasúton egy sajátos útvonalon közelíthető meg. Az északi irányból, Budapest felől érkező vonatok előbb elhaladnak a város nyugati peremterületei mellett, majd a Tisza folyó előtt egy hatalmas fordulót leírva délnyugati irányból érkeznek be a pályaudvarra. A Hódmezővásárhely felől érkező vonatoknak pedig teljesen meg kell kerülniük a várost a beépített belterület belsejében fekvő nagyállomás eléréséhez. Az állomás vágányai egy, a környezetéből 7 méter magasra kiemelkedő földmű tetején nyugszanak. A kiemelt helyzet oka, hogy építésekor a vasútvonal itt már a Tisza folyó hídjára felvezető töltésen haladt. A híd a második világháború idején megsemmisült és az oda vezető töltést is elbontották, de a pályaudvar kiemelt helyzete megmaradt.

A nagyállomás földrajzi elhelyezkedése hosszú évtizedek óta heves vitákat generál a szegedi városfejlesztők között. Az állomás egy magas töltés tetejét megülve mélyen a város belterületének belsejében található. Tőle nyugatra sűrűn lakott falusias és kertvárosias lakóterületek helyezkednek el, tőle keletre és északra viszont rossz műszaki állapotú, évtizedek óta kihasználatlan ipari és logisztikai területek fekszenek. A vita hangadói szerint a nagyállomás és az átjárási lehetőség (aluljárók) nélküli magas töltés elszigeteli és depresszióra kárhoztatja a pályaudvar és a Tisza közötti negyedet, amely a vasúti létesítmények ottléte nélkül Szeged legjelentősebb belterületi fejlesztési célterülete lehetne. A pályaudvar és a Tisza közé szorult depressziós terület újraélesztésének kulcsa ezen vélemény szerint a nagyállomás megszüntetése, a vasúti forgalom városperemre történő kiszervezése. Szeged pályaudvar megszüntetésének lehetősége többször felvetődött, legnagyobb hangerővel az 1980-as években. A nagyállomás létét támogatók szerint a Belváros peremi vasútállomás nagyszerű adottság, páratlan térszervező hatású létesítmény, amelyet nem szabad a városból kiszorítani. A pályaudvar mögötti terület állapotáért ez az álláspont nem a vasutat, hanem a város iparának 1990-es években bekövetkezett pusztulását kárhoztatja, illetve felveti, hogy hasonlóan néznek ki a városnak azon volt ipari területei is, ahol nyoma sincs a vasútnak. A város a fejlesztési dokumentumaiban maga is elismeri, hogy a Tisza-parti ipari terület fejlődése ott sem következett be, ahol a pályaudvar már nem fejt ki árnyékoló hatást (Oldal utcai feltáró út).

A nagyállomás hosszú távú megmaradása a 2010-es években egyre biztosabbnak látszik. Az új közös vasúti-közúti Tisza-híd tervezett felépítése révén Szeged pályaudvar újra átmenő állomássá válhat majd, miközben a híd építésével párhuzamosan a pályaudvar mögötti terület feltárása is megoldódhat. A tervek szerint a nagyállomás mögé költözne a térségi buszállomás is, amellyel közösen Szeged állomás a város leghangsúlyosabb közlekedési csomópontjává, intermodális terminállá válhat majd.[1]

Forgalom[szerkesztés]

Járat Útvonal Gyakoriság
 S20  Budapest-NyugatiZuglóKőbánya alsóKőbánya-KispestPestszentlőrincSzemeretelepFerihegyVecsésVecsés-KertekaljaÜllőHosszúberek-PéteriMonorMonorierdőPilisAlbertirsaCeglédbercelCeglédbercel-CserőBudai útCeglédNyársapátNagykőrösKatonatelepKecskemétVárosföldKunszállásKiskunfélegyházaKistelekSzatymazSzeged Napi 1 Szeged felé
 S20  SzegedSzatymazKistelekPetőfiszállásSelymesKiskunfélegyházaKecskemétNagykőrösNyársapátCeglédFerihegyKőbánya-KispestZuglóBudapest-Nyugati Napi 1 Budapest felé
személyvonat SzegedSzeged-RókusHódmezővásárhelyi NépkertHódmezővásárhelyKútvölgySzékkutasOrosházaOrosházi tanyákCsorvásCsorvás alsóTelekgerendás (– Fürjes) – Békéscsaba Óránként
személyvonat SzegedSzeged-RókusAlgyőHódmezővásárhelyi NépkertHódmezővásárhely (← KútvölgySzékkutas)Orosháza (← Orosházi tanyák)Csorvás (← Csorvás alsó)TelekgerendásBékéscsabaGyula Vasárnap 1 pár
személyvonat KiskunfélegyházaSelymesPetőfiszállásPetőfiszállási tanyákCsengeleKisteleki szőlőkKistelekKapitányságBalástyaŐszeszékVilmaszállásSzatymazJánosszállásKiskundorozsmaSzeged Napi 4-5 pár
Napfény InterCity Budapest-NyugatiZuglóKőbánya-KispestFerihegyCeglédNagykőrösKecskemétKiskunfélegyházaKistelekSzatymazSzeged Óránként
Aranyhíd expresszvonat Szeged (← SzatymazKistelek)KiskunfélegyházaKecskemétNagykőrösCeglédFerihegyKőbánya-Kispest(Ferencváros →) SzékesfehérvárBalatonaligaSzabadisóstóSiófokZamárdiBalatonföldvárBalatonszárszóBalatonszemesBalatonlelleBalatonboglárFonyódBalatonmáriafürdőBalatonberényBalatonszentgyörgy Nyáron napi 1 pár
tram-train Szeged vasútállomás – Szeged, Galamb utca (→) – Szeged, Bem utca (←) – Szeged, Bécsi körút – Szeged, Aradi vértanúk tere – Szeged, Somogyi utca – Szeged, Széchenyi térSzeged, Anna-kútSzeged, Rókusi templom – Szeged, Tavasz utca – Szeged, Damjanich utca – Szeged, Vásárhelyi Pál utca – Szeged, Pulz utca – Szeged-Rókus vasútállomásAlgyő vasútállomásHódmezővásárhelyi Népkert vasútállomás – Hódmezővásárhely, Strandfürdő – Hódmezővásárhely, Hősök tere – Hódmezővásárhely, Kossuth tér – Hódmezővásárhely, Kálvin János tér – Hódmezővásárhely vasútállomás Félóránként
KRESZ busz.svg vonatpótló autóbusz SzegedKelebia Napi 2 pár

Története[szerkesztés]

Szegedet 1854-ben érte el a vasútépítés, de érdemleges állomásépületet csak négy évvel később emeltek, amikor a vonalat Temesvár irányába továbbépítették. 1902-ben a megnövekedett forgalomhoz és a városhoz immár jobban illő középületként Pfaff Ferenc építész tervei alapján a MÁV átépítette Szeged állomásépületét. Az épület a kor ízlését követő historizáló stílusban épült. Ez az egyetlen nagy állomásépület, ahol az előtér és a vágányok között emeletnyi szintkülönbség van, mégis érdekes, hogy nem vállalták a kézenfekvő szigetperonos megoldást, viszont hatásos lépcsőfeljárót építettek az előcsarnokhoz. A bejárat feletti három, íves záradékú hatalmas ablakot kétoldalt kissé „nyomottabb” tornyok szegélyezik. Pfaff Ferenc sohasem ismételte magát, mindig újat alkotott.

  • Felújítás 1964-ben

Ekkor épült a felvételi és a postaépület közötti üzemi konyha - étterem, és több belső szolgálati lépcsőház, ill. a földszinti galériaszintek.

  • Felújítás 2006-ban

Az épületet eredeti formájában újították fel.[2]

Megközelítése szegedi közösségi közlekedéssel[szerkesztés]

Műszaki jellemzők[szerkesztés]

  • Vágányok száma: 5 vágány a személyszállító vonatok fogadására-indítására.

Vasúti Tisza-híd[szerkesztés]

Vonat halad át a hídon egy régi képeslapon

A Szegedi vasúti Tisza-híd egy egykori szegedi híd, amely 1944-ig bonyolította a Szegedet Temesvárral és a szomszédos Bánáttal összekötő vasútvonalak forgalmát. Magyarország második vasúti Tisza-hídját eredetileg két vágány számára tervezték, ám 1920 után a hídon csak egy sínpár futott. A trianoni döntéssel jelentőségét veszítő létesítményt a második világháborús pusztítások után már nem állították helyre. Csak Magyarország és Románia Európai Unióhoz történő csatlakozása után vetődött fel az átkelőhely újbóli felépítése.

Lépések az új híd érdekében[szerkesztés]

Az újszegedi hídfő 2009-ben

Magyarország és Románia EU-csatlakozása után mindkét országban egyre többen ismerték fel a Temesvár–Szeged–Budapest kapcsolat helyreállításának fontosságát. Az érdekelt térségek képviselői, területi és települési önkormányzatai lobbitevékenységbe kezdtek a vasúti kapcsolat helyreállítása érdekében.[3] Az új híd kérdése felvetődött a magyar és a román kormány, illetve Csongrád és Temes megye közgyűléseinek 2008-as közös ülésein is.[4] A magyar és a román közlekedési tárca közös feladatul kapta a híd felépítésének előkészítését.[5] A vasúti kapcsolat helyreállításának kulcsszerep jut a „Szegedi Biopolisz” programban is.[6]

Az új vasúti híd valószínűleg már nem valósulhat meg a régi helyen, mivel a jobb parti oldalon a korábbi felvezető töltés helyén ma már épületek állnak. További hátrány, hogy a vágányoknak igen kis sugarú ívben kellene rákanyarodniuk a Tisza fölötti hídra. Az új átkelőhely megépítését Szeged déli határában tervezik.[7]

Érdekességek[szerkesztés]

  • A lépcsőket épen hagyták a felújításokkor, így azok eredeti állapotukban maradtak 1902 óta.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fekete Klára: A nagyállomás mellett lesz az új buszpályaudvar (magyar nyelven). Délmagyarország, 2014. október 2. [2017. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 7.)
  2. Szeged elérve: 2012-01-21
  3. Ambrus Réka: Az első lépés a szegedi vasúti híd helyreállítása (magyar nyelven). Promenád, 2008. december 14. [2004. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 28.)
  4. R. Tóth Gábor: Régi álmokat váltana valóra a tiszai vasúti híd (magyar nyelven). Délmagyarország, 2008. október 16. [2008. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 28.)
  5. Az érték mértéke: teljesítmény és minőség (magyar nyelven). Szegedi Tükör, 2008. 12. (Hozzáférés: 2009. január 28.)[halott link]
  6. A BIOPOLISZ PROGRAM ÉS A VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETE (magyar nyelven) (PDF). Szeged Város. (Hozzáférés: 2008. január 28.)[halott link]
  7. Varga Iván: Szeged a régió vasúti központjává válhat (magyar nyelven). Szeged Ma, 2008. június 23. (Hozzáférés: 2009. január 28.)

Források[szerkesztés]