Kiskundorozsma vasútállomás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kiskundorozsma vasútállomás
Kiskundorozsma vasútállomás 2008-12-20.JPG
Ország Magyarország
Hely Szeged
NévadóKiskundorozsma (település és településrész)
Állomáskategória
  • II. személyszállítási kategória
  • II. teherszállítási kategória
Állomáskód KD
UIC állomáskód 5517194
IBNR állomáskód 5500670
Felhasználási terület vasútállomás
Üzemeltető MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Egyéb jellemzők
Része ennek Magyarország vasúti közlekedése
Szomszédos állomások
Időzóna közép-európai idő
Vasútvonalak
Szolgáltatások
Vonatok személyvonat
Elhelyezkedése
Kiskundorozsma vasútállomás (Szeged)
Kiskundorozsma vasútállomás
Kiskundorozsma vasútállomás
Pozíció Szeged térképén
é. sz. 46° 16′ 17″, k. h. 20° 05′ 27″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 17″, k. h. 20° 05′ 27″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskundorozsma vasútállomás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kiskundorozsma vasútállomás egy Csongrád-Csanád megyei vasútállomás, Szeged közigazgatási területén, melyet a MÁV üzemeltet.

Története[szerkesztés]

A vasútállomás története nehezen indult. A vasútépítők eredetileg nem ezen a nyomvonalon képzelték el a vasútvonal megépítését, hanem Dorozsmához jóval közelebb, a település mai belterületén. Amikor azonban javaslatukat a város lakossága elé tárták, annak éles elutasításával kellett szembesülniük. A város ellenállását a szekeres fuvarozásból élő tehetős helyi családok fűtötték. A tiltakozás láttán a vasút tervezői újragondolták a vasút nyomvonalát; Dorozsma kihagyásával, egyenesen Szeged felé vezették tovább a vasutat. A település közigazgatási területét nem is érintő vasútvonal Dorozsma vasútállomása nélkül, 1854-ben nyílt meg. A következő évtizedben Dorozsma polgárai egyre vasútpártibbá váltak, 1887-ben kezdeményezték a saját vasútállomás létesítését a vasút igazgatóságánál. A vasútállomás kialakításához szükséges földterületet Szeged város külterületén, a Dorozsma és Szeged közötti országút mellett vásárolták meg. Az állomáson raktárépület és rakodóvágány létesült.

A Szeged és Kiskundorozsma közötti terület s következő évtizedekben egyre gyorsuló fejlődésnek indult. Az országút mellett egymás után épültek a különböző vasúti csatlakozást igénylő telepek. A disznóhizlaló és a gyárak vasúti kiszolgálására épült a Kiskundorozsma állomás szeged felőli végén létesült vontatóvágány, az ún. Szállásvágány. A Szállásvágányon személyszállítás soha nem zajlott, az ott zajló rakodás azonban évtizedeken keresztül kiemelkedő teherforgalmi állomássá tette Kiskundorozsmát.

A magyar vasút történetének egyik, vasútállomás történetének pedig legsúlyosabb balesete történt 1907. április 7-én, amikor a Temesvárról Budapestre tartó gyorsvonat a végponti kitérőkön kisiklott és egy várakozó tehervagonba csapódott.

A második világháború utáni korszak az állomás történetének legforgalmasabb időszaka volt. A Szállásvágány mellett egyre újabb ipari létesítményeket (gabonatároló, ládagyár) húztak fel, ami önmagában is megnövelte az állomás teljesítményét. 1969-ben magán az állomáson 6000 teherkocsit rakodtak ki, további 13800 tehervagonnyi forgalom a Szállásvágányon keresztül bonyolódott. Az 1970-es években az állomás keleti oldalán épült fel a DÉLÉP óriási méretű házgyára, amelyhez újabb iparvágány-kiágazást építettek, ezúttal az állomás kezdőponti végéből kiágazva. A DÉLÉP-iparvágány kiszolgálásához új kihúzóvágányokat is építettek a Szatymaz felé eső oldalon. A DÉLÉP-gyárhoz az 1980-as évek végéig több millió tonnányi építőanyag érkezett az állomáson keresztül.

A rendszerváltás idején az állomás forgalma jelentősen csökkent és át is alakult. A DÉLÉP az 1980-as évek végén tönkrement, a házgyárhoz vezető iparvágány teherforgalma csaknem teljesen elenyészett. Szintén erősen visszaesett a Szállásvágány forgalma, miután az ott működő vállalatok átalakultak, illetve megszűntek. 1992-ben született döntés arról, hogy Szegedről Kiskundorozsmára költöztetik a balkáni tranziforgalmat fogadó RO-LA terminált. Az elbontott rakodóvágányok helyén 1993 nyarára megépült a kamionterminál és annak villamosított iparvágánya. A létesítményt 1993. augusztus 3-án nyitotta meg Schamschula György. A terminálról a következő két évtizedben naponta többször indultak és érkeztek kamionszállító vonatok.

Vasútvonalak[szerkesztés]

Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik:

Kapcsolódó állomások[szerkesztés]

A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb:

Forgalom[szerkesztés]

Járat Útvonal Gyakoriság
személyvonat KiskunfélegyházaSelymesPetőfiszállásPetőfiszállási tanyákCsengeleKisteleki szőlőkKistelekKapitányságBalástyaŐszeszékVilmaszállásSzatymazJánosszállásKiskundorozsmaSzeged Napi 4-5 pár

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]