Cegléd vasútállomás
| Cegléd vasútállomás | |
| Cím | |
| Ország | Magyarország |
| Hely | 2700 Cegléd, Kölcsey tér 3. |
| Állomáskategória |
|
| Állomáskód | CV |
| UIC állomáskód | 5513722 |
| IBNR állomáskód | 5500052 |
| Építési adatok | |
| Megnyitás | 1847. szeptember 1. |
| Védettség | műemlék |
| Tervező | Pfaff Ferenc |
| Felhasználási terület | vasútállomás |
| Üzemeltető |
|
| Egyéb jellemzők | |
| Liftek száma | 3 |
| Peronnal rendelkező vágányok száma | 7 |
| Peronszélek száma | 3 |
| Utasperonok száma | 4 |
| Része ennek | Magyarország vasúti közlekedése |
| Szomszédos állomások |
|
| Időzóna | közép-európai idő |
| Vasútvonalak | |
| Szolgáltatások | |
| Vonatnemek | |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Cegléd vasútállomás témájú médiaállományokat. | |
Cegléd vasútállomás Cegléd városának vasútállomása, melyet a MÁV üzemeltet. A városközponttól mintegy másfél kilométerre északra helyezkedik el, közúti elérését a 4-es főút felől önkormányzati utak biztosítják.
Cegléd fontos vasúti csomópont, ugyanis áthalad rajta a Budapest–Záhony-vasútvonal (100 jelzésű), illetve itt ágazik ki a Cegléd–Szeged-vasútvonal (140 jelzésű). A városban emiatt mindegyik gyorsvonat és InterCity megáll, az ütemes menetrendnek köszönhetően kiváló vasúti összeköttetéssel rendelkezik Budapest, Szolnok és Szeged irányába is. A vasútállomás a Kölcsey tér 3. szám alatt található. A város közigazgatási határán belül található még két vasúti megálló: Budai út (100a vonal) és Ceglédi szállások (140-es vonal).
Egykoron, innen haladt keresztül a városközponton, Csemő irányába a normál nyomtávú Cegléd–Hantháza-vasútvonal, amely főként gazdasági szempontok figyelembe vételével létesült. A 20 km hosszú vonal 1978-ig szolgálta a környék forgalmát, ma már csak nyomai láthatók. Az épület előtti térről indult a Cegléd-Vezseny keskeny nyomtávú vonal, melyen 1973. december 31-ével szűnt meg a forgalom.
A városközpontban 1962-ben megnyílt autóbusz-állomás 1987-ben költözött át a vasútállomás elé, az egykori vásártér területének északi részére.[1]
Az állomás vágányhálózati rajza: [1]
Valamikor az állomás területéhez az utasperonokkal rendelkező vágányok mögött egy fűtőház és a mainál több iparvágány is tartozott, azonban ezek az 1990-es évek elején és a 2007-es átépítés során lebontásra kerültek. Ennek ellenére még ma is jelentős a teherforgalom, bár leginkább csak áthaladóban. A vágányok többsége rendelkezik felsővezetékkel, ezért manapság jóval kevesebb dízelmozdony fordul meg az állomáson.
Megközelítése tömegközlekedéssel
[szerkesztés]- Helyközi busz:
520, 521, 522, 525, 526, 528, 531, 535, 537, 539, 540, 541, 542, 550, 552, 553, 555, 556, 558, 559, 560, 561, 562, 564, 565, 566 - Regionális busz:
1348, 1362, 1376
Forgalom
[szerkesztés]Kapcsolódó állomások
[szerkesztés]A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb:
- Budai út megállóhely (Budapest–Záhony-vasútvonal)
- Abony vasútállomás (Budapest–Záhony-vasútvonal)
- Ceglédi szállások megállóhely (Cegléd–Szeged-vasútvonal)
Vasútvonalak
[szerkesztés]Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik:
- Budapest–Záhony-vasútvonal (használatban)
- Cegléd–Szeged-vasútvonal (használatban)
- Cegléd–Hantháza-vasútvonal (megsemmisült vagy lebontották)
Galéria
[szerkesztés]-
Régi épület
-
Térhangosító berendezés
-
Deponált beton keresztaljak
-
Cegléd állomás az átépítés előtt
-
Személyvonat Cegléd állomáson az átépítés előtt
-
Az állomás télen
További információk
[szerkesztés]- Cegléd vasútállomás [5513722] szolgálati hely adatai. kapella2.hu. Közlekedéstudományi Intézet Vasúti Pályakapacitás-elosztó Igazgatóság
- Cegléd – Vasútállomások.hu
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kameniczky Ákos – Vonnák Attila – Zsigmond Gábor: Az Oktogontól a Népligetig: Képes időutazás Volánbusszal. Budapest: Volánbusz Zrt. 2017. ISBN 978-615-00-0582-9
